Jelenleg sok ágazatban azzal szembesülnek a munkáltatók, HR vezetők, hogy nincs elegendő számú, megfelelően képzett állásra jelentkező. A következőkben néhány tippet hozunk arra, hogy milyen módon küszöbölhető ki a munkaerő hiánya. olvasásának folytatása
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy az anyát a gyermeke megszületése előtt és azt követően milyen pótszabadságok és kedvezmények illetik meg, sokan azonban nem tudnak arról, hogy az apának is jár pótszabadság gyermeke születésekor.
Csak úgy, mint az anyák számára, az apáknak is kiemelkedő jelentőségű a gyermek születését követő időszak a kötődés kialakulása szempontjából. A jogalkotó ennek okán hozta létre az apák számára járó pótszabadságot, amely a rendes szabadság kiadásának szabályaitól némiképp eltér. olvasásának folytatása
Manapság már egyre több cég szembesül a munkaerőhiánnyal: egyre nehezebb jó szakembert találni és az értékes munkaerőt megtartani. Jelenleg már nem csak a „klasszikus” hiányszakmák (informatikusok, orvosok) érintettek, hanem szinte a gazdaság minden ágazata küzd a munkaerőhiány problémájával. 
A munkaerőhiány ugyanakkor nem csak mennyiségi kérdés (nincs elég munkaerő), hanem minőségi is (a jelentkezők teljesítsék a cég által támasztott szakmai és etikai elvárásokat). A cégek pedig természetesen azt várják a HR vezetőtől, a személyügyekért felelős munkatárstól, hogy az erőforrások mindig a megfelelő időben és a megfelelő helyen álljanak rendelkezésre és ez alól nem lehet kifogás a „munkaerőhiány van” – típusú kijelentés.
Mit tehet egy jó HR szakember ebben a helyzetben? olvasásának folytatása
Az egyes régiókban tapasztalható, szinte már „kóros” munkaerő-hiány idején célszerű ismeri azokat a támogatási formákat, amelyek a munkáltatók és az állást keresők egymásra találását katalizálhatják. Cikkünk előző részében a helyközi utazás és csoportos személyszállítás támogatásával foglalkoztunk; a második részben a munkavállalók által igénybe vehető lakhatási támogatást nézzük meg közelebbről.
Ennek a támogatásnak az a fő célja, hogy ösztönözze az álláskeresőket olyan munkalehetőségek elfogadására, amelyek lakóhelyüktől távol vannak, emiatt – támogatás nélkül – elesnének bizonyos munkalehetőségektől. Az álláskeresők lakhatási helyzetének támogatásával munkaerőpiaci helyzetük javul, így ez a támogatás foglalkoztatottságuk növeléséhez járul hozzá.
A lakhatási támogatáshoz az alábbi feltételeknek kell megfelelnie az igénylőnek:
További feltétel, hogy az igénylő rendelkezzen bankszámlával, amelyről a bérleti díjat tudja kiegyenlíteni, valamint rendelkezzen érvényes munkaszerződéssel, amely egyértelműen tartalmazza a munkavégzés helyét. Erre azért van szükség, hogy a kérelmet elbíráló meg tudja állapítani, hogy a munkahely és a lakóhely milyen távolságra vannak egymástól. Ezen felül, a munkaviszonynak rendszeres jövedelmet kell biztosítania, ám az igénylő havi bruttó munkabére nem haladhatja meg a minimálbér 300%-át. A támogatásban részesülőknek érvényes bérleti szerződéssel kell igazolniuk bérleti jogviszonyuk fennállását, amelyre a támogatást kapják.
Amennyiben nem egy önálló lakás vagy ház, csupán egy szoba bérléséhez szeretne az álláskereső támogatást igényelni, a támogatás maximális összegének 70%-a szolgálhat a szobabérlési támogatás legmagasabb összegéül.
A korábbi másfél év helyett ma már csak egy évre igényelhető a lakhatási támogatás. Ennek újraigényléshez az egyéves támogatás lejártát követő 24 hónapnak kell eltelnie. A támogatás lehetséges legkorábbi kezdőnapja az az időpont lehet, amikor a bérlői jogviszony és az új munkaviszony együttesen fennáll. A támogatásra való jogosultságról a kormányhivatal ügyintézője mérlegelési jogkörében dönt.
Fontos megjegyezni, hogy mivel elsősorban a helyi munkaerőigény kielégítése az elsődleges cél, ezért ha megállapítható, hogy helyben is van az igénylő számára megfelelő felajánlható munkahely, a támogatás indokolatlan. Értelemszerűen külföldi lakóhelyre sem igényelhető, mivel a támogatás célja a belföldi munkaerőpiac fellendítése.
Sokak számára nem ismert az a tény, hogy egy kormányrendelet alapján a munkába járással kapcsolatos munkáltatói terheket és a munkaerő-toborzás költségeit csökkentő támogatások vehetőek igénybe az illetékes járási hivatalok révén.
Támogatás igényelhető a helyközi utazás költségei, a csoportos személyszállítás költségei, