Korábbi bejegyzésünkben részleteztük, hogy mely munkavállalói csoportok végezhetnek munkát munkaszüneti napon. Május elseje idén vasárnapra esik, ezért a munkaszüneti napon történő munkavégzés elrendelésének szabályai „felülírják” a vasárnapi munkavégzés szabályait: azaz, aki dolgozhat vasárnap, de nem dolgozhat munkaszüneti napon, az nem osztható be idén május 1-jére rendes munkaidőre. Például, jelenleg már dolgozhatnak bolti eladók a kiskereskedelmi üzletekben vasárnap, azonban mivel munkaszüneti napon ők nem foglalkoztathatóak, ezért idén május elsején rendes munkaidőben nem kötelezhetők munkára.

A közelgő május elseje kapcsán most azt tekintjük át, hogy e napra milyen munkabér jár azoknak, akik dolgoznak.

Május elseje munkaszüneti nap. Ez azt jelenti, hogy e napon 100% pótlék illeti meg a munkavállalót, ha ezen a napon munkát végez. Amennyiben május 1-jén rendkívüli munkát köteles a munkavállaló végezni – vagyis túlórázik -, akkor további 100% bérpótlék jár. A pótlékok természetesen a rendes munkabér felett járnak.

Gyakori tévedés, hogy a munkaszüneti napra – mint kiesett munkaidőre – mindenkinek jár díjazás (a bérszámfejtő programok sokszor külön sorban, „fizetett ünnep-ként” definiálják a munkaszüneti napot).

Havi díjas munkavállalók esetében a munkaszüneti napra semmiféle külön díjazás nem jár, ugyanis a havi munkabér összege állandó és független attól, hogy az adott hónapban ténylegesen hány munkanap vagy munkaszüneti nap van. Ha egy hónapban 21 munkanap és egy munkaszüneti nap van, a havi bér – tegyük fel: 176.000,- Ft – ugyanannyi, mint abban a hónapban, amelyben 22 munkanap van (tehát szintén 176.000,- Ft).

Más a helyzet ugyanakkor az óra- vagy teljesítménybérezésben részesülő munkavállalók esetében, hiszen ők ténylegesen „eleshetnek” a munkaszüneti napra eső munkaórák számától, amennyiben a munkaszüneti nap hétközbenre esik. A fenti példánál maradva, egy teljes munkaidős (napi 8 órás) munkavállaló egy 22 munkanapos hónapban 22 x 8, azaz 176 órát dolgozik és megkapja az erre járó munkabérét (1.000,- Ft-os órabérrel számolva 176.000,- Ft-ot). Ha azonban egy hónapban 21 munkanap és egy, például szerdára eső munkaszüneti nap van, csak a 21 x 8 órára, 168 órára kapná meg az órabéres munkavállaló a bért (168.000- Ft lenne) – ez nyilvánvalóan méltánytalan lenne, hiszen nem a munkavállalónak felróható az, hogy egy munkaszüneti nap van a hónapban.

Ezért a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló részére távolléti díj jár a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. A fenti esetben tehát a munkavállaló is megkapja a munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre járó díjazást. Az ő esetükben tehát valóban lehet szó „fizetett ünnep”-ről. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a díjazás attól függetlenül jár a munkavállalónak, hogy végez-e ténylegesen munkát a munkaszüneti napon. (Megjegyezzük ugyanakkor, hogy jelen esetben a május elseje, mint munkaszüneti nap vasárnapra esik, azaz nem az általános munkarend szerinti valamely munkanapra.)