A munkáltató által előírható Covid19-oltásról

A Kormány 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelete a munkahelyek koronavírus elleni védelméről 2021. november 1. napján lép hatályba. A rendelet szabályai az alábbiakban foglaljuk össze.

A rendelet célja annak biztosítása, hogy a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. (Figyelem! Az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak oltási kötelezettségére egy másik jogszabály, az 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet vonatkozik!)

A rendelet értelmében a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a  munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki a rendelet hatálybalépése (2021. november 1.) előtt a védőoltást nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól orvosi okokból mentesül (ilyen mentesülési ok, ha a munkavállaló részére az oltás egészségügyi indokból ellenjavallt és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. A szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki).

.A munkáltató az intézkedésben meghatározza a védőoltás felvételének határidejét, amely

  • egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás,
  • kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében

legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos    meghatározott időpontban kell felvenni.

A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon köteles tájékoztatni a foglalkoztatottat a védőoltással kapcsolatos intézkedéséről, az alkalmazandó határidőről és a  védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.

A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával – a munkáltató által meghatározott módon – igazolhatja:

a) uniós digitális Covid-igazolvány;

b) védettségi igazolvány, illetve applikáció,

c) a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolás,

d) az Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,

e) az olyan állam által kiállított védettségi igazolás, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri, és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a  határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.

Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól orvosi okokból mentesül.

Abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé vagy nem igazolja azt, hogy egészségügyi okok miatt nem oltható, úgy a munkáltató jogosult lesz a jogviszonyt felmondással, azonnali hatállyal megszüntetni.

Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, úgy a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.

Azt a foglalkoztatottat, aki a rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (pl. betegállományban vagy gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon van), a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.

A rendelet kitér az adatkezelésre is: a munkáltató kezeli a foglalkoztatottnak az oltásra vonatkozó hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó adatokat. Ugyanakkor a munkáltató ezen adatokat csak az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig, de legfeljebb a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti.

Koronavírus – a munkáltató (adatvédelmi jellegű) kötelezettségei

koronavirus.munkaltatoEgy korábbi cikkünkben megvizsgáltuk a koronavírussal kapcsolatos munkajogi vonatkozásokat; a jelen cikkben pedig ismertetjük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2020. március 10. napján kiadott, a koronavírussal kapcsolatos munkáltatói adatkezelésről szóló tájékoztatójának részleteit. olvasásának folytatása

A tanulmányi szerződések joggyakorlata

tanulmanyi-szerzodes-2019

A tanulmányi szerződés alapvető szabályairól írtunk már (ITT). Ezúttal a Kúria 1/2019. (V.20.) KMK véleményének a tanulmányi szerződésre vonatkozó munkajogi szabályok értelmezését vizsgáljuk meg. (Ugyanezen kúriai véleménynek a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó okfejtését ITT ismertettük.) olvasásának folytatása

Az egyéni vállalkozó halála – munkajogi megközelítésben


egyeni-vallalkozo-halalaSzámos egyéni vállalkozó folytat gazdasági tevékenységet úgy Magyarországon, hogy munkavállalókat foglalkoztat. Ezzel önmagában nincs probléma, de vajon mi történik a munkavállalókkal, ha az egyéni vállalkozó sajnálatos módon elhalálozik? olvasásának folytatása

Szabályos-e a próbanap?

probanap_2017A munkáltatók munkaerő-kiválasztási folyamatában gyakran szerepel a „próbanap”, mint kiválasztási kritérium. Ha a leendő munkatárs a próbanapot sikeresen teljesíti, akkor jó eséllyel elnyeri az állást. A munkáltatók egy része azért tartja ezt jónak, mert mindenféle adminisztrációs és bérfizetési teher nélkül tesztelhetik a jelentkező munkabírását, hozzáállását. „Elsősorban a vendéglátás területén általános jelenség a „próbanap” (…) a munkáltatónak lehetősége nyílik arra, hogy eldöntse a jelentkező alkalmasságát, míg a munkavállalónak ideje van arra, hogy felmérje, valóban tudja, akarja, bírja-e a munkát. A próbanapot a munkáltatók és a munkavállalók egy hosszú idő óta kialakult „SZOKÁSJOG” alapján  alkalmazzák” (OM  2008. I. félévi beszámoló).

Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a „próbanap” munkajogi értelemben egyáltalán nem tekinthető szabályosnak. A Munka Törvénykönyve rendelkezik a próbaidőről, erre azonban a munkaviszonyban – és nem azt megelőzően – kerül sor. A Munka Törvénykönyve szerint a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. Fontos tudni, hogy a próbaidő a munkaviszony szerves része és erre az időszakra munkabér jár a munkavállalónak.

„Próbanap” esetében a felek között jellemzően még nincsen munkaviszony. Ehhez képest az állásra jelentkező munkát végez, a (leendő) munkáltató rendelkezésére áll. Ugyanakkor a próbanapra vonatkozóan nem készül munkaszerződés, a munkáltató a jelentkezőt nem jelenti be a NAV-nál és e napra munkabért sem fizet.

A jelenlegi szabályozás alapján a „próbanap” intézményének alkalmazása súlyos anyagi terhet róhat a munkáltatóra. Egyrészt, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény értelmében az ellenőrzés kiterjed (többek között) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, továbbá a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség teljesítésére is. Ha ezeket a munkáltató megszegi, munkaügyi bírságot szabhat ki a hatóság, amelynek összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. Ha a munkáltató hasonló jogsértés miatt korábban elmarasztalásra került, a bírság a felső korlát kétszereséig terjedhet.

Másrészt, probléma adódhat abból, ha a „próbanapot” teljesített jelentkező e napra vonatkozóan munkabér-igénnyel lép fel és igényét bíróság előtt érvényesíti. A per költségeit a jó eséllyel pervesztes munkáltató köteles megfizetni.

Harmadrészt, gondok adódhatnak abból, ha a jelentkező éppen a próbanapon szenved el a munkavégzéssel kapcsolatban balesetet. E vonatkozásban nem csak arra lehet számítani, hogy az egészségbiztosítási szerv a kezelés és a táppénz összegét ún. regressz-igény keretében követeli a munkáltatón, de az elszenvedett egészségkárosodással kapcsolatban is felelős lesz a munkáltató.