Érdemes már most felkészülni! 2. rész: Milyen munkaügyi ellenőrzésre számíthatunk a negyedik negyedévben?

Kétrészes cikk-sorozatunk első részében a 2017. negyedik negyedévben várható munkavédelmi ellenőrzéseket ismertettük. A mostani, második részben az utolsó negyedévre jósolható munkaügyi ellenőrzéseket nézzük át. olvasásának folytatása

Érdemes már most felkészülni! 1. rész: Milyen munkavédelmi ellenőrzésre számíthatunk az utolsó negyedévben?

munkavedelmi_ellenorzes_2017

Két részes sorozatunkban segítsége szeretnénk nyújtani a munkáltatóknak abban, hogy a várható hatósági ellenőrzésekre időben felkészülhessenek. Az első részben a munkavédelmi ellenőrzéseket ismertetjük.

Korábbi cikkünkben a 2017 második negyedévére ütemezett munkaügyi ellenőrzéseit néztük át, amelynek folytatásaként most megvizsgáljuk, hogy a negyedik negyedévében kik számíthatnak előre ütemezett, fokozott ellenőrzésre a munkavédelem területén. A munkáltatóra vonatkozó legfontosabb munkavédelmi szabályokat a munkavédelemről szóló törvény tartalmazza, ezen túl azonban figyelemmel kell lenni az egyes ágazatok specifikus szabályaira is. olvasásának folytatása

Rövid hír: Már pályázható Az Év Felelős Foglalkoztatója 2017. cím!

Az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság  2017-ben is meghirdette Az Év Felelős Foglalkoztatója pályázatot.

ev_felelos_foglalkoztatoja-2017

Az OFA idén is azokat a munkáltatókat keresi, akik az emberi erőforrást vállalatuk legfontosabb értékeként kezelik és akik munkavállalóik megtartása, fejlesztése és jólléte érdekében erőfeszítéseket is tesznek.

A pályázat részletes kiírása és a részvételi feltételek EZEN a linken olvashatóak.

Lehet-e felmondási indok a „nem megfelelő stílus”?

Minden munkahelyen vannak olyan alapvető viselkedési normák, amelyekhez minden munkavállalónak, valamint a munkáltatónak is ragaszkodnia kell. A legtöbb munkáltatónál erre külön etikai kódexek, magatartási szabályzatok szolgálnak iránymutatásként, hogy mi az elvárt viselkedés az adott munkáltatónál.

viselkedes_felmondas.jpg

Ebben a bejegyzésben a bírói gyakorlat alapján próbáljuk kideríteni, hogy a nem megfelelő viselkedés vagy kifogásolható kommunikációs stílus vajon szolgálhat-e alapul a munkaviszony megszüntetéséhez. olvasásának folytatása

Mi a teendő, ha változik a munkáltató?

A gazdasági életben gyakori esemény a vállalatok átalakulása, egyes szervezeti egységek kiszervezése: például a munkáltató egy adott egység – például kiszolgáló jellegű funkció (bérszámfejtés, könyvelés, étkeztetés) – átadását határozza el egy másik cég számára. Ilyen esetben a két vállalkozás egymással megállapodást köt a tevékenység átadása ás átvétele tárgyában, amely a gyakorlatban egy viszonylag hosszabb tranzakciót jelent.

 

 

munkajogi_jogutodlas_2017

Milyen következménye van ennek a munkajog szempontjából, azaz mi a teendő, ha a munkáltató személye fog megváltozni?
olvasásának folytatása

Követelhető-e a kártérítés a sofőrtől, ha elalszik a volán mögött?

