Jár-e készenléti díj – készenlét nélkül?

keszenleti-dij

Ha a munkáltató a munkavállalót a munkaidőn túl rendelkezésre állásra kötelezi, úgy megalapozott a készenléti díjra vonatkozó igény. Egy, a napokban született bírósági eset azonban arra mutat rá, hogy ha a munkáltató nem várja el a rendelkezésre állást és nem ad utasítást a munkaidőn túli munkavégzésre, úgy a munkavállaló nem követelhet díjazást. Continue reading

Megtagadható-e a munkautasítás?

utasitas-megatagadasa-2019

A munkavállaló egyik alapvető kötelezettsége a Munka törvénykönyve szerint, hogy munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezze. Nem vitás, hogy a munkahelyen számos utasítás érvényesül, akár a munkaidő beosztása, akár a technológiai, a munkafolyamatokra vonatkozó előírások formájában. De vajon megtagadhatja-e az utasítás teljesítését a munkavállaló? Continue reading

Lehet-a „aránytalan sérelem” a munkaviszony megszüntetése?

meltanyos-merlegeles-2019

A méltányos mérlegelés elve és az aránytalan sérelem okozásának tilalma a munkajogban azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaviszonyból eredően, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása során túlzó sérelmet nem okozhat a munkavállaló számára. Más munkajogi alapelvek mellett (például jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés) ez is terheli a munkáltatókat. Continue reading

Az ügyvezető munkaviszonyának megszüntetése

ugyvezeto-felmondas-2018.jpegGyakran előfordul, hogy egy gazdasági társaság ügyvezetői tisztsége munkaviszonyban kerül ellátásra. Az ügyvezetőt a tulajdonos bármikor visszahívhatja – azaz jogviszonyát megszüntetheti -, amely ráadásul indokolást sem igényel. Kérdés azonban, hogy hogyan szüntethető meg ilyen esetben a munkaviszony, hogyan kell jogszerűen eljárni. Continue reading

Adható-e figyelmeztetés – kollektív szerződés nélkül?

figyelmeztetes-2018

Egy korábbi cikkünkben már részletesen áttekintettük, hogy mit kell tudni a figyelmeztetés munkajogi természetéről: többek között írtunk arról, hogy a figyelmeztetés jellemzően enyhébb súlyú kötelezettségszegések szankciójaként szolgál és a figyelmeztetés nem ugyanaz, mint a Munka Törvénykönyvében megjelenő „hátrányos jogkövetkezmény”. Continue reading

Versenytilalom: köteles-e a munkavállaló bejelenteni, hogy hol helyezkedett el?

versenytilalom-megszegese.jpeg

Korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy mit szükséges tudni a versenytilalmi megállapodásról, amelynek célja, hogy a munkáltató megakadályozza, hogy a kilépő munkavállaló a konkurenciánál helyezkedjék el.

A Kúria nemrégiben hozott döntést egy ügyben, amelyben a munkáltató azt kifogásolta, hogy a kilépett munkavállaló megsértette a versenytilalmi rendelkezéseket. Continue reading

Felmondási indok lehet-e a munkáltató forgalmának visszaesése?

forgalomvisszaeses-felmondas.jpg

A gazdasági életben előfordulhat, hogy az eredmények csökkennek, a forgalom visszaesik és emiatt a munkáltató munkajogi lépésekre kényszerül, munkaviszonyokat szüntet meg. Kérdés, hogy lehet-e ezt jogszerűen tenni? Continue reading

Hogyan változnak a munkaügyi perek 2018-tól?

Jövőre, azaz 2018. január 1-jén lép hatályba a polgári perekre vonatkozó új eljárásjogi jogszabály, vagyis az új Polgári Perrendtartás. Mivel a munkaviszonyból származó perek is polgári pernek minősülnek, ezért a munkaügyi perek szabályai is változni fognak. (A Munka Törvénykönyve változásáról ITT írtunk.)

munkaugyi-per-2018

Az egyik legfontosabb változás lesz, hogy a perek – így a munkaügyi perek is – két szakaszban zajlanak majd. Continue reading

A munkaügyi per indításának határideje felmondás esetén

[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]A Munka Törvénykönyve szerint egyes munkáltatói intézkedések, így például a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén 30 napon belül lehet bírósághoz fordulni.

jogorvoslati-hatarido-munkaugyi per

Kérdés lehet azonban, hogy a 30 napos határidő honnan számítandó. Continue reading

Jogellenes próbaidő alatti felmondás?

A munkaviszony létesítésekor a munkáltató és a munkavállaló maximum 3 hónapra, kollektív szerződés esetén 6 hónapra próbaidőt köthetnek ki egymás között. A próbaidő lényege, hogy annak tartama alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló azonnali hatállyal és indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt.

probaido-felmondas

Ilyenkor tehát nem kell „kivárni” a felmondási időt: a munkaviszony azonnal megszűnik. Ez lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy megfigyelhesse új munkavállalója képességeit és költséghatékonyan felmondhasson neki, ha mégsem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. A munkavállalónak ugyancsak lehetősége nyílik a munkaviszonya megszüntetésére kötöttségek nélkül az új munkahelyi környezet megtapasztalása után, ha mégsem az adott helyen képzeli el a jövőjét. Continue reading