munkaidő-pihenőidő

Munkajog és munkaügyek 2024-ben

Kiemelt

Ismét jogszabályi változásokkal indul az új év, amelyek érintik a munkajog, munkaügyek területét is.

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.

Minimálbér – már 2023-tól irányadó!

Szokatlan módon a minimálbér emelésére nem január 1-jétől, hanem 2023. december 1. napjától került sor. Az új rendelkezések értelmében

  • a minimálbér összege havi bruttó 266 800 forint,
  • a garantált bérminimum összege havi bruttó 326 000 forint.

Foglalkoztatási igazolás

Ahogyan arról korábban írtunk, a kilépő munkavállaló számára kiadandó igazolások adminisztrációja csökken: többfajta igazolást vált ki az úgynevezett foglalkoztatási igazolás.

Szabadságkiadás gyermeket nevelők esetében

Közvetlenül karácsony előtt jelent meg az a jogszabálymódosítás, amely szerint a munkáltató a gyermek utáni pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Kötelező üzemorvosi vizsgálat

Bár ez a módosítás csak 2024. szeptember 1-jén lép hatályba, sok munkáltató örömmel néz elébe: szeptembertől ugyanis megszűnik a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat. Egészen pontosan arról van szó, hogy jogszabályban meghatározott esetben, munkakörökben, illetve ha a munkáltató elrendeli, a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkáltató ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. Mindazonáltal álláspontunk szerint továbbra is javasolt lesz a munkaköri alkalmasság orvosi felmérése, hiszen ha a munkavállaló olyan egészségkárosodásra hivatkozik, amely – állítása szerint – a munkahelyen következett be, a munkáltató kivédheti az ilyen igényt azzal, ha igazolja: a munkavállalót az üzemorvos alkalmasnak találta és nincsen nyoma annak, hogy bármiféle egészségügyi károsodás érte volna.

Munkavédelmi oktatás

A munkavédelmi törvény módosításának köszönhetően 2024. február 1-től a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott tevékenységek, munkakörök, álláshelyek esetében az munkavédelmi oktatás a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával is teljesíthető. Az átadás megtörténhet az oktatási tematikának a munkavállaló számára elérhető belső elektronikus hálózaton történő közzétételével is.

Iratőrzési kötelezettség – 2025-től

Bár e jogszabálymódosítás már megjelent, a vonatkozó rendelkezés csak 2025. január 1-től lép majd hatályba: e szerint a munkáltató a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó, csak a 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokat, adatokat és foglalkoztatási igazolásokat köteles a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig megőrizni. A korábbi szabályozás és gyakorlat szerint a különböző munkaügyi és társadalombiztosítási iratok nem elektronikusan készültek, ugyanakkor azok megőrzése a biztosított későbbi nyugellátásának megállapításához nélkülözhetetlen volt. A munkáltatókat terhelő kötelezettség felmenő rendszerben, 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül, a megőrzési kötelezettség így csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn; a nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások fogják tartalmazni.

Változások a munkajogban 2023. január 1-től – ismét módosul a munka törvénykönyve!

ratkailaw

Ahogyan korábban már jeleztük, számos tekintetben módosul a munka törvénykönyve 2023. január 1-től.

A munkajogi változások érintik a kisgyermekes szülők, illetve a gondozást végző munkavállalók foglalkoztatását: megnő az apasági szabadságnapok száma, bevezetésre kerül a szülői szabadság, amelynek mértéke 44 nap és a gyermek három éves koráig jogosultak rá a szülők. A 8 éven aluli gyermeket nevelők és a gondozást végző munkavállalók kérhetik a munkáltatótól, hogy részükre rugalmasabb munkafeltételeket biztosítson: így, a munka törvénykönyve új szabálya alapján a munkavállaló kérheti

a) a munkavégzési helyének módosítását,

b) a munkarendjének módosítását,

c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve

d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.

A munkajogi szabályozás változása kibővíti a felmondási védelem körét is: 2023. január 1-től az alábbi időtartamokban nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyt felmondással:

a) a várandósság,

b) a szülési szabadság,

c) az apasági szabadság,

d) a szülői szabadság,

e) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,

g) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, és

h) gondozói munkaidő-kedvezmény (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontja)

Szintén újdonság a munkajogban, hogy 2023. január 1-től a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is köteles lesz megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a gondozói munkaidő-kedvezmény, az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy a rugalmas munkafeltételek iránti kérelme miatt került sor.

A munka törvénykönyve a tájékoztatási kötelezettséget is kibővíti: a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül többek között a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §), valamint a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról is tájékoztatást kell adni.

Változnak a minimálbér szabályai is 2023. január 1-től: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 232 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 53 340 forint, napibér alkalmazása esetén 10 670 forint, órabér alkalmazása esetén 1334 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 296 400 forint, hetibér alkalmazása esetén 68 140 forint, napibér alkalmazása esetén 13 630 forint, órabér alkalmazása esetén 1704 forint.

