Munkába járás személygépkocsival -mit kell a munkáltatónak térítenie?

Ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye nem azonos a munkavégzésének helyével, abban az esetben a munkáltatónak költségtérítési kötelezettsége van. Egészen pontosan a munkáltató köteles a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás költségét megtéríteni.

munkaba_jaras_autoval_2017

A költségtérítés tehát minden esetben vonatkozik a közösségi közlekedés árának (részleges) megtérítésére. Ugyanakkor vannak esetek, amikor a munkavállaló a saját gépjárműjével történő munkába járását is kérheti megtéríteni. E kérdésben számos bizonytalanságot tapasztalunk a gyakorlatban, ugyanis a jogszabály rövid időn belül kétszer is módosításra került. Ezért az alábbiakban összefoglaljuk a főbb szabályokat. Bővebben…

„Apaszabadság” – a gyermek születése esetére

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy az anyát a gyermeke megszületése előtt és azt követően milyen pótszabadságok és kedvezmények illetik meg, sokan azonban nem tudnak arról, hogy az apának is jár pótszabadság gyermeke születésekor.

apaszabadsag_2017

Csak úgy, mint az anyák számára, az apáknak is kiemelkedő jelentőségű a gyermek születését követő időszak a kötődés kialakulása szempontjából. A jogalkotó ennek okán hozta létre az apák számára járó pótszabadságot, amely a rendes szabadság kiadásának szabályaitól némiképp eltér. Bővebben…

Németországba tervez kiküldetést? – Erre figyeljen!

Idén január 1-jétől változtak a magyar munkavállalók Németországba irányuló kiküldetésére vonatkozó bejelentési szabályok. Idéntől a bejelentést elektronikus úton kell megtenni. Június 30-ig lehetőség van a nyomtatvány faxon történő megküldésére is, azonban július 1-től már minden esetben kötelező a kiküldetés elektronikus regisztrációja.

nemet_kikuldetesi_bejelentes

A kiküldetés bejelentését az alábbi portálon lehet elvégezni: www.meldeportal-mindestlohn.de Azok számára, akik a német nyelvvel kevésbé boldogulnak, jó hír, hogy a bejelentési portál angol nyelven is rendelkezésre áll. A portál használatához egyszer szükséges regisztrálni, az így létrejött belépési adatokkal lehet a bejelentési weboldalt később is használni.

A kiküldetés bejelentése során meg kell határozni a tervezett munkaütemet (nem csak a helyhez kötött szolgáltatások esetén, hanem a mobil tevékenységek vonatkozásában is – például áruszállítás, személyszállítás), illetve az ágazatot, amelyben a kiküldött munkát fog végezni – utóbbira a német minimálbér szabályok alkalmazása miatt van szükség. Meg kell adni természetesen a magyar munkáltató és a kiküldött(ek) adatait is. A bejelentési űrlap kitöltésének megvégén egy visszaigazolást kapunk arról, hogy a bejelentés megtörtént.

Fontos, hogy az új szabályozás a határon átnyúló munkaerő-kölcsönzésre is vonatkozik.

A gyermek után járó pótszabadságról

A munkajogi szabályozás értelmében a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után pótszabadság jár.

Ennek mértéke egy gyermek után kettő munkanap; két gyermek után négy munkanap; kettőnél több gyermek esetén összesen évi hét munkanap pótszabadság jár. (A pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.)gyermek_utani_potszabadsag_2017

Bár a munkajogi rendelkezés elsőre egyértelműnek tűnik, mégis sok kérdést vet fel a gyakorlatban, ezért érdemes áttekinteni a szabályokat. Bővebben…

Terhesség a próbaidő alatt – mire figyeljen munkáltatóként?

Az viszonylag közismert, hogy a munkaviszony a próbaidő alatt azonnali hatállyal és indokolás nélkül felmondható. A várandósság a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás ellen nem „véd”, hiszen ez a körülmény csak munkáltatói felmondás (régi nevén: rendes felmondás”) esetén bír jelentőséggel. Azaz, ha egy hölgy munkavállaló várandós, munkaviszonya munkáltatói felmondással nem szüntethető meg, azonban annak nincsen akadálya, hogy a próbaidő alatt a munkáltató azonnali hatállyal váljon meg a kismamától.

terhesseg_probaido_alattAzonban próbaidő alatt is köteles a munkáltató az egyenlő bánásmód követelményét megtartani, tehát nem diszkriminálhatja a várandós munkavállalót. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2016-ban hozott határozatot egy olyan ügyben, amikor a munkavállaló a próbaidő alatt lett állapotos és a munkáltató azonnali hatállyal vált meg tőle.

Az eset a következő tényeken alapult. Egy hölgy specialista munkakörben helyezkedett el a cégnél, majd 2 hónappal később jelezte felettese felé, hogy állapotos. A vezető megnyugtatta, hogy emiatt semmilyen hátrány nem fogja érni a munkavállalót. Ezt követően veszélyeztetett terhessége miatt táppénzes állományba került, amelyet követően a munkáltató próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást közölt a hölggyel.

A munkavállaló az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, anyasága miatt történt diszkrimináció miatt. A speciális bizonyítási szabályoknak megfelelően a munkáltatónak kellett magát kimentenie, azaz igazolnia azt, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. A Hatóság nem fogadta el azon munkáltatói érvelést, miszerint a munkavállaló hibákat vétett (ennek bizonyítéka ugyanis nem volt) és azt sem, hogy utóbb kiderült, hogy specialista szaktudásra nincsen szükség a cégnél.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapította, hogy a munkáltató közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg a munkavállalóval szemben várandóssága miatt. A Hatóság elrendelte a jogsértést megállapító határozat nyilvános közzétételét 30 napra a munkáltató hivatalos honlapján, közvetlenül a nyitólapról elérhető módon, és a Hatóság http://www.egyenlobanasmod.hu című honlapján, továbbá a munkáltatóval szemben 500 000 Ft bírságot szabott ki.

(EBH/415/2016; forrás: http://www.egyenlobanasmod.hu)

A munkáltató által adható albérleti támogatás

Manapság már egyre több cég szembesül a munkaerőhiánnyal: egyre nehezebb jó szakembert találni és az értékes munkaerőt megtartani. Jelenleg már nem csak a „klasszikus” hiányszakmák (informatikusok, orvosok) érintettek, hanem szinte a gazdaság minden ágazata küzd a munkaerőhiány problémájával. mobilitasi_celu_lakhatasi_tamogatas_2017A munkaerőhiány ugyanakkor nem csak mennyiségi kérdés (nincs elég munkaerő), hanem minőségi is (a jelentkezők teljesítsék a cég által támasztott szakmai és etikai elvárásokat). A cégek pedig természetesen azt várják a HR vezetőtől, a személyügyekért felelős munkatárstól, hogy az erőforrások mindig a megfelelő időben és a megfelelő helyen álljanak rendelkezésre és ez alól nem lehet kifogás a „munkaerőhiány van” – típusú kijelentés.

Mit tehet egy jó HR szakember ebben a helyzetben? Bővebben…

Hogyan perelhető a volt dolgozó?

Sokat hallunk arról a mindennapokban, hogy egy munkavállaló beperelte a volt munkáltatóját – például jogellenes felmondás miatt.

munkavallalo_perlese

Hogyan kell eljárni viszont abban az esetben, ha a cég, a (volt) munkáltató perelné be az alkalmazottat? Például azért, mert a volt dolgozó jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt (nem nyújtott be írásbeli felmondást) vagy tartozása áll fenn a munkáltató felé (például nem töltötte le a tanulmányi szerződésben foglalt időt), illetve ha a cégnek kárt okozott.

Mindenekelőtt fontos tudni, hogy ezen munkaügyi igények érvényesítésére általában három év áll rendelkezésre, de például a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

Kérdés lehet, hogy melyik bíróság előtt lehet a pert elindítani. Erre a Polgári Perrendtartás megadja a választ: munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. Közigazgatási és munkaügyi bíróság megyénként működik, illetve budapesti munkahely esetében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A bíróságok pontos megnevezését, (térképes) elérhetőségét, ügyfélszolgálati idejét ezen a linken tudjuk ellenőrizni.

Az eljárást az úgynevezett keresetlevéllel kell megindítani, amelyben a Polgári Perrendtartás szerinti adatokat mindenképpen szükséges feltüntetni, mint ahogyan a rendelkezésre álló bizonyítékokat is elő kell terjeszteni.

A perindítással kapcsolatosan érdemes tudni, hogy 2016. július 1-jét követően gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthat be keresetlevelet a bíróságra. Ez nem egy egyszerű e-mail küldését jelenti; az elektronikus kapcsolattartás űrlapbenyújtó szolgáltatáson keresztül, AVDH hitelesítéssel támogatott úton történik.

Fontos tudni, hogy munkaügyi perekben illetéket nem kell a keresetbeadással egyidejűleg leróni, ugyanis a munkaügyi perek úgynevezett költségfeljegyzési, illetékfeljegyzési jog alá tartozó perek. Ez azt jelenti, hogy az illeték kiszabásáról a bíróság az ügydöntő határozatában dönt; azt utóbb a NAV fizetési meghagyás útján szedi be – feltéve, hogy a munkáltató részben vagy egészben pervesztes lesz.

Amennyiben a munkaügyi perekkel kapcsolatban további információra van szüksége, kérjük, keressen minket: www.ratkai.com

Ellenőrizheti-e a munkáltató a munkavállalókat az internetes közösségi oldalakon?

A digitális technológia, a közösségi média térhódítása nem kerülhette el a munkahelyi közösségeket sem. Gyakran hallunk arról, hogy a (leendő) munkáltató ellenőrzi a (leendő) munkavállalók közösségi oldalakon tett bejegyzéseit, fotóit és ennek kihatása van a munkahelyi viszonyrendszerre.

munkaltatoi_hatterellenorzes_2017

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2016. évi állásfoglalása iránymutatásként szolgál az ilyen munkáltatói háttérvizsgálatokkal kapcsolatban. Az állásfoglalás központi kérdése, hogy a munkáltató végezhet-e, és amennyiben igen, milyen feltételekkel végezhet úgynevezett háttérvizsgálatot munkavállalók, illetve állásra jelentkezők esetében. Az állásfoglalás kitér az interneten, többek között a közösségi oldalakon fellelhető személyes adatok gyűjtésére is. Bővebben…

A többszörös diszkriminációról

Diszkriminációról akkor beszélhetünk, ha valaki valamely tulajdonsága, helyzete vagy jellemzője (pl. anyaság, életkor, vallás, stb.) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A foglalkoztatás területén viszonylag gyakran fordul elő diszkrimináció.

tobbszoros_diszkriminacio_2017

Az emberi viszonyok komplexek és sokszínűek, léteznek közöttünk olyan anyák, akik fogyatékkal élnek, olyan nők, akik a társadalom által kirekesztett etnikai csoporthoz tartoznak, és e felsorolásnak még számtalan kombinációja fordulhat elő. Sok esetben a hátrányos megkülönböztetéssel érintett személyt kettő vagy több védett tulajdonságából kifolyólag diszkriminálják. Bővebben…

Nyilvánossá tehet-e rólam a munkáltató fényképet a munkahelyi honlapon?

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) új állásfoglalása azon kérdéskört járja körbe, hogy a munkavállaló fényképét a munkáltató milyen helyzetekben és feltételek teljesülésekor kezelheti, és használhatja fel.

Adatvédelmi szempontból a munkavállaló arcképe, képmása az adatvédelmi rendelkezések (Infotv.) alapján személyes adatnak minősül. Képfelvétel készítése, valamint a képpel történő bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül, így ehhez az érintett hozzájárulása szükséges.foto_munkavallalorol

Vannak bizonyos ágazatok, ahol nem a foglalkoztatott hozzájárulása, hanem az ágazatot szabályozó  jogszabály rendelkezése az irányadó a munkahelyi fényképek készítésekor. Ilyen szabályok vonatkoznak például a közszolgálati tisztviselőkre, bírókra, ügyészekre és ügyészségi alkalmazottakra. A rájuk irányadó törvények rendelkeznek arról, hogy róluk nyilvántartást kell vezetni, amelyek részét képezi a foglalkoztatottról készült fénykép is. Bővebben…