Alkotmánybíróság: jogszerű a nyugellátás szüneteltetése a közszférában történő munkavégzés ideje alatt

A nyugdíjban részesülőket több éve foglalkoztatja az, hogy a közszférában történő munkavégzés idején nyugdíjat nem kaphatnak.

nyugdij-melletti-munka-2017

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény értelmében ugyanis az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas a közszférában helyezkedik el, például közalkalmazotti jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, állami szolgálati jogviszonyt létesít vagy bíróként, ügyészként tevékenykedik.

Ezen szabály ellen többen is panaszt emeltek, az egyik hasonló tárgyú, a magyar Kúria előtt zajló ügyről ITT írtunk. Egy magyar állampolgár pedig a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ugyanis álláspontja szerint sérült a tulajdonjog való joga – amelyet például az Emberi Jogok Európai Egyezménye is biztosít a polgárok számára. Continue reading

Alaptörvény-ellenesnek minősített nyugdíj-szabály

nyugdíj_alkotmanybirosag

Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtása tárgyában hozott rendelet kapcsán hozott a napokban megsemmisítő döntést: a Kúria kezdeményezésére indult eljárásban született, 2017. szeptember 11-én kihirdetett 21/2017. (IX. 11.) AB határozat kimondja, hogy alaptörvény-ellenes az a szabály, miszerint egy adott, nyugdíj-elbírálásra vonatkozó kérdésben a módosító jogszabályt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Continue reading

A munkabalesettel kapcsolatos megtérítési igényről

A munkavédelemről szóló törvény szigorú előírásokat tartalmaz a munkáltatók számára, hogy miként kell biztosítaniuk az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. Amennyiben ezt elmulasztják és a törvény valamely rendelkezéseit megsértik, számolniuk kell azzal, hogy ha munkabaleset történik, a társadalombiztosítás által nyújtott ellátást a tb szerv a munkáltatótól visszaköveteli (úgynevezett regressz-igény).

munkabaleset_fizetesi_meghagyas.jpg

Ilyen esetben a társadalombiztosítási szerv határozatot hoz (fizetési meghagyás) és a biztosított szolgáltatás ellenértékét megfizetteti a szabályszegő munkáltatóval. (Munkaerő-kölcsönzés esetén foglalkoztató alatt a kölcsönvevő munkáltatót kell érteni.)
Ezt az igényét a tb szerv az egészségügyi szerv ellátásának igénybevételétől számított öt éven belül bármikor érvényesítheti. Continue reading

Az EU-n belüli szociális koordináció alapelvei

Az Európai Unión belül alapvető jog a munkaerő szabad áramlása, amely nagy vonalakban azt jelenti, hogy bármely uniós polgár bármely uniós tagállamban vállalhat munkát (kivétel ez alól a közszféra: például kormányzati szolgálati jogviszony csak magyar állampolgárral létesíthető).

EU_szocialis_ellatasok

Ugyanakkor a szabad külföldi munkavállalás olyan gyakorlati problémákat vet fel, hogy például a munkavállaló jogosult-e a társadalombiztosítás ellátásaira (például orvosi ellátás) a munkavégzés helye szerinti államban vagy össze lehet-e számítani az aktív évek alatt felgyűlt nyugdíjjárulékok összegét, ha a munkavégzés más-más országokban történt. Continue reading

Beszámítanak-e az egyetemi, főiskolai évek a nyugdíj szolgálati időbe?

A nyugdíjjogosultság számításánál döntő kérdés az, hogy mi számít „szolgálati időnek”: például, beleszámítható-e a felsőoktatási tanulmányokra fordított idő?

felsooktatas_nyugdij_szolgalati_ido

A nyugellátásról szóló törvény értelmében öregségi nyugdíj esetében az 1998. január 1-je előtt a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányok idejét szolgálati időként kell figyelembe venni. Ugyanakkor hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintett nélkül számítható be a felsőoktatásban nappali képzésben folytatott tanulmányi idő (legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges idő).

A felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek, de szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

Ugyanakkor a külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként csak akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon törvény rendelkezés alapján egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányi időbe beszámították.

Lényeges hangsúlyozni, hogy a „nők 40 éves nyugdíjjogosultsága” körében a bírói gyakorlat az, hogy a munkaviszony azon időtartama, amely alatt a leendő nyugdíjas felsőfokú tanulmányokat folytatott de amely idő alatt keresetpótló juttatásban részesült, függetlenül attól, hogy ez idő alatt fennállt a munkaviszonya, kereső tevékenység folytatása hiányában nem minősül a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíja szempontjából jogosító időnek. (Kúria Mfv.III.10.537/2013.)

Nyugdíj vagy közalkalmazotti fizetés – Ön mit választana?

nyugdij_felfuggesztese_2017

A hatályos társadalombiztosítási szabályok szerint amennyiben valaki nyugellátásban részesül és emellett kereső tevékenységet kíván végezni, azzal kell számolnia, hogy ellátását korlátozni vagy szüneteltetni fogják. Hogy milyen következményei lehetnek a munkavégzésnek, az attól függ, hogy az ellátásban részesülő elérte-e az öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve hogy a magán- vagy a közszférában kíván-e elhelyezkedni.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában. Ha valaki a nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, de ellátásban részesül (a nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban), és a keresete meghaladja az úgynevezett éves keretösszeget, ellátása folyósítását szüneteltetni kell. Az éves keretösszeg jelenleg a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosa.

Szigorúbb szabályok érvényesülnek viszont akkor, ha a közszférában akar valaki munkát vállalni. Ez esetben mind az öregségi nyugdíj, mind a korhatár betöltése előtti ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

Ezt a rendelkezést sérelmezve egy magyar állampolgár a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A bíróság azt állapította meg, hogy a nyugdíj melletti alkalmazotti kategóriák eltérő kezelését nem alapozza meg semmilyen objektív és ésszerű érv, ezért vagyoni és nem vagyoni kártérítést ítélt meg a panaszos számára.

Hasonló tárgyú ügyben kellett a közelmúltban állást foglalnia a magyar Kúriának is: a felperes 2002-től szolgálati nyugdíjban részesült, ami 2012. január 1-től öregségi nyugdíjként került továbbfolyósításra. Ellátása folyósítása mellett 2002 szeptemberétől a közszférában helyezkedett el, amire figyelemmel a társadalombiztosítási szerv az öregségi nyugdíj 2013. július 1-jei hatállyal történő szüneteltetését rendelte el. E határozat elleni keresetét az első fokú bíróság elutasította, a Kúria azonban a tárgyalás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordult.

Amellett, hogy a strasbourg-i bíróság ítéletében kifejtett érveket nem vonta kétségbe, további érveket sorakoztatott fel a Kúria. Kifejtette, hogy  a felperes öregségi nyugdíjra való jogosultsága vagyoni értékű jog, amelyre a felperes az időskori ellátásra évtizedeken át fizetett nyugdíjjárulék fejében, vagyis tulajdonelvonás ellentételezéseként szerzett jogosultságot. Az időskori ellátás teljes elvonása nem indokolható azzal, hogy a nyugdíjas a közszférában jogviszonyt létesít, illetve ott  munkavégzéssel egyéb jövedelemre tesz szert,  hiszen ez ellentétes az Alaptörvénynek a munka és a foglalkozás szabad megválasztásával kapcsolatos rendelkezésével. Azzal, hogy a jogszabály indokolatlan különbséget tesz a magánszférában és a közszférában foglalkoztatott öregségi nyugdíjasok között, sérti az Alaptörvény jogegyenlőségre vonatkozó alapelvét is. Ezen túl Alaptörvény rendelkezéséből eredően a bíróságoknak a nemzeti jogot a nemzetközi joggal, azaz jelen esetben a Római Egyezménnyel összhangban kell alkalmazniuk, és annak az Emberi Jogok Európai Bírósága általi értelmezését sem hagyhatják figyelmen kívül.

Jelenleg tehát az Alkotmánybíróság előtt folyik az eljárás. Amennyiben az ügyben döntés születik, arról egy újabb cikkben számolunk be.

Mit kell tudni az „expat”-ok TB biztosításáról?

De kik is azok az „expat” munkavállalók? A multinacionális cégek nyelvezetében az „expatriate” munkavállalóknak – röviden expat-nak – nevezik azokat, akik hosszabb-rövidebb ideig a cégcsoport egy másik államban található cégénél végeznek munkát, jellemzően kiküldetés keretében.

expatok_biztositasa

Ha az Európai Unió tagállamából származó munkavállaló válik Magyarországon „expat” munkavállalóvá, a társadalombiztosítási helyzete rendezett, hiszen az EU-n belüli szociális koordinációs rendeletek ezt biztosítják. Ugyanakkor expat munkavállalók érkezhetnek nem uniós államból, azaz „harmadik” országokból (ilyen például az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Kína, Japán, stb.). Kérdés, hogy ők vajon biztosítottá válnak-e Magyarországon kiküldetésük tartama alatt? Continue reading

A szülői nyugdíj

szuloi_nyugdij_2017A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében nem csak az úgynevezett saját jogú nyugellátásról (öregségi nyugdíj) beszélhetünk, hanem a hozzátartozóként igényelhető nyugellátásokról is. Ezek az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás (ennek részletei ITT), a baleseti hozzátartozói nyugellátások, az özvegyi járadék és a szülői nyugdíj. A mai bejegyzésünkben a szülői nyugdíjjal foglalkozunk. Continue reading

Ha nem értünk egyet a társadalombiztosítási határozattal

A társadalombiztosítás egyes ellátásai körében hozott hatósági döntés ellen van lehetőség az ügyet magasabb fórumon folytatni.

tb_hatarozat_megtamadasa

– Ha a döntés vitatható, fellebbezni lehet ellene. Ha a másodfokú döntéssel sem értünk egyet, általában lehetőség van annak bírósági felülvizsgálatát kérni. Az erre vonatkozó részletes tájékoztatást maga a sérelmezett határozat is tartalmazza.

– A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat az orvosszakértői szervhez. Ugyanakkor az orvosszakértői szerv döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

– A méltányossági eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek; a méltányossági jogkörben hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.

– Ha a biztosítottat a neki felróható módon jogalap nélkül igénybe vett, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összege visszakövetelésre kerül, ez ellen bírósághoz lehet fordulni. A döntés bírósági felülvizsgálatára az a közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a megtérítésre kötelezett belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye található.

– Hasonlóképpen a közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, ha a foglalkoztatót kötelezik az üzemi baleset vagy a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos költségek megtérítésére.

Mikor jár baleseti járadék?

Baleseti járadékról akkor beszélhetünk, ha valakit üzemi baleset ért. De mi minősül üzemi balesetnek?

baleseti_jaradek_2017

Társadalombiztosítási szempontból üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. (Az üzemi baleset fogalmáról korábbi bejegyzésünkben írtunk.)

A bejelentett üzemi baleset tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv dönt; a baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet – a foglalkozási megbetegedést kivéve – legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. Continue reading