Változások a munkajogban 2023. január 1-től – ismét módosul a munka törvénykönyve!

Ahogyan korábban már jeleztük, számos tekintetben módosul a munka törvénykönyve 2023. január 1-től.

A munkajogi változások érintik a kisgyermekes szülők, illetve a gondozást végző munkavállalók foglalkoztatását: megnő az apasági szabadságnapok száma, bevezetésre kerül a szülői szabadság, amelynek mértéke 44 nap és a gyermek három éves koráig jogosultak rá a szülők. A 8 éven aluli gyermeket nevelők és a gondozást végző munkavállalók kérhetik a munkáltatótól, hogy részükre rugalmasabb munkafeltételeket biztosítson: így, a munka törvénykönyve új szabálya alapján a munkavállaló kérheti

a) a munkavégzési helyének módosítását,

b) a munkarendjének módosítását,

c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve

d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.

A munkajogi szabályozás változása kibővíti a felmondási védelem körét is: 2023. január 1-től az alábbi időtartamokban nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyt felmondással:

a) a várandósság,

b) a szülési szabadság,

c) az apasági szabadság,

d) a szülői szabadság,

e) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,

g) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, és

h) gondozói munkaidő-kedvezmény (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontja)

Szintén újdonság a munkajogban, hogy 2023. január 1-től a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is köteles lesz megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a gondozói munkaidő-kedvezmény, az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy a rugalmas munkafeltételek iránti kérelme miatt került sor.

A munka törvénykönyve a tájékoztatási kötelezettséget is kibővíti: a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül többek között a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §), valamint a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról is tájékoztatást kell adni.

Változnak a minimálbér szabályai is 2023. január 1-től: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 232 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 53 340 forint, napibér alkalmazása esetén 10 670 forint, órabér alkalmazása esetén 1334 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 296 400 forint, hetibér alkalmazása esetén 68 140 forint, napibér alkalmazása esetén 13 630 forint, órabér alkalmazása esetén 1704 forint.

Amennyiben a munka törvénykönyve 2023. január 1-től hatályos módosításával kapcsolatban kérdése van vagy új típusú iratmintákra van szüksége, kereshet minket bizalommal (elsősorban e-mailben).

Ismét változik a munka törvénykönyve

Két Európai Uniós irányelvnek megfelelően fog változni 2023. január 1-jétől a munka törvénykönyve.

Kép: Pixabay

A módosítások érintik a kisgyermekes szülőket: bővül az apákat a gyermek születése esetén megillető „apasági szabadságnapok” száma, bevezetésre kerül a szülői szabadság. A hozzátartozó gondozása esetén munkaidő-kedvezményre lesz jogosult a munkavállaló.

A munkaviszony létesítésekor adandó munkáltatói tájékoztatás tartalmi elemei is jelentősen változnak, kibővülnek.

Módosulni fognak a felmondással kapcsolatos szabályok, a próbaidőre vonatkozó rendelkezések és a joggal való visszaélés szabályrendszere is.

Irodánk vezetője, dr. Rátkai Ildikó, HR szakjogász, munkajogi szakjogász, ügyvéd 2022. december 14-én az Adózóna előadásán fog beszélni arról, hogy munkáltatóként, HR szakemberként milyen feladatokkal kell számolni a munka törvénykönyve módosítása kapcsán.

A munkáltató által előírható Covid19-oltásról

A Kormány 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelete a munkahelyek koronavírus elleni védelméről 2021. november 1. napján lép hatályba. A rendelet szabályai az alábbiakban foglaljuk össze.

A rendelet célja annak biztosítása, hogy a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. (Figyelem! Az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak oltási kötelezettségére egy másik jogszabály, az 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet vonatkozik!)

A rendelet értelmében a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a  munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki a rendelet hatálybalépése (2021. november 1.) előtt a védőoltást nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól orvosi okokból mentesül (ilyen mentesülési ok, ha a munkavállaló részére az oltás egészségügyi indokból ellenjavallt és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. A szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki).

.A munkáltató az intézkedésben meghatározza a védőoltás felvételének határidejét, amely

  • egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás,
  • kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében

legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos    meghatározott időpontban kell felvenni.

A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon köteles tájékoztatni a foglalkoztatottat a védőoltással kapcsolatos intézkedéséről, az alkalmazandó határidőről és a  védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.

A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával – a munkáltató által meghatározott módon – igazolhatja:

a) uniós digitális Covid-igazolvány;

b) védettségi igazolvány, illetve applikáció,

c) a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolás,

d) az Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,

e) az olyan állam által kiállított védettségi igazolás, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri, és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a  határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.

Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól orvosi okokból mentesül.

Abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé vagy nem igazolja azt, hogy egészségügyi okok miatt nem oltható, úgy a munkáltató jogosult lesz a jogviszonyt felmondással, azonnali hatállyal megszüntetni.

Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, úgy a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.

Azt a foglalkoztatottat, aki a rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (pl. betegállományban vagy gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon van), a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.

A rendelet kitér az adatkezelésre is: a munkáltató kezeli a foglalkoztatottnak az oltásra vonatkozó hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó adatokat. Ugyanakkor a munkáltató ezen adatokat csak az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig, de legfeljebb a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti.