Amennyiben a munka törvénykönyve 2023. január 1-től hatályos módosításával kapcsolatban kérdése van vagy új típusú iratmintákra van szüksége, kereshet minket bizalommal (elsősorban e-mailben).

Ismét változik a munka törvénykönyve

ratkailaw1 hozzászólás

Két Európai Uniós irányelvnek megfelelően fog változni 2023. január 1-jétől a munka törvénykönyve.

Kép: Pixabay

A módosítások érintik a kisgyermekes szülőket: bővül az apákat a gyermek születése esetén megillető “apasági szabadságnapok” száma, bevezetésre kerül a szülői szabadság. A hozzátartozó gondozása esetén munkaidő-kedvezményre lesz jogosult a munkavállaló.

A munkaviszony létesítésekor adandó munkáltatói tájékoztatás tartalmi elemei is jelentősen változnak, kibővülnek.

Módosulni fognak a felmondással kapcsolatos szabályok, a próbaidőre vonatkozó rendelkezések és a joggal való visszaélés szabályrendszere is.

Irodánk vezetője, dr. Rátkai Ildikó, HR szakjogász, munkajogi szakjogász, ügyvéd 2022. december 14-én az Adózóna előadásán fog beszélni arról, hogy munkáltatóként, HR szakemberként milyen feladatokkal kell számolni a munka törvénykönyve módosítása kapcsán.

Fizetés nélküli szabadság vagy állásidő?

ratkailaw

allasido-fizetes-nelkuli-szabadsag-2020Számos megkeresést kaptunk az elmúlt napokban a munkavállalók részéről, miszerint a koronavírus-járvány miatt „megteheti-e azt a munkáltató, hogy fizetés nélkül szabadságra küld”? Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a legtöbb esetben – jogi értelemben – nem fizetés nélküli szabadságról van szó. Tegyük tisztába az egyes fogalmakat. → olvasásának folytatása

Önkormányzati választások 2019 – a választásban részt vevő munkavállalókról

ratkailaw

onkormanyzati-valasztas-munkavallalo.png

Ezen a héten vasárnap, 2019. október 13-án kerül sor a helyi önkormányzatok választására. Aki már részt vett valaha választáson, láthatta, hogy egy-egy szavazókörben több személy segíti a választás zavartalan lebonyolítását. Ők nem ritkán munkaviszonyban állnak és az ő tekintetükben speciális munkajogi szabályok érvényesülnek a választásokkal összefüggésben. → olvasásának folytatása

Tervezzük meg a tanévet és a jövő évi hosszú hétvégéket!

ratkailaw

munkanap-csere-2020.jpeg

Lassan kezdődik a tanév, ezért sokakban felmerül, hogy hogyan tervezzenek, miként tudnak szabadságot igénybe venni. A nyár folyamán kiadásra kerültek a 2019-2020. évi tanév rendjére, valamint a 2020. évi munkanap-cserére vonatkozó jogszabályok. → olvasásának folytatása

Jár-e készenléti díj – készenlét nélkül?

ratkailaw

keszenleti-dij

Ha a munkáltató a munkavállalót a munkaidőn túl rendelkezésre állásra kötelezi, úgy megalapozott a készenléti díjra vonatkozó igény. Egy, a napokban született bírósági eset azonban arra mutat rá, hogy ha a munkáltató nem várja el a rendelkezésre állást és nem ad utasítást a munkaidőn túli munkavégzésre, úgy a munkavállaló nem követelhet díjazást. → olvasásának folytatása

Mi változik a munkajog területén 2019-ben?

ratkailaw

munkajogi-valtozasok-2019.jpeg

Egy budapesti rendezvényre szeretnénk felhívni a figyelmet, ugyanis a jövő évtől nem csak a Munka törvénykönyve változik a “túlóratörvény” miatt, hanem számos más munkaügyi előírás is.

Részletek és jelentkezés:

MUNKAJOGI VÁLTOZÁSOK 2019.

A rendezvény házigazdája a HR Horizon (DGS Global Kft.). Előadó: dr. Rátkai Ildikó, HR szakjogász, munkajogi szakjogász, ügyvéd – a munkajogiblog.hu egyik szerzője.

Egyszerűen arról, hogy hogyan változik a Munka törvénykönyve 2019. január 1-től

ratkailaw1 hozzászólás

munka-toervenykoenyve-2019

UPDATE: a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvény a Magyar Közlöny 2018. évi 207. számában (2018. december 20.) jelent meg.

A jogszabályszövegek olvasása és értelmezése sokszor a jogászok számára sem egyszerű feladat, a jogalkalmazók (munkáltatók és munkavállalók) részére pedig akár óriási kihívás is lehet. Az alábbiakban táblázatos formában foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat azzal kapcsolatban, hogy a munkaidő-szervezés tekintetében hogyan változik a Munka törvénykönyve 2019. január 1-jétől. → olvasásának folytatása