A munkáltató által előírható Covid19-oltásról

A Kormány 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelete a munkahelyek koronavírus elleni védelméről 2021. november 1. napján lép hatályba. A rendelet szabályai az alábbiakban foglaljuk össze.

A rendelet célja annak biztosítása, hogy a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. (Figyelem! Az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak oltási kötelezettségére egy másik jogszabály, az 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet vonatkozik!)

A rendelet értelmében a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a  munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki a rendelet hatálybalépése (2021. november 1.) előtt a védőoltást nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól orvosi okokból mentesül (ilyen mentesülési ok, ha a munkavállaló részére az oltás egészségügyi indokból ellenjavallt és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. A szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki).

.A munkáltató az intézkedésben meghatározza a védőoltás felvételének határidejét, amely

  • egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás,
  • kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében

legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos    meghatározott időpontban kell felvenni.

A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon köteles tájékoztatni a foglalkoztatottat a védőoltással kapcsolatos intézkedéséről, az alkalmazandó határidőről és a  védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.

A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával – a munkáltató által meghatározott módon – igazolhatja:

a) uniós digitális Covid-igazolvány;

b) védettségi igazolvány, illetve applikáció,

c) a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolás,

d) az Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,

e) az olyan állam által kiállított védettségi igazolás, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri, és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a  határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.

Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól orvosi okokból mentesül.

Abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé vagy nem igazolja azt, hogy egészségügyi okok miatt nem oltható, úgy a munkáltató jogosult lesz a jogviszonyt felmondással, azonnali hatállyal megszüntetni.

Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, úgy a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.

Azt a foglalkoztatottat, aki a rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (pl. betegállományban vagy gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon van), a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.

A rendelet kitér az adatkezelésre is: a munkáltató kezeli a foglalkoztatottnak az oltásra vonatkozó hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó adatokat. Ugyanakkor a munkáltató ezen adatokat csak az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig, de legfeljebb a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti.

Mit olvastak Önök 2017-ben?

Az év vége közeledtével összeszedtük, hogy melyek voltak a MUNKAJOGIBLOG.HU legnépszerűbb bejegyzései idén.

Legtöbben a szabadságkiadás szabályai, az apaszabadság és a gyermek utáni pótszabadság iránt érdeklődtek. A tavalyi évhez hasonlóan sokan olvasták a munkahelyről való igazolatlan távolléttel kapcsolatos cikkünket és érthető módon népszerűek a jogszabályi változásokkal kapcsolatos cikkeink is (például ez).

Sokakat érdekelt, hogy milyen esetben lehet azonnali hatállyal megszüntetni a munkaviszonyt, mint ahogyan az is, hogy mire kell a munkáltatónak figyelnie, ha a dolgozó a próbaidő alatt lesz állapotos. Szintén toplistásnak mondható a megbízási jogviszony és a munkaviszony elhatárolása témájában írott bejegyzésünk.

Végül köszönjük mind a 90.488 látogatónak, hogy a 2017-ben írott pontosan 100 cikkeinket olvasták és a közösségi médiában követtek minket. Azért is vagyunk erre büszkék, mert a MUNKAJOGIBLOG.HU indulása óta olvasóink száma közel 11-szerése emelkedett. 🙂

Mindenkinek sikeres és boldog új esztendőt kívánunk!

munkajogiblog-20172018-ban folytatjuk!

Rövid hír: Már pályázható Az Év Felelős Foglalkoztatója 2017. cím!

Az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság  2017-ben is meghirdette Az Év Felelős Foglalkoztatója pályázatot.

ev_felelos_foglalkoztatoja-2017

Az OFA idén is azokat a munkáltatókat keresi, akik az emberi erőforrást vállalatuk legfontosabb értékeként kezelik és akik munkavállalóik megtartása, fejlesztése és jólléte érdekében erőfeszítéseket is tesznek.

A pályázat részletes kiírása és a részvételi feltételek EZEN a linken olvashatóak.

