Egy korábbi cikkünkben megvizsgáltuk a koronavírussal kapcsolatos munkajogi vonatkozásokat; a jelen cikkben pedig ismertetjük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2020. március 10. napján kiadott, a koronavírussal kapcsolatos munkáltatói adatkezelésről szóló tájékoztatójának részleteit. olvasásának folytatása
GDPR jogalapok
A Parlament megszavazta: így változik a Munka törvénykönyve
Hogyan változhat a Munka törvénykönyve a GDPR miatt?
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, azaz a GDPR lehetővé teszi az uniós tagállamok – így Magyarország – számára, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adatkezeléssel összefüggésben pontosabban meghatározott szabályokat állapíthassanak meg, így különösen a munkaerő-felvétel, a munkaszerződés teljesítése céljából, a munka irányítását, tervezését és szervezését, a munkahelyi egyenlőséget és sokféleséget, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, a munkáltató vagy a fogyasztó tulajdonának védelmét is érintve, továbbá a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogok és juttatások egyéni vagy kollektív gyakorlása és élvezete céljából, valamint a munkaviszony megszüntetése céljából. olvasásának folytatása
GDPR a HR-ben: Meddig őrizhető meg a pályázó önéletrajza?
A HR gyakorlatában naponta felmerül a kérdés: meddig jogszerű megőrizni a toborzási folyamatban beérkező önéletrajzokat? Különösen azért fontos ez, mert a munkáltató birtokában lévő önéletrajz nagy kincs, hiszen a cég a saját adatbázisból gazdálkodhat. Ugyanakkor a kérdésnek adatvédelmi vonatkozásai is vannak, hiszen a pályázó számos személyes adatát osztja meg a potenciális munkaadóval. olvasásának folytatása
Az „elfeledtetéshez való jog”
A GDPR biztosítja az érintettnek azon jogát, hogy kérje a rá vonatkozó adat törlését – ez az úgynevezett „elfeledtetéshez való jog”. Kérdés azonban, hogy például egy munkahelyen korlátlan-e ezen jog érvényesíthetősége? Kérheti-e például a munkavállaló, hogy személyes adatait a munkáltató törölje? olvasásának folytatása
Mi az az „érdekmérlegelési teszt”?
A GDPR lehetővé teszi, hogy az úgynevezett „jogos érdek” fennállása esetén – mint jogalapon – kezeljünk adatokat, természetesen abban az esetben, ha megfelelő céllal rendelkezünk és a többi adatkezelési alapelvet is betartjuk. olvasásának folytatása
Lépések a GDPR felé (4) – Hogyan fogjunk hozzá?
Lépések a GDPR felé (3) – Milyen jogalapon kezelhetünk HR adatokat?
Korábbi cikkeinkben áttekintettünk néhány alapvető tudnivalót és alapelvet a GDPR-ral kapcsolatban.
Ebben a bejegyzésben azt nézzük meg, hogy milyen jogalapokat biztosít a GDPR az adatkezelésre – ismét kifejezetten a HR szemszögéből vizsgálva. olvasásának folytatása