A munka világában sokszor előfordul, hogy konfliktusok alakulnak ki: akár a munkavállalók között, akár a munkavállalók és a vezetők között. Ilyen lehet az az eset is, ha a felek között a viszony megromlik és ez ahhoz vezet, hogy a munkavállaló megtagadja a részére kiadott feladat teljesítését vagy más módon megszegi az együttműködési kötelezettségét.
Nézzük, hogy mi lehet ezek jogkövetkezménye. Continue reading
Mi történik, amikor megbetegszik a munkavállaló? Milyen határidőn belül kell jeleznie a munkáltatónak a keresőképtelenség – azaz a betegség – tényét? És mikor kell bejelenteni, ha a munkavállaló meggyógyult? Continue reading
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt – többek között – a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap időtartama alatt.
Kérdés lehet a gyakorlatban, hogy mit értünk „emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés”, vagy más néven “lombikbébi-program” időtartama alatt a munkajogi védettség szempontjából. Continue reading
A gazdasági életben előfordulhat, hogy az eredmények csökkennek, a forgalom visszaesik és emiatt a munkáltató munkajogi lépésekre kényszerül, munkaviszonyokat szüntet meg. Kérdés, hogy lehet-e ezt jogszerűen tenni? Continue reading
Blogunkon korábban már szó volt a munkáltató által kedvezményesen nyújtható albérleti támogatásról, amely HR szempontból jó eszköze lehet a lokális munkaerőhiány csökkentésének.
Nemrégiben a Kúria egy olyan ügyet tárgyalt, amelynek fő kérdése az albérleti támogatás jogosulatlan igénybe vétele volt. Continue reading
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Jövőre, azaz 2018. január 1-jén lép hatályba a polgári perekre vonatkozó új eljárásjogi jogszabály, vagyis az új Polgári Perrendtartás. Mivel a munkaviszonyból származó perek is polgári pernek minősülnek, ezért a munkaügyi perek szabályai is változni fognak. (A Munka Törvénykönyve változásáról ITT írtunk.)
Az egyik legfontosabb változás lesz, hogy a perek – így a munkaügyi perek is – két szakaszban zajlanak majd. Continue reading
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]A Munka Törvénykönyve szerint egyes munkáltatói intézkedések, így például a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén 30 napon belül lehet bírósághoz fordulni.
Kérdés lehet azonban, hogy a 30 napos határidő honnan számítandó. Continue reading
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]
Munkajogi blogunkon már volt szó arról, hogy a munkaviszony felmondással megszüntethető, ha a munkavállaló a munkakör ellátására alkalmatlan, mert nem kellően gondos vagy az utasításokat nem tartja be. Kérdés azonban, hogy akkor is felmondható-e a munkaviszony, ha a munkaköri alkalmatlanság valamilyen egészségkárosodás eredménye? Continue reading
A munkaviszony létesítésekor a munkáltató és a munkavállaló maximum 3 hónapra, kollektív szerződés esetén 6 hónapra próbaidőt köthetnek ki egymás között. A próbaidő lényege, hogy annak tartama alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló azonnali hatállyal és indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt.
Ilyenkor tehát nem kell „kivárni” a felmondási időt: a munkaviszony azonnal megszűnik. Ez lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy megfigyelhesse új munkavállalója képességeit és költséghatékonyan felmondhasson neki, ha mégsem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. A munkavállalónak ugyancsak lehetősége nyílik a munkaviszonya megszüntetésére kötöttségek nélkül az új munkahelyi környezet megtapasztalása után, ha mégsem az adott helyen képzeli el a jövőjét. Continue reading