Mit olvastak Önök az idén? :-)

A www.munkajogiblog.hu oldalt és társát, a www.tbblog.hu oldalt 2016 februárjában indítottuk azzal a céllal, hogy a gyakran változó munkaügyi, munkajogi, társadalombiztosítási szabályozást „felhasználóbarát” módon megismertessük, érdekes munkaügyi, munkajogi, társadalombiztosítási  témákat osszunk meg Olvasóinkkal. Az év vége közeledtével mi is számot vetünk, így megnéztük, melyek voltak 2016-ban a legolvasottabb bejegyzéseink.

munkajogi_blog_2016

Első munkajogi cikkünkben, februárban a próbanap, próbamunka jogi természetét és annak szabályszerűségét (szabályellenességét) vizsgáltuk. Márciusi bejegyzésünkben annak szabályait ismertettük, hogy egy már megkötött munkaszerződéstől hogyan lehet elállni. Külön örömünkre szolgál, hogy a cikket a munkajogi/HR és gazdasági sajtó is átvette, így például a Trend FM rádió interjút készített Ügyvédi Irodánk vezetőjével, dr. Rátkai Ildikó ügyvéddel.

Egy másik márciusi bejegyzésünkben azt fejtegettük, hogy szükséges-e a munkajogi nyilatkozatokat magyar nyelven megtenni vagy elfogadott-e az idegen nyelv használata.

Áprilisban az egyik legolvasottabb cikk a nők 40 éves nyugdíjjogosultságának gyakorlatát mutatta be, míg szintén népszerű volt a CSED, GYED és GYES melletti munkavégzés szabályait részletező írásunk .

Májusban nagy olvasottsága volt azon cikkünknek, amely a Munka Törvénykönyve  2016. évi változásait tárgyalta; júniusban pedig kiemelkedő olvasószámot ért el a bejegyzés, amely azt részletezte, hogy vajon munkaidő-e az utazási idő a Kúria gyakorlata szerint, figyelemmel az EU Bíróság hasonló tárgyú döntésére is. Szintén júniusban az elektronikus per kötelező bevezetéséről szóló cikkünk volt népszerű.

Júliusban a munkaügyi ellenőrzés és a munkavédelem új szabályairól szóló cikkünk volt a legolvasottabb a munkajogi blogon; míg a társadalombiztosítási blog népszerű cikke a társadalombiztosításban alkalmazott új jogviszonyigazolás, a „sárga lámpa” bevezetéséről szóló cikk volt.

Augusztusban a legolvasottabb blogbejegyzésünk azt járta körbe, hogy be kell-e menni dolgozni, ha kifejezetten nem szól a főnök? Ezt egy jogeset alapján vizsgáltuk  meg.

Szeptemberben a munkaviszony-megszüntetéssel, a felmondásokkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket foglaltuk össze. A keresőképtelenség és annak felülvizsgálata című bejegyzésünk 2016. októberében volt a legolvasottabb, míg novemberben két részes bejegyzésben (itt és itt) vizsgáltuk meg a munkaerőpiaci támogatások rendszerét.

Végül, de nem utolsósorban a 2017. évre vonatkozó munkaügyi változások 2016 decemberében volt a legolvasottabb bejegyzésünk.

Ezúton is szeretnénk megköszönni Olvasóinknak, hogy figyelmet szenteltek a blogoknak és mindenkinek kellemes ünnepeket, sikeres új esztendőt kívánunk!

SZÉP-Kártya: az Európai Unió Bírósága elmarasztalta Magyarországot

Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt támadta Magyarországot a Széchenyi Pihenő Kártyával kapcsolatban.

A Bíróság a 2016. február 23. napján kelt ítéletével megállapította, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya-rendszer bevezetésével és fenntartásával Magyarország megsértette a belső piaci szolgáltatásokról uniós rendelkezéseket, mivel a jogszabályi környezet kizárja, hogy külföldi társaságok fióktelepei Széchenyi Pihenő Kártyát bocsássanak ki. Ezáltal Magyarországon a szabályozás nem ismeri el azon vállalatcsoportok tevékenységét, amelyek anyavállalata nem a magyar jog szerint létrejött társaság, és amely csoporthoz tartozó vállalatok nem a magyar jog szerinti társaság formájában működnek.

Az EUB döntése szerint Magyarország a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátása érdekében magyarországi telephely meglétét írja elő, továbbá a SZÉP-kártya kibocsátásának lehetőségét a bankok, illetve pénzintézetek számára tartja fenn és ez ellentétes az uniós joggal, mivel a hazai szabályozás monopóliumot hoz létre ezen szervezetek számára a munkáltató által kedvező adózási feltételek mellett béren kívüli juttatásként a munkavállalóknak adható hidegétkeztetési utalványok kibocsátása területén.