Munkavégzés behívás alapján

munkavegzes-behivas-alapjan

A Munka Törvénykönyve 2012-ben több újfajta, a hagyományostól eltérő, úgynevezett „atipikus” munkaviszony-típust vezetett be, amelyek a rugalmasabb foglalkoztatást voltak hivatottak elősegíteni. Ilyen volt például a több munkáltató által létesített munkaviszony vagy éppen a munkakör-megosztás.

Kevés szó esik azonban arról a fajta munkaviszonyról, amelyet a Munka Törvénykönyve „munkavégzés behívás alapján” címmel illet. Continue reading

Két munkavállaló egy munkaviszonyban? – avagy a munkakör megosztása

A munkakör-megosztás, mint foglalkoztatási forma munkajogunknak egy viszonylag új jogintézménye, amelyet 2012-ben vezetett be az új Munka Törvénykönyve. A munkakör megosztása (angol szakkifejezéssel: job sharing) egyike az úgynevezett atipikus, tehát a hagyományos munkaviszonytól eltérő foglalkoztatási módoknak. Mivel manapság egyre nagyobb igény van az atipikus foglalkoztatásra – mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldalon -, ezért érdemes megismerkedni ezzel a foglalkoztatási formával is. (A munkakör-megosztás ellentétéről, azaz a több munkáltatós munkaviszonyról ITT írtunk.)

munkakor_megosztas

Fontos, hogy a munkakör-megosztást el tudjuk különíteni más atipikus jogviszonyoktól, mint például a több munkáltatós jogviszonytól vagy a behívás alapján történő munkavégzéstől. Melyek tehát a munkakör-megosztás jellemzői, mire kell figyelniük a feleknek, ha munkakör-megosztáson alapuló munkaviszonyon gondolkodnak? Continue reading

5+1 hatékony tipp munkaerő-hiány ellen

munkaero_hiany_2017

Jelenleg sok ágazatban azzal szembesülnek a munkáltatók, HR vezetők, hogy nincs elegendő számú, megfelelően képzett állásra jelentkező. A következőkben néhány tippet hozunk arra, hogy milyen módon küszöbölhető ki a munkaerő hiánya. Continue reading

Több munkáltató – egy munkavállaló?

A munkajogi szabályozás 2012 óta engedi az egy munkavállaló több munkáltatóval fennálló munkaviszonyának létesítését.

tobb_munkaltatos_munkaviszony

Rögtön szögezzük is le: itt nem arról van szó, hogy egy munkavállaló több munkaviszonyban áll egymástól független cégeknél: például hajnalban gyárban takarít, délután pedig kasszás egy élelmiszerboltban.

A több munkáltatóval fennálló munkaviszony lényege, hogy egyetlen munkaviszony áll fenn, amelynek munkáltatói oldala „többszereplős”. Azaz a munkaszerződésben a munkavállaló egy adott munkakörbe tartozó feladatok ellátása érdekében több munkáltatóval állapodik meg. A multinacionális cégek, vállalatcsoportok számára például sok előnnyel járhat egy ilyen munkaviszony létrehozása, bizonyos feladatok közös ellátása egy adott munkavállaló által. Tipikus példa erre a közös szakértő vagy specialista alkalmazása. Milyen szabályok vonatkoznak a több munkáltatós jogviszonyra, mire figyeljen a munkáltató és a munkavállaló? Continue reading

Kinek és mikor jó a határozott idejű munkaszerződés?

Egyre népszerűbb a munkáltatók körében határozott idejű munkaszerződések kötése, amit a munkavállalók igyekeznek elkerülni, hiszen a hagyományosabb, jobban ismert határozatlan idejű szerződés garantálja számukra, hogy a jogviszony tartós lesz és a munkáltató hosszú távon számít a munkájukra.

Sűrűn előfordfile0001447089305 (2)ul, hogy a munkáltató a határozott idejű szerződés lehetőségét kihasználva a pár hónapos, vagy egy éves periódusokra kötött szerződést hosszabbítja meg több alkalommal egymás után, elkerülve így a munkaviszony megszüntetésekor esedékes felmondási időre járó bér és végkielégítés fizetését.

Ez a kép azonban árnyaltabb, ha figyelembe vesszük, hogy a határozott idejű munkaszerződés előnyös is lehet a munkavállaló számára, ha azt megfelelő hosszúságúra, eleve több éves periódusra kötik meg. Az ilyen szerződés biztonságot is nyújthat a munkavállalónak, hiszen a munkáltatói felmondás lehetősége igen szűk körre korlátozódik. Ennek megfelelően a munkáltató csak akkor mondhat fel, ha csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll, a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné vált vagy azt a munkavállaló képességére alapítja. Indokolás nélküli felmondás csak abban az esetben lehetséges a munkáltató részéről, ha a határozott időből még hátra lévő részre, de legfeljebb 12 hónapra járó távolléti díját megfizeti a munkavállalónak. Continue reading