Mint korábban megírtuk, a Munka törvénykönyve 2019. április 26-tól hatályos módosítása érintette a bűnügyi személyes adatok munkáltató általi kezelését is. A gyakorlatban máris több kérdés felmerült, amelyekre az alábbiakban keresünk válaszokat. Continue reading
a munkaviszony előtt
A Parlament megszavazta: így változik a Munka törvénykönyve
Az általános adatvédelmi rendelet – azaz a GDPR – 2018. május 25-től alkalmazandó, azonban a hazai ágazati jogszabályok nagy részének módosítására csak most került sor. A Munka törvénykönyve is változik, ezért összeszedtük a legfontosabb újdonságokat. Continue reading
Az egyszerűsített foglalkoztatásra való orvosi alkalmasság
Egyszerűsített foglalkoztatás, azaz alkalmi vagy idénymunka esetén ritkán gondolnak a szerződő felek arra, hogy szükség van-e az orvosi alkalmasság véleményezésére, noha több esetben ez kötelező. Continue reading
Hogyan változhat a Munka törvénykönyve a GDPR miatt?
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, azaz a GDPR lehetővé teszi az uniós tagállamok – így Magyarország – számára, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adatkezeléssel összefüggésben pontosabban meghatározott szabályokat állapíthassanak meg, így különösen a munkaerő-felvétel, a munkaszerződés teljesítése céljából, a munka irányítását, tervezését és szervezését, a munkahelyi egyenlőséget és sokféleséget, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, a munkáltató vagy a fogyasztó tulajdonának védelmét is érintve, továbbá a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogok és juttatások egyéni vagy kollektív gyakorlása és élvezete céljából, valamint a munkaviszony megszüntetése céljából. Continue reading
GDPR a HR-ben: Meddig őrizhető meg a pályázó önéletrajza?
A HR gyakorlatában naponta felmerül a kérdés: meddig jogszerű megőrizni a toborzási folyamatban beérkező önéletrajzokat? Különösen azért fontos ez, mert a munkáltató birtokában lévő önéletrajz nagy kincs, hiszen a cég a saját adatbázisból gazdálkodhat. Ugyanakkor a kérdésnek adatvédelmi vonatkozásai is vannak, hiszen a pályázó számos személyes adatát osztja meg a potenciális munkaadóval. Continue reading
Munkavégzés behívás alapján
A Munka Törvénykönyve 2012-ben több újfajta, a hagyományostól eltérő, úgynevezett „atipikus” munkaviszony-típust vezetett be, amelyek a rugalmasabb foglalkoztatást voltak hivatottak elősegíteni. Ilyen volt például a több munkáltató által létesített munkaviszony vagy éppen a munkakör-megosztás.
Kevés szó esik azonban arról a fajta munkaviszonyról, amelyet a Munka Törvénykönyve „munkavégzés behívás alapján” címmel illet. Continue reading
Nyugdíjasok foglalkoztatása munkaviszonyban
Manapság szinte mindenhol azt halljuk és olvassuk, hogy hazánkban munkaerőhiány van, a HR szakembereknek gondot okoz a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő felkutatása és kiválasztása.
A HR-esek számára az egyik alternatív toborzási módszer lehet, ha már nyugdíjba vonult munkavállalót hívunk vissza dolgozni: ennek kétségtelen előnye, hogy a munkavállaló kellő helyismerettel és technológiai tudással rendelkezik. Kérdés, hogy ez milyen jogi vonatkozásokat vet fel. Continue reading
A munkahelyi alkalmassági vizsgálatok jogi dimenzióiról
A munkaviszony fennállása során számos esetben előfordulhat, hogy a munkáltató alkalmassági vizsgálatokkal, tesztekkel méri a munkavállaló kvalitásait. Az alábbiakban azt nézzük meg, hogy ennek milyen munkajogi és adatvédelmi szabályai vannak.
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkavállalóval szemben csak két esetben folytatható le alkalmassági vizsgálat. Continue reading
HR-esek figyelmébe: ellenőrizhető-e a pályázó a közösségi oldalakon?
Napjainkban általánosan elterjedt, hogy egy álláspályázatra jelentkezőket a leendő munkáltató a közösségi médiában is „leellenőrzi”. Ez az előzetes eljárás sok esetben megkönnyíti a jövőbeni munkatárs kiválasztását vagy éppen meggyorsítja a pályázó visszautasítását.
Kérdéses azonban, hogy az álláspályázatra jelentkező előzetes, a közösségi médiában megjelenő profilját, bejegyzéseit, „lájkolásait” firtató munkáltatói ellenőrzés mennyiben tekinthető jogszerűnek – adatvédelmi szempontból. Continue reading
Megbízási jogviszony vagy munkaviszony?
A munkajog legalapvetőbb – és leginkább egyértelműnek tűnő – fogalma maga a „munkaviszony”. A munkaszerződés alapján a munkaviszonyban a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Azaz, a munkaviszonyban a munkavállaló feladatokat lát el, a munkáltató pedig erre pénzbeli ellenértéket fizet.
A gyakorlatban sokszor okozhat nehézséget a munkaviszony elhatárolása az olyan polgári jogi jogviszonyoktól, mint a megbízási szerződés vagy a vállalkozási szerződés, amelyek szintén ellenérték fejében történő feladat-ellátást jelentenek. Continue reading
