Munkáltatók figyelmébe: ezek a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések várhatók 2018-ban

munkaugyi-ellenorzes-2018

Korábbi cikkeinkhez hasonlóan idén is áttekintjük, hogy milyen munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésre számíthatnak a munkáltatók 2018-ban. Continue reading

Érdemes már most felkészülni! 2. rész: Milyen munkaügyi ellenőrzésre számíthatunk a negyedik negyedévben?

Kétrészes cikk-sorozatunk első részében a 2017. negyedik negyedévben várható munkavédelmi ellenőrzéseket ismertettük. A mostani, második részben az utolsó negyedévre jósolható munkaügyi ellenőrzéseket nézzük át. Continue reading

Megbízási jogviszony vagy munkaviszony?

A munkajog legalapvetőbb – és leginkább egyértelműnek tűnő – fogalma maga a „munkaviszony”. A munkaszerződés alapján a munkaviszonyban a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Azaz, a munkaviszonyban a munkavállaló feladatokat lát el, a munkáltató pedig erre pénzbeli ellenértéket fizet.

megbizasi_jogviszony_munkaviszony_2017

A gyakorlatban sokszor okozhat nehézséget a munkaviszony elhatárolása az olyan polgári jogi jogviszonyoktól, mint a megbízási szerződés vagy a vállalkozási szerződés, amelyek szintén ellenérték fejében történő feladat-ellátást jelentenek. Continue reading

Milyen munkaügyi, munkavédelmi ellenőrzésre számítsunk a második negyedévben?

Ha meghalljuk azt a kifejezést, hogy munkaügyi vagy munkavédelmi ellenőrzés, nem biztos, hogy tudjuk pontosan, mit ellenőriz a hatóság. A nemzetgazdasági minisztérium minden évben az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig hatósági ellenőrzési irányelvet ad ki. Ebből az ellenőrzési tervből kiderülhet, hogy a következő évben mikor, milyen tevékenységi körben foglalkoztató munkáltatók, illetve milyen szabályok betartásával kapcsolatos ellenőrzésre számíthatnak a cégek.munkaugyi_ellenorzes_2017_masodik_negyedev

A nemzetgazdasági minisztérium által kiadott éves ellenőrzési terv célja, hogy az ellenőrzéseket kiszámíthatóan, gyorsan és pontosan hajtsa végre a hatóság. További célkitűzés az, hogy a munkavállalók alapvető jogait érvényre juttassák, a munkaviszonyuk rendezett legyen, csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, és ezáltal a munkahelyek megatartását elősegítsék, illetve az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények létrehozását támogassák. Az ellenőrzési tervben meghatározzák, hogy a következő évben melyek a prioritást élvező célkitűzések. Az ellenőrzési tervből az is kiderül, hogy melyek azok a területek, amik foglalkoztatási szempontból a legnagyobb kockázatot jelentik, ahol a legtöbb jogsértést követik a munkáltatók, vagy ahol jogszabályváltozás miatt fokozott ellenőrzés indokolt.

Nézzük meg, hogy 2017 II. negyedévében kik számíthatnak előre ütemezett, fokozott ellenőrzésre. Continue reading

A munkaügyi ellenőrzés és a munkavédelmi szabályok módosítása (2016. július 8-tól)

Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény – 2016. július 8. napi hatállyal – módosítja többek között a munkaügyi ellenőrzés és a munkavédelem szabályait.

A munkaügyi ellenőrzés új szabályai

A munkaügyi ellenőrzés a jövőben kiterjed – többek között – a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra (külföldi munkáltató), valamint a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. § alapján történő munkavégzésére (azaz, ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre az Mt. hatálya nem terjed ki).

Jelentősen módosulnak a kiküldetésre vonatkozó munkaügyi ellenőrzési szabályok, összhangban a 2014/67/EU irányelvvel. Egyrészt, a munkaügyi hatóság meghatározott értékelési szempontok alapján vizsgálja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzését. Ennek eredményeként a munkaügyi hatóság jogosult annak megállapítására, hogy a munkavállaló nem minősül kiküldött munkavállalónak. A külföldi munkáltató és a jogosult (belföldi foglalkoztató) köteles a munkaügyi hatóság rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek a fentiek szerinti ellenőrzés elvégzéséhez szükségesek.munkaugyi_ellenorzes_munkavedelem_valtozas_2016 Continue reading

Mit tapasztaltak a munkaügyi felügyelők 2015-ben?

A munkaügyi hatóság 2015. évi tapasztalatairól szóló, a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése 2016 márciusában jelent meg. Az alábbiakban a jelentés főbb megállapításait ismertetjük.