Új szabályok! Óvodai-bölcsődei ügyelet és munkahelyi gyermekfelügyelet

munkahelyi-gyermekfelugyelet-2020

Mint ismeretes, a koronajárvány-vírus miatt az iskolák, óvodák, bölcsődék bezárása sok munkavállaló számára okozott fejtörést. A Kormány 2020. április 27-én megjelent rendelete számukra könnyebbséget jelenthet. Continue reading

Veszélyhelyzeti munkajog – fizetés nélküli szabadság és a bértámogatási rendelet módosítása

koronavirus-bertamogatas-modositasaA kormányzati bejelentéseknek megfelelően 2020. április 21-én új rendelkezések láttak napvilágot a foglalkoztatással összefüggésben. A változásokat röviden az alábbiakban ismertetjük. Continue reading

Veszélyhelyzeti munkajog – új szabályok jelentek meg!


koronavirus-bertamogatasA Magyar Közlöny 2020. április 10-i számában jelentek meg új rendelkezések, amelyek a járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben tartalmaznak munkajogi vonatkozású szabályokat. Röviden ismertetjük a rendelkezéseket.

  1. Hosszabb munkaidőkeret

A Kormány 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete tartalmaz a munkaidőkeret alkalmazására vonatkozó szabályokat.

–              A munkáltató legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el (egyoldalúan) és a rendelet hatályba lépését (2020. április 11.) megelőzően elrendelt munkaidőkeretet a munkáltató legfeljebb 24 hónapos időtartamra meghosszabbíthatja;

–              Nem lehet eltérni a Munka törvénykönyve alábbi rendelkezéseitől:

o             a napi munkaidő beosztásának minimuma és maximuma (teljes munkaidő esetén legalább 4 óra; teljes és részmunkaidő esetén legfeljebb 12 óra)

o             a napi, heti pihenőidőre és pihenőnapra vonatkozó rendelkezésektől (kivéve egyes ágazatokban, pl. polgári repülés, vasúti személyszállítás);

–              Amennyiben kollektív szerződés van hatályban és a fentiektől eltérő rendelkezéseket tartalmaz, úgy azok nem alkalmazhatóak a rendelet hatálya alatt.

Fontos, hogy sem a legfeljebb 24 órás munkaidőkeret, sem a korábban, megállapodással létrejött, az Mt-ben foglaltnál hosszabb munkaidőkeretet nem érinti az, ha a veszélyhelyzet megszűnik.

  1. Bértámogatás

A Kormány 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek mentén a munkáltatók támogatást igényelhetnek.

A rendelet alkalmazásában „csökkentett munkaidő” a  veszélyhelyzet kihirdetését (2020. március 11.) követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú; „egyéni fejlesztési idő” ha a munkavállaló a  munkaköréhez, vagy a  munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a  csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól; „létszámtartási kötelezettség” pedig a munkáltató kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására.

A endlet értelmében az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a  veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást nyújt a  munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére, ha

  • a munkavállaló ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban; a munkáltatóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, ésnem tölti a felmondási idejét;
  • a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében, továbbá a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a  veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a  gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését; valamint a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette, legalább hat hónapja működik, továbbá a  vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a  kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában;
  • a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.

A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra; hónapokban állapítható meg. A támogatás időtartama három hónap. A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett (nettó) összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka. Ugyanakkor a támogatás havi összegének meghatározásakor a  maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a  kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.

A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható; egyébként a támogatás köztehermentes.

A munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével köteles vállalni, hogy csökkentett munkaidőben, vagy a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Ezen túlmenően a munkavállaló a támogatás igénybevételekor vállalja a jövedelemkieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, azt, hogy a  kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a  támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a  csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek, illetve azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkáltató rendelkezésére áll.

A munkáltató a támogatás igénybevételekor köteles vállalni a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig; b) azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és c) azt, hogy az  együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a  támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak. Ezen kívül a munkáltató köteles vállalni azt, hogy a  támogatással együtt a  munkabér összege a  támogatás időtartama alatt eléri a  munkavállaló távolléti díját, valamint azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.

A támogatás akkor nyújtható, ha a  munkavállalónak az  állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn; illetve a munkáltató  megfelel a  rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek és ezt igazolja, továbbá nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és 2019. december 31-én nem minősült a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak; továbbá bemutatja, hogy a  csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a  veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Nem nyújtható a rendelet szerinti támogatás a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz ,  valamint munkaerő-kölcsönzéshez.

A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható. A kérelmet a  munkáltató a  veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a  veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a   Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett, erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújthatja be. A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a csökkentett munkaidőről, illetve az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodást. A  támogatás iránti kérelmet a  munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni.

Megszűnik a támogatás – többek között -, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, vagy ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül.

A munkáltató a kérelem benyújtásával vállalja, hogy ha a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig nem teljesíti, akkor a  Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a  létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni. A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt.

A rendelet 2020. április 16-án lép hatályba.

 

A kép illusztráció.

Fizetés nélküli szabadság vagy állásidő?

allasido-fizetes-nelkuli-szabadsag-2020Számos megkeresést kaptunk az elmúlt napokban a munkavállalók részéről, miszerint a koronavírus-járvány miatt „megteheti-e azt a munkáltató, hogy fizetés nélkül szabadságra küld”? Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a legtöbb esetben – jogi értelemben – nem fizetés nélküli szabadságról van szó. Tegyük tisztába az egyes fogalmakat. Continue reading