A Kormány 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelete a munkahelyek koronavírus elleni védelméről 2021. november 1. napján lép hatályba. A rendelet szabályai az alábbiakban foglaljuk össze.
A rendelet célja annak biztosítása, hogy a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. (Figyelem! Az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak oltási kötelezettségére egy másik jogszabály, az 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet vonatkozik!)
A rendelet értelmében a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki a rendelet hatálybalépése (2021. november 1.) előtt a védőoltást nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól orvosi okokból mentesül (ilyen mentesülési ok, ha a munkavállaló részére az oltás egészségügyi indokból ellenjavallt és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. A szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki).
.A munkáltató az intézkedésben meghatározza a védőoltás felvételének határidejét, amely
- egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás,
- kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében
legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos meghatározott időpontban kell felvenni.
A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon köteles tájékoztatni a foglalkoztatottat a védőoltással kapcsolatos intézkedéséről, az alkalmazandó határidőről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.
A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával – a munkáltató által meghatározott módon – igazolhatja:
a) uniós digitális Covid-igazolvány;
b) védettségi igazolvány, illetve applikáció,
c) a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolás,
d) az Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,
e) az olyan állam által kiállított védettségi igazolás, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri, és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.
Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól orvosi okokból mentesül.
Abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé vagy nem igazolja azt, hogy egészségügyi okok miatt nem oltható, úgy a munkáltató jogosult lesz a jogviszonyt felmondással, azonnali hatállyal megszüntetni.
Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, úgy a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.
Azt a foglalkoztatottat, aki a rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (pl. betegállományban vagy gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon van), a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.
A rendelet kitér az adatkezelésre is: a munkáltató kezeli a foglalkoztatottnak az oltásra vonatkozó hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó adatokat. Ugyanakkor a munkáltató ezen adatokat csak az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig, de legfeljebb a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti.
Egy 
Számos egyéni vállalkozó folytat gazdasági tevékenységet úgy Magyarországon, hogy munkavállalókat foglalkoztat. Ezzel önmagában nincs probléma, de vajon mi történik a munkavállalókkal, ha az egyéni vállalkozó sajnálatos módon elhalálozik? 
A munkáltatók munkaerő-kiválasztási folyamatában gyakran szerepel a „próbanap”, mint kiválasztási kritérium. Ha a leendő munkatárs a próbanapot sikeresen teljesíti, akkor jó eséllyel elnyeri az állást. A munkáltatók egy része azért tartja ezt jónak, mert mindenféle adminisztrációs és bérfizetési teher nélkül tesztelhetik a jelentkező munkabírását, hozzáállását. „Elsősorban a vendéglátás területén általános jelenség a „próbanap” (…) a munkáltatónak lehetősége nyílik arra, hogy eldöntse a jelentkező alkalmasságát, míg a munkavállalónak ideje van arra, hogy felmérje, valóban tudja, akarja, bírja-e a munkát. A próbanapot a munkáltatók és a munkavállalók egy hosszú idő óta kialakult „SZOKÁSJOG” alapján alkalmazzák” (OM 2008. I. félévi beszámoló).
munkajogiblog.hu 