A  2015. évben  a munkaügyi hatóság 17 375  munkáltatót  ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 69 %-nál  tárt fel munkaügyi jogsértéseket,  amelyek  az ellenőrzés alá  vont munkavállalók (89 087 fő)  67 %-át érintették. 2015-hez képest  csökkent  a jogsértési  arány.

file0001849487704Az ellenőrzési  tapasztalatok szerint  még  mindig  kiemelkedő  szabálytalanság a feketefoglalkoztatás. A főbb munkaügyi jogsértések 15 %-át  teszik ki  a munkaszerződés és bejelentés  nélküli szabálytalanságok.  A vizsgált  időszakban a feketefoglalkoztatás a legtöbb  esetben  a munka törvénykönyve (Mt.) szerinti  foglalkoztatás létrejöttéhez fűződő bejelentési  kötelezettség  elmulasztásával  valósult  meg, valamint nagy  számban fordult elő munkaszerződés nélküli foglalkoztatás,  továbbá  az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony  (Efo.) létesítésével  összefüggő  bejelentés  nélküli foglalkoztatás.  Csekély mértékben fordult elő  részmunkaidős  bejelentés,  teljes  munkaidős  foglalkoztatás  esetén, valamint színlelt szerződéssel történő  foglalkoztatás, illetve a harmadik országbeliek engedély  nélküli foglalkoztatása. Continue reading

Mit vizsgálnak a munkaügyi felügyelők 2016-ban?

A munkaügyi ellenőrzések egyik fókuszpontja 2016-ban a munkaszerződés nélküli, illetve adóhatósági bejelentés nélküli – ún. „fekete” foglalkoztatások feltárása. Kiemelt figyelmet kap a munkaidő- és pihenőidő szabályainak megtartása, a szabadság kiadása, a munkaidő-nyilvántartások szabályossága, valamint a munkabérek megfelelő megfizetésének ellenőrzése.

  1. március és április hónapokban a munkaügyi kiemelt ellenőrzési célterület a munkabérekkel kapcsolatos szabályok megtartásának ellenőrzése.
  2. június és július hónapokban a foglalkoztatásra irányuló szabályok, a rendezett munkaügyi jogviszonyok akcióellenőrzése zajlik majd, ennek célja a munkavállalók alapvető jogainak érvényesítése, a tisztességes foglalkoztatók versenyhátrányának csökkentése.

2016 októberében és novemberében a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok megtartásának akcióellenőrzése fog folyni, különös figyelemmel arra, hogy ez az egyik olyan terület, ahol a munkáltatói jogsértések száma kiemelkedő.

file8271344548522

Szabályos-e a próbanap?

probanap_2017A munkáltatók munkaerő-kiválasztási folyamatában gyakran szerepel a „próbanap”, mint kiválasztási kritérium. Ha a leendő munkatárs a próbanapot sikeresen teljesíti, akkor jó eséllyel elnyeri az állást. A munkáltatók egy része azért tartja ezt jónak, mert mindenféle adminisztrációs és bérfizetési teher nélkül tesztelhetik a jelentkező munkabírását, hozzáállását. „Elsősorban a vendéglátás területén általános jelenség a „próbanap” (…) a munkáltatónak lehetősége nyílik arra, hogy eldöntse a jelentkező alkalmasságát, míg a munkavállalónak ideje van arra, hogy felmérje, valóban tudja, akarja, bírja-e a munkát. A próbanapot a munkáltatók és a munkavállalók egy hosszú idő óta kialakult „SZOKÁSJOG” alapján  alkalmazzák” (OM  2008. I. félévi beszámoló).

Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a „próbanap” munkajogi értelemben egyáltalán nem tekinthető szabályosnak. A Munka Törvénykönyve rendelkezik a próbaidőről, erre azonban a munkaviszonyban – és nem azt megelőzően – kerül sor. A Munka Törvénykönyve szerint a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. Fontos tudni, hogy a próbaidő a munkaviszony szerves része és erre az időszakra munkabér jár a munkavállalónak.

„Próbanap” esetében a felek között jellemzően még nincsen munkaviszony. Ehhez képest az állásra jelentkező munkát végez, a (leendő) munkáltató rendelkezésére áll. Ugyanakkor a próbanapra vonatkozóan nem készül munkaszerződés, a munkáltató a jelentkezőt nem jelenti be a NAV-nál és e napra munkabért sem fizet.

A jelenlegi szabályozás alapján a „próbanap” intézményének alkalmazása súlyos anyagi terhet róhat a munkáltatóra. Egyrészt, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény értelmében az ellenőrzés kiterjed (többek között) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, továbbá a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség teljesítésére is. Ha ezeket a munkáltató megszegi, munkaügyi bírságot szabhat ki a hatóság, amelynek összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. Ha a munkáltató hasonló jogsértés miatt korábban elmarasztalásra került, a bírság a felső korlát kétszereséig terjedhet.

Másrészt, probléma adódhat abból, ha a „próbanapot” teljesített jelentkező e napra vonatkozóan munkabér-igénnyel lép fel és igényét bíróság előtt érvényesíti. A per költségeit a jó eséllyel pervesztes munkáltató köteles megfizetni.

Harmadrészt, gondok adódhatnak abból, ha a jelentkező éppen a próbanapon szenved el a munkavégzéssel kapcsolatban balesetet. E vonatkozásban nem csak arra lehet számítani, hogy az egészségbiztosítási szerv a kezelés és a táppénz összegét ún. regressz-igény keretében követeli a munkáltatón, de az elszenvedett egészségkárosodással kapcsolatban is felelős lesz a munkáltató.