Munkajog és munkaügyek 2024-ben

Kiemelt

Ismét jogszabályi változásokkal indul az új év, amelyek érintik a munkajog, munkaügyek területét is.

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.

Minimálbér – már 2023-tól irányadó!

Szokatlan módon a minimálbér emelésére nem január 1-jétől, hanem 2023. december 1. napjától került sor. Az új rendelkezések értelmében

  • a minimálbér összege havi bruttó 266 800 forint,
  • a garantált bérminimum összege havi bruttó 326 000 forint.

Foglalkoztatási igazolás

Ahogyan arról korábban írtunk, a kilépő munkavállaló számára kiadandó igazolások adminisztrációja csökken: többfajta igazolást vált ki az úgynevezett foglalkoztatási igazolás.

Szabadságkiadás gyermeket nevelők esetében

Közvetlenül karácsony előtt jelent meg az a jogszabálymódosítás, amely szerint a munkáltató a gyermek utáni pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Kötelező üzemorvosi vizsgálat

Bár ez a módosítás csak 2024. szeptember 1-jén lép hatályba, sok munkáltató örömmel néz elébe: szeptembertől ugyanis megszűnik a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat. Egészen pontosan arról van szó, hogy jogszabályban meghatározott esetben, munkakörökben, illetve ha a munkáltató elrendeli, a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkáltató ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. Mindazonáltal álláspontunk szerint továbbra is javasolt lesz a munkaköri alkalmasság orvosi felmérése, hiszen ha a munkavállaló olyan egészségkárosodásra hivatkozik, amely – állítása szerint – a munkahelyen következett be, a munkáltató kivédheti az ilyen igényt azzal, ha igazolja: a munkavállalót az üzemorvos alkalmasnak találta és nincsen nyoma annak, hogy bármiféle egészségügyi károsodás érte volna.

Munkavédelmi oktatás

A munkavédelmi törvény módosításának köszönhetően 2024. február 1-től a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott tevékenységek, munkakörök, álláshelyek esetében az munkavédelmi oktatás a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával is teljesíthető. Az átadás megtörténhet az oktatási tematikának a munkavállaló számára elérhető belső elektronikus hálózaton történő közzétételével is.

Iratőrzési kötelezettség – 2025-től

Bár e jogszabálymódosítás már megjelent, a vonatkozó rendelkezés csak 2025. január 1-től lép majd hatályba: e szerint a munkáltató a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó, csak a 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokat, adatokat és foglalkoztatási igazolásokat köteles a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig megőrizni. A korábbi szabályozás és gyakorlat szerint a különböző munkaügyi és társadalombiztosítási iratok nem elektronikusan készültek, ugyanakkor azok megőrzése a biztosított későbbi nyugellátásának megállapításához nélkülözhetetlen volt. A munkáltatókat terhelő kötelezettség felmenő rendszerben, 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül, a megőrzési kötelezettség így csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn; a nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások fogják tartalmazni.

Változik az igazolások kiállításának rendje

ratkailaw1 hozzászólás

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem szokatlan, hogy január 1-től számos jogszabályi rendelkezés változik. Most sem lesz másként: 2024. január 1-től a munkaviszony megszűnésekor kiállítandó igazolások tekintetében lesz változás, a 2023. évi LXX. törvény ugyanis jelentősen csökkenteni a vállalkozások adminisztratív terheit, ideértve a foglalkoztatás területét is.

Ennek keretében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása révén a munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor kiállítandó igazolás tartalmával és kiállításával kapcsolatos szabályok egyszerűsödnek. A módosításra figyelemmel a munkavállalók a munkaviszony megszűnésekor nem hatféle különböző dokumentumot, hanem csak egy, egységes, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot kapnak majd meg – elektronikus formában vagy papír alapon.

A 2024. január 1-től hatályos rendelkezések értelmében a munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor úgynevezett foglalkoztatási igazolást állít majd ki. A foglalkoztatási igazolás tartalmazza mindazt, amit korábban több igazolás-típusban kellett átadni, így többek között a munkavállaló által munkaviszonyban töltött idő időtartamát, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését, típusát; a munkavállaló munkakörének megnevezését; a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét; a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja, továbbá  a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét, egyéb járandóságát, távolléti díját, végkielégítését; azt, hogy a munkavállalónak van-e vagy nincsen tartozása, a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcímét, illetve a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is. Fel kell majd tüntetni a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét, továbbá a munkáltató által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét is. Társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát is bele kell foglalni az igazolásba.

A foglalkoztatási igazolást a munkáltatói felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül adja ki a munkavállaló részére.

Jól látható, hogy a korábbi, különböző igazolásokból álló „csomag” helyett a munkavállaló egy dokumentumot fog csak kapni (amely tartalmazza a korábbi igazolások adattartalmát is). Az új, a foglalkoztatási igazolásra vonatkozó szabályok 2024. január 1. napjától lépnek hatályba.

Változások a munkajogban 2023. január 1-től – ismét módosul a munka törvénykönyve!

ratkailaw

Ahogyan korábban már jeleztük, számos tekintetben módosul a munka törvénykönyve 2023. január 1-től.

A munkajogi változások érintik a kisgyermekes szülők, illetve a gondozást végző munkavállalók foglalkoztatását: megnő az apasági szabadságnapok száma, bevezetésre kerül a szülői szabadság, amelynek mértéke 44 nap és a gyermek három éves koráig jogosultak rá a szülők. A 8 éven aluli gyermeket nevelők és a gondozást végző munkavállalók kérhetik a munkáltatótól, hogy részükre rugalmasabb munkafeltételeket biztosítson: így, a munka törvénykönyve új szabálya alapján a munkavállaló kérheti

a) a munkavégzési helyének módosítását,

b) a munkarendjének módosítását,

c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve

d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.

A munkajogi szabályozás változása kibővíti a felmondási védelem körét is: 2023. január 1-től az alábbi időtartamokban nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyt felmondással:

a) a várandósság,

b) a szülési szabadság,

c) az apasági szabadság,

d) a szülői szabadság,

e) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,

g) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, és

h) gondozói munkaidő-kedvezmény (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontja)

Szintén újdonság a munkajogban, hogy 2023. január 1-től a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is köteles lesz megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a gondozói munkaidő-kedvezmény, az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy a rugalmas munkafeltételek iránti kérelme miatt került sor.

A munka törvénykönyve a tájékoztatási kötelezettséget is kibővíti: a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül többek között a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §), valamint a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról is tájékoztatást kell adni.

Változnak a minimálbér szabályai is 2023. január 1-től: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 232 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 53 340 forint, napibér alkalmazása esetén 10 670 forint, órabér alkalmazása esetén 1334 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 296 400 forint, hetibér alkalmazása esetén 68 140 forint, napibér alkalmazása esetén 13 630 forint, órabér alkalmazása esetén 1704 forint.

Amennyiben a munka törvénykönyve 2023. január 1-től hatályos módosításával kapcsolatban kérdése van vagy új típusú iratmintákra van szüksége, kereshet minket bizalommal (elsősorban e-mailben).

Ismét változik a munka törvénykönyve

ratkailaw1 hozzászólás

Két Európai Uniós irányelvnek megfelelően fog változni 2023. január 1-jétől a munka törvénykönyve.

Kép: Pixabay

A módosítások érintik a kisgyermekes szülőket: bővül az apákat a gyermek születése esetén megillető “apasági szabadságnapok” száma, bevezetésre kerül a szülői szabadság. A hozzátartozó gondozása esetén munkaidő-kedvezményre lesz jogosult a munkavállaló.

A munkaviszony létesítésekor adandó munkáltatói tájékoztatás tartalmi elemei is jelentősen változnak, kibővülnek.

Módosulni fognak a felmondással kapcsolatos szabályok, a próbaidőre vonatkozó rendelkezések és a joggal való visszaélés szabályrendszere is.

Irodánk vezetője, dr. Rátkai Ildikó, HR szakjogász, munkajogi szakjogász, ügyvéd 2022. december 14-én az Adózóna előadásán fog beszélni arról, hogy munkáltatóként, HR szakemberként milyen feladatokkal kell számolni a munka törvénykönyve módosítása kapcsán.

A munkáltató által előírható Covid19-oltásról

ratkailaw

A Kormány 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelete a munkahelyek koronavírus elleni védelméről 2021. november 1. napján lép hatályba. A rendelet szabályai az alábbiakban foglaljuk össze.

A rendelet célja annak biztosítása, hogy a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. (Figyelem! Az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak oltási kötelezettségére egy másik jogszabály, az 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet vonatkozik!)

A rendelet értelmében a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a  munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki a rendelet hatálybalépése (2021. november 1.) előtt a védőoltást nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól orvosi okokból mentesül (ilyen mentesülési ok, ha a munkavállaló részére az oltás egészségügyi indokból ellenjavallt és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. A szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki).

.A munkáltató az intézkedésben meghatározza a védőoltás felvételének határidejét, amely

  • egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás,
  • kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében

legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos    meghatározott időpontban kell felvenni.

A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon köteles tájékoztatni a foglalkoztatottat a védőoltással kapcsolatos intézkedéséről, az alkalmazandó határidőről és a  védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.

A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával – a munkáltató által meghatározott módon – igazolhatja:

a) uniós digitális Covid-igazolvány;

b) védettségi igazolvány, illetve applikáció,

c) a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolás,

d) az Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,

e) az olyan állam által kiállított védettségi igazolás, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri, és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a  határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.

Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól orvosi okokból mentesül.

Abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé vagy nem igazolja azt, hogy egészségügyi okok miatt nem oltható, úgy a munkáltató jogosult lesz a jogviszonyt felmondással, azonnali hatállyal megszüntetni.

Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, úgy a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.

Azt a foglalkoztatottat, aki a rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (pl. betegállományban vagy gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon van), a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.

A rendelet kitér az adatkezelésre is: a munkáltató kezeli a foglalkoztatottnak az oltásra vonatkozó hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó adatokat. Ugyanakkor a munkáltató ezen adatokat csak az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig, de legfeljebb a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti.

Új szabályok! Óvodai-bölcsődei ügyelet és munkahelyi gyermekfelügyelet

ratkailaw

munkahelyi-gyermekfelugyelet-2020

Mint ismeretes, a koronajárvány-vírus miatt az iskolák, óvodák, bölcsődék bezárása sok munkavállaló számára okozott fejtörést. A Kormány 2020. április 27-én megjelent rendelete számukra könnyebbséget jelenthet. → olvasásának folytatása

Veszélyhelyzeti munkajog – fizetés nélküli szabadság és a bértámogatási rendelet módosítása

ratkailaw

koronavirus-bertamogatas-modositasaA kormányzati bejelentéseknek megfelelően 2020. április 21-én új rendelkezések láttak napvilágot a foglalkoztatással összefüggésben. A változásokat röviden az alábbiakban ismertetjük. → olvasásának folytatása