Felmondás közös megegyezéssel? Próbanap? Ingyenes munkaügyi per?
Számos olyan munkaügyi legenda kering a köztudatban, amelyek könnyedén cáfolhatók. Új, ingyenesen letölthető kiadványunkban a húsz legnépszerűbb munkaügyi tévhitet és azok cáfolatait gyűjtöttük össze.
Több, mint 40 blogbejegyzéssel és 60%-os olvasottság-növekedéssel, azaz közel 150 ezer honlap-látogatóval zárjuk a 2018-as évet.
Az év vége közeledtével összeszedtük, hogy melyek voltak a MUNKAJOGIBLOG.HU legnépszerűbb bejegyzései idén.
Legtöbben a szabadságkiadás szabályai, az „apaszabadság” és a gyermek utáni pótszabadság iránt érdeklődtek. A tavalyi évhez hasonlóan sokan olvasták a munkahelyről való igazolatlan távolléttel kapcsolatos cikkünket és érthető módon népszerűek a jogszabályi változásokkal kapcsolatos cikkeink is (például ez).
Sokakat érdekelt, hogy milyen esetben lehet azonnali hatállyal megszüntetni a munkaviszonyt, mint ahogyan az is, hogy mire kell a munkáltatónak figyelnie, ha a dolgozó a próbaidő alatt lesz állapotos. Szintén toplistásnak mondható a megbízási jogviszony és a munkaviszony elhatárolása témájában írott bejegyzésünk.
Végül köszönjük mind a 90.488 látogatónak, hogy a 2017-ben írott pontosan 100 cikkeinket olvasták és a közösségi médiában követtek minket. Azért is vagyunk erre büszkék, mert a MUNKAJOGIBLOG.HU indulása óta olvasóink száma közel 11-szerése emelkedett. 🙂
2018-ban folytatjuk!Az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2017-ben is meghirdette Az Év Felelős Foglalkoztatója pályázatot.
Az OFA idén is azokat a munkáltatókat keresi, akik az emberi erőforrást vállalatuk legfontosabb értékeként kezelik és akik munkavállalóik megtartása, fejlesztése és jólléte érdekében erőfeszítéseket is tesznek.
A pályázat részletes kiírása és a részvételi feltételek EZEN a linken olvashatóak.
A www.munkajogiblog.hu oldalt és társát, a www.tbblog.hu oldalt 2016 februárjában indítottuk azzal a céllal, hogy a gyakran változó munkaügyi, munkajogi, társadalombiztosítási szabályozást „felhasználóbarát” módon megismertessük, érdekes munkaügyi, munkajogi, társadalombiztosítási témákat osszunk meg Olvasóinkkal. Az év vége közeledtével mi is számot vetünk, így megnéztük, melyek voltak 2016-ban a legolvasottabb bejegyzéseink.
Első munkajogi cikkünkben, februárban a próbanap, próbamunka jogi természetét és annak szabályszerűségét (szabályellenességét) vizsgáltuk. Márciusi bejegyzésünkben annak szabályait ismertettük, hogy egy már megkötött munkaszerződéstől hogyan lehet elállni. Külön örömünkre szolgál, hogy a cikket a munkajogi/HR és gazdasági sajtó is átvette, így például a Trend FM rádió interjút készített Ügyvédi Irodánk vezetőjével, dr. Rátkai Ildikó ügyvéddel.
Egy másik márciusi bejegyzésünkben azt fejtegettük, hogy szükséges-e a munkajogi nyilatkozatokat magyar nyelven megtenni vagy elfogadott-e az idegen nyelv használata.
Áprilisban az egyik legolvasottabb cikk a nők 40 éves nyugdíjjogosultságának gyakorlatát mutatta be, míg szintén népszerű volt a CSED, GYED és GYES melletti munkavégzés szabályait részletező írásunk .
Májusban nagy olvasottsága volt azon cikkünknek, amely a Munka Törvénykönyve 2016. évi változásait tárgyalta; júniusban pedig kiemelkedő olvasószámot ért el a bejegyzés, amely azt részletezte, hogy vajon munkaidő-e az utazási idő a Kúria gyakorlata szerint, figyelemmel az EU Bíróság hasonló tárgyú döntésére is. Szintén júniusban az elektronikus per kötelező bevezetéséről szóló cikkünk volt népszerű.
Júliusban a munkaügyi ellenőrzés és a munkavédelem új szabályairól szóló cikkünk volt a legolvasottabb a munkajogi blogon; míg a társadalombiztosítási blog népszerű cikke a társadalombiztosításban alkalmazott új jogviszonyigazolás, a „sárga lámpa” bevezetéséről szóló cikk volt.
Augusztusban a legolvasottabb blogbejegyzésünk azt járta körbe, hogy be kell-e menni dolgozni, ha kifejezetten nem szól a főnök? Ezt egy jogeset alapján vizsgáltuk meg.
Szeptemberben a munkaviszony-megszüntetéssel, a felmondásokkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket foglaltuk össze. A keresőképtelenség és annak felülvizsgálata című bejegyzésünk 2016. októberében volt a legolvasottabb, míg novemberben két részes bejegyzésben (itt és itt) vizsgáltuk meg a munkaerőpiaci támogatások rendszerét.
Végül, de nem utolsósorban a 2017. évre vonatkozó munkaügyi változások 2016 decemberében volt a legolvasottabb bejegyzésünk.
Ezúton is szeretnénk megköszönni Olvasóinknak, hogy figyelmet szenteltek a blogoknak és mindenkinek kellemes ünnepeket, sikeres új esztendőt kívánunk!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt támadta Magyarországot a Széchenyi Pihenő Kártyával kapcsolatban.
A Bíróság a 2016. február 23. napján kelt ítéletével megállapította, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya-rendszer bevezetésével és fenntartásával Magyarország megsértette a belső piaci szolgáltatásokról uniós rendelkezéseket, mivel a jogszabályi környezet kizárja, hogy külföldi társaságok fióktelepei Széchenyi Pihenő Kártyát bocsássanak ki. Ezáltal Magyarországon a szabályozás nem ismeri el azon vállalatcsoportok tevékenységét, amelyek anyavállalata nem a magyar jog szerint létrejött társaság, és amely csoporthoz tartozó vállalatok nem a magyar jog szerinti társaság formájában működnek.
Az EUB döntése szerint Magyarország a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátása érdekében magyarországi telephely meglétét írja elő, továbbá a SZÉP-kártya kibocsátásának lehetőségét a bankok, illetve pénzintézetek számára tartja fenn és ez ellentétes az uniós joggal, mivel a hazai szabályozás monopóliumot hoz létre ezen szervezetek számára a munkáltató által kedvező adózási feltételek mellett béren kívüli juttatásként a munkavállalóknak adható hidegétkeztetési utalványok kibocsátása területén.
