Felmondási indok lehet-e a munkáltató forgalmának visszaesése?

forgalomvisszaeses-felmondas.jpg

A gazdasági életben előfordulhat, hogy az eredmények csökkennek, a forgalom visszaesik és emiatt a munkáltató munkajogi lépésekre kényszerül, munkaviszonyokat szüntet meg. Kérdés, hogy lehet-e ezt jogszerűen tenni? Continue reading

Visszaélés az albérleti támogatással

Blogunkon korábban már szó volt a munkáltató által kedvezményesen nyújtható albérleti támogatásról, amely HR szempontból jó eszköze lehet a lokális munkaerőhiány csökkentésének.

alberleti-tamogatas-2018
A kép illusztráció

Nemrégiben a Kúria egy olyan ügyet tárgyalt, amelynek fő kérdése az albérleti támogatás jogosulatlan igénybe vétele volt. Continue reading

Lehet-e felmondási indok a „nem megfelelő stílus”?

Minden munkahelyen vannak olyan alapvető viselkedési normák, amelyekhez minden munkavállalónak, valamint a munkáltatónak is ragaszkodnia kell. A legtöbb munkáltatónál erre külön etikai kódexek, magatartási szabályzatok szolgálnak iránymutatásként, hogy mi az elvárt viselkedés az adott munkáltatónál.

viselkedes_felmondas.jpg

Ebben a bejegyzésben a bírói gyakorlat alapján próbáljuk kideríteni, hogy a nem megfelelő viselkedés vagy kifogásolható kommunikációs stílus vajon szolgálhat-e alapul a munkaviszony megszüntetéséhez. Continue reading

Mi a teendő, ha változik a munkáltató?

A gazdasági életben gyakori esemény a vállalatok átalakulása, egyes szervezeti egységek kiszervezése: például a munkáltató egy adott egység – például kiszolgáló jellegű funkció (bérszámfejtés, könyvelés, étkeztetés) – átadását határozza el egy másik cég számára. Ilyen esetben a két vállalkozás egymással megállapodást köt a tevékenység átadása ás átvétele tárgyában, amely a gyakorlatban egy viszonylag hosszabb tranzakciót jelent.

 

 

munkajogi_jogutodlas_2017

Milyen következménye van ennek a munkajog szempontjából, azaz mi a teendő, ha a munkáltató személye fog megváltozni?
Continue reading

Igazolatlan távollét a munkahelyről 2.0

A munkajogiblog.hu egyik legtöbbet olvasott bejegyzésében azt néztük meg, hogy mely eset minősülhet igazolatlan mulasztásnak és ennek milyen társadalombiztosítási következménye van.

igazolatlan_tavollet_a_munkahelyen.jpgA munkahelyről való igazolatlan távollétnek azonban lehet egy olyan kimenetele is, hogy azt a munkáltató a munkaviszony – jogellenes – munkaviszony-megszüntetésnek tekinti. Continue reading

Ha a létszámcsökkentés nem elfogadható felmondási indok

Szinte minden munkáltató működése során előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy a munkavállalói létszámot csökkenteni kell: például visszaesik a megrendelései, megbízási száma, vagy kiüresedik egy munkakör, illetve egy másikkal kerül összevonásra. A létszámcsökkentés bekövetkezhet akkor is, ha szervezeti változtatásra kerül sor és akkor is, ha nem, pusztán a munkavállalók száma kevesebb lesz. Jogszerű felmondási ok lehet, ha a munkáltató a megrendelések csökkenése miatt létszámleépítésre hivatkozva mond fel a munkavállalónak (BH 2005.190.)

letszamcsokkentes_2017

Itt szükséges megjegyezni, hogy ha a létszámleépítéssel érintett létszám eléri Munka Törvénykönyvében meghatározott mértéket, úgy csoportos létszámcsökkentésről beszélünk, amelynek speciális szabályai vannak. Azonban nem minden létszámleépítés jelent egyben csoportos létszámcsökkentést. Continue reading

Munkaerő-kölcsönzéssel kijátszani a versenytilalmi megállapodást?

A versenytilalmi megállapodás célja, hogy a munkavállaló ne veszélyeztethesse vagy sérthesse meg volt munkáltatója jogos gazdasági érdekeit, így egy ilyen megállapodással tiltják meg a munkavállalónak, hogy konkurens vállalkozásnál helyezkedjen el meghatározott ideig. Ezen tilalom körét bővítheti vagy szűkítheti olyan feltételek meghatározása, mint például földrajzi hatály kijelölése, az elkerülendő vállalkozások vagy azok tevékenységi körének pontos megjelölése, valamint azon eset, amikor nem tiltják meg a munkavállalást a konkurenciánál, ha a kikötött munkaköröktől eltérő pozícióba veszik fel, amellyel nem veszélyezteversenytilalmiti előző munkáltatója érdekeit.

Egy 2014-ben hozott kúriai döntés (Mfv.II.10.125/2014/4.) bemutatja, hogy egy furfangos munkavállaló miként próbálta megkerülni a rá vonatkozó versenytilalmi megállapodást.

Az alperes munkavállaló kiskereskedelmi értékesítőként dolgozott a felperes munkáltató alkalmazásában. Még a régi (1992. évi) Munka Törvénykönyve szerint kötöttek versenytilalmi megállapodást, s ennek ellentételezéseként több, mint hatszázezer forintot kapott a munkavállaló a munkaviszony tartama alatt.

A munkaviszony megszűntével a munkavállaló egy munkaerő-kölcsönző céggel kötött határozatlan idejű munkaszerződést. Ebben rögzítették, hogy pontosan melyik céghez fogják kikölcsönözni a munkavállalót, és hogy valamennyi munkáltatói jogkört is a kölcsönvevő fogja a gyakorolni. Ez a cég, mint kiderült, a felperessel konkurenciaharcban állt, így az utóbbi megpróbálta visszakérni a munkavállalótól a neki kifizetett versenytilalmi megállapodás összegét. Ennek sikertelensége miatt indított munkaügyi pert arra hivatkozva, hogy a munkavállaló megszegte a versenytilalmi megállapodást, mivel ténylegesen a konkurens cégnél végzett munkát, a munkáltatói jogkört sem a kölcsönbeadó gyakorolta, akivel a munkaszerződést kötötte, így egyértelműen megállapítható a konkurens cég és a munkavállaló közötti munkaviszony.

Az alperes munkavállaló azzal védekezett, hogy a kölcsönbeadó céggel létesített ténylegesen munkaviszonyt és a konkurens cégnél értékesítési tevékenységet nem végzett, így nem sértette előző munkaadója gazdasági érdekeit.

A bíróság megállapította, hogy az alperes annak ismeretében létesítette a munkaerő-kölcsönzéssel történő munkavégzést, hogy az őt ténylegesen foglalkoztató cég konkurenciaharcban állt a felperessel, illetve tudatában volt annak, hogy versenytilalmi megállapodása az azonos tevékenységi körű munkáltatónál történő elhelyezkedést egyértelműen tiltotta. A munkavállaló valóban formálisan nem a konkurenciával, hanem a kölcsönbeadó céggel létesített munkaviszonyt, ám már a munkaszerződésben rögzítették, hogy ezen konkurens cégnél fog határozatlan ideig munkát vállalni, valamint a fő szabálytól eltérően minden munkáltatói jogkört a kölcsönző munkáltató fog gyakorolni.

A munkaviszony tényleges tartalmát vizsgálva megállapítható, hogy az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta jogát, valójában a konkurens cég számára végzett munkát, megsértette a versenytilalmi megállapodást, és így köteles annak összegét visszafizetni a felperesnek.