Bármilyen meglepő, de akár egy üzleti vacsora is eredményezheti a munkáltató kártérítési felelősségét. A Kúria nemrégiben hozott döntést egy ilyen ügyben: abban kellett dönteni, hogy fennáll-e a munkáltató felelőssége akkor, ha a munkavállaló egy – üzleti partnernél tartott – munkahelyi vacsora elfogyasztása következtében megbetegszik. olvasásának folytatása
Ha a munkáltatónál munkabaleset történik, ennek szinte egyenes jogkövetkezménye, hogy a társadalombiztosítási szerv (azaz az illetékes kormányhivatal) a balesettel összefüggően megtérítési igényt támaszt a munkáltatóval szemben, azaz visszamenőlegesen megfizetteti a céggel például a kórházi kezelés és az üzemi baleseti táppénz összegét. Vannak azonban olyan esetek, amikor a munkáltató mentesülhet ez alól. olvasásának folytatása
Kétrészes cikksorozatunk első részében áttekintettük, hogy a munkaügyi ellenőrzések mely területekre koncentrálnak 2019-ben. Jelen cikkben pedig azt vizsgáljuk, hogy hol lehet számítani munkavédelmi ellenőrzésekre. olvasásának folytatása
A munkavédelemről szóló törvény szigorú előírásokat tartalmaz a munkáltatók számára, hogy miként kell biztosítaniuk az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. Amennyiben ezt elmulasztják és a törvény valamely rendelkezéseit megsértik, számolniuk kell azzal, hogy ha munkabaleset történik, a társadalombiztosítás által nyújtott ellátást a tb szerv a munkáltatótól visszaköveteli (úgynevezett regressz-igény).
Ilyen esetben a társadalombiztosítási szerv határozatot hoz (fizetési meghagyás) és a biztosított szolgáltatás ellenértékét megfizetteti a szabályszegő munkáltatóval. (Munkaerő-kölcsönzés esetén foglalkoztató alatt a kölcsönvevő munkáltatót kell érteni.)
Ezt az igényét a tb szerv az egészségügyi szerv ellátásának igénybevételétől számított öt éven belül bármikor érvényesítheti. olvasásának folytatása
Két részes sorozatunkban segítsége szeretnénk nyújtani a munkáltatóknak abban, hogy a várható hatósági ellenőrzésekre időben felkészülhessenek. Az első részben a munkavédelmi ellenőrzéseket ismertetjük.
Korábbi cikkünkben a 2017 második negyedévére ütemezett munkaügyi ellenőrzéseit néztük át, amelynek folytatásaként most megvizsgáljuk, hogy a negyedik negyedévében kik számíthatnak előre ütemezett, fokozott ellenőrzésre a munkavédelem területén. A munkáltatóra vonatkozó legfontosabb munkavédelmi szabályokat a munkavédelemről szóló törvény tartalmazza, ezen túl azonban figyelemmel kell lenni az egyes ágazatok specifikus szabályaira is. olvasásának folytatása
Ha meghalljuk azt a kifejezést, hogy munkaügyi vagy munkavédelmi ellenőrzés, nem biztos, hogy tudjuk pontosan, mit ellenőriz a hatóság. A nemzetgazdasági minisztérium minden évben az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig hatósági ellenőrzési irányelvet ad ki. Ebből az ellenőrzési tervből kiderülhet, hogy a következő évben mikor, milyen tevékenységi körben foglalkoztató munkáltatók, illetve milyen szabályok betartásával kapcsolatos ellenőrzésre számíthatnak a cégek.
A nemzetgazdasági minisztérium által kiadott éves ellenőrzési terv célja, hogy az ellenőrzéseket kiszámíthatóan, gyorsan és pontosan hajtsa végre a hatóság. További célkitűzés az, hogy a munkavállalók alapvető jogait érvényre juttassák, a munkaviszonyuk rendezett legyen, csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, és ezáltal a munkahelyek megatartását elősegítsék, illetve az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények létrehozását támogassák. Az ellenőrzési tervben meghatározzák, hogy a következő évben melyek a prioritást élvező célkitűzések. Az ellenőrzési tervből az is kiderül, hogy melyek azok a területek, amik foglalkoztatási szempontból a legnagyobb kockázatot jelentik, ahol a legtöbb jogsértést követik a munkáltatók, vagy ahol jogszabályváltozás miatt fokozott ellenőrzés indokolt.
Nézzük meg, hogy 2017 II. negyedévében kik számíthatnak előre ütemezett, fokozott ellenőrzésre. olvasásának folytatása
A munkabaleset fogalma hallatán az embereknek legtöbbször hatalmas gyárakban, építkezéseken előforduló nehéz tárgyak mozgatása, veszélyes anyagok okozta balesetek jutnak eszükbe. Munkahelyi balesetek azonban nem kizárólag fizikai munkához köthető helyeken történhetnek meg.
A munkabaleset és üzemi baleset igen hasonló jelentéssel bírnak, használatuk a gyakorlatban sokszor keveredik. A két fogalom jelentése jelentős részben fedi egymást, ám mutatkoznak kisebb eltérések néhány tényállási elem tekintetében. Ráadásul felvetődik a munkáltató felelőssége is a munkajogi szabályok alapján. olvasásának folytatása
A gyakorlatban sokszor keveredik az üzemi baleset, a munkabaleset és az úgynevezett úti baleset fogalma, ezért célszerű azokat tisztázni.
Mindenekelőtt tisztázást érdemel a baleset fogalma. A “baleset” az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz (Munkavédelmi törvény).
Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető azonban munkabalesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri (ezen eset azonban minősülhet üzemi – úti – balesetnek), kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
A munkabaleset vonatkozásában a Munkavédelmi törvény ad eligazítást. Az üzemi baleset ugyanakkor társadalombiztosítási fogalom.
Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Utóbbi, vagyis a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.
Társadalombiztosítási szempontból nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be. Az sem számít üzemi balesetnek, ha a baleset a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során következett be.
Úti baleset az a baleset, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el, kivéve, ha a munkavállaló lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.
Üzemi baleset esetében a sérültet baleseti ellátás – azaz baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék – illeti meg. Azonban az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.
Lényeges hangsúlyozni, hogy a baleset „üzemiségét” a társadalombiztosítási kifizetőhely vagy a fővárosi illetve megyei kormányhivatal határozattal állapítja meg, tehát hiába történik meg egy üzemi baleset, ha a sérült annak üzemiségét nem kéri megállapítani, nem jogosult a baleseti ellátásokra.
munkajogiblog.hu 