A munkaviszony során előfordulhat az, hogy a munkavállaló kárt okoz munkáltatójának. Ilyenkor a munkáltató munkaügyi perben érvényesítheti igényeit, azonban neki kell bizonyítania, hogy a munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, hogy a kár a munkaviszonnyal összefüggésben történt, valamint azt is, hogy összefüggés áll fenn a kár és a munkavállaló magatartása között.

munkavallalo_karterites.jpeg

Főszabályként a munkavállaló kártérítésének mértéke nem haladhatja meg távolléti díjának négyhavi összegét. Kivételt jelent, ha a munkavállaló a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozza, ilyenkor ugyanis a kár teljes összegét meg kell térítenie a munkáltató felé. Nem kell azonban megtéríteni a kárt, ha bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, illetve amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, valamint, amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. olvasásának folytatása

Megbízási jogviszony vagy munkaviszony?

A munkajog legalapvetőbb – és leginkább egyértelműnek tűnő – fogalma maga a „munkaviszony”. A munkaszerződés alapján a munkaviszonyban a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Azaz, a munkaviszonyban a munkavállaló feladatokat lát el, a munkáltató pedig erre pénzbeli ellenértéket fizet.

megbizasi_jogviszony_munkaviszony_2017

A gyakorlatban sokszor okozhat nehézséget a munkaviszony elhatárolása az olyan polgári jogi jogviszonyoktól, mint a megbízási szerződés vagy a vállalkozási szerződés, amelyek szintén ellenérték fejében történő feladat-ellátást jelentenek. olvasásának folytatása

Itt a hőség! Milyen munkavédelmi intézkedéseket javasolt tenni?

hosegriado_munkavedelmi_intezkedesek

A munkavédelemről szóló törvény alapelvként rögzíti, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ez természetesen magában foglalja azt is, hogy a különösen meleg nyári napokon a munkáltató fokozott védelmet biztosítson a munkavállalók részére.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya felhívást adott ki a hőséghullámok veszélyeivel kapcsolatban. A tájékoztató részletezi, hogy milyen egészségügyi kockázatok merülhetnek fel a hőség idején: napszúrás, hőséggörcsök, hőkimerülés, akár hőguta is előfordulhat, hiszen a kültéren vagy különösen meleg munkakörnyezetben végzett munka extrém megterhelést jelent az emberi szervezet számára.

A felhívás kiemeli, hogy mindenképpen szükséges a megfelelő hőmérsékletű (14-16 Celsius fokos) ivóvíz biztosítása és emellett kerülendőek az olyan dehidratációt eredményező folyadékok, mint a kávé vagy a cukros italok.

Célszerű a munkát a hőség idején úgy megszervezni, hogy rövidebb szünetek beiktathatóak legyenek, amelyeket lehetőség szerint árnyékban vagy hűvösebb helyen tölthetnek el a munkavállalók. A felhívás kitér arra is, hogy bár erre jogszabályi előírás nincsen, az egyenlőtlen beosztásban dolgozók – például napi 12 óra munkát teljesítők – esetében is célszerű a munkaidőt és a pihenőidőket átütemezni, a munkavállalók teherbírására is figyelemmel. E körben célszerű a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot is bevonni.

A felhívás utal arra, hogy a munkavállalók lehetőség szerint egymást váltva tartózkodjanak a tűző napon és ha megoldható, a munkaterületet célszerű árnyékolni (például ponyvával). A kültéren végzett munkához – amennyiben a munkabiztonsági követelmények azt megengedik – javasolt a könnyű és világos ruházat viselése.

A zárt térben történő munkavégzés körében javasolt a klímaberendezések rendszeres karbantartása, esetleges javítása, ugyanis számos betegség származhat a nem megfelelően karbantartott berendezés használatából. Itt is célszerű figyelni a megfelelő hőmérsékletre (a külső hőmérséklethez képest túl alacsonyra állított klimatizált hőmérséklet légúti megbetegedéseket, megfázást okozhat).

Végül mindenképpen javasolt, hogy mind a munkáltató figyeljen a dolgozókra, mind pedig a dolgozók figyeljenek egymásra: hiszen ha bármilyen rendellenességet tapasztalnak, akár azonnali beavatkozás is szükséges lehet (pl. a mentőszolgálat értesítése).

(A cikk elkészítéséhez a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának a hőséghullámok veszélyeivel kapcsolatban kiadott felhívása nyújtott segítséget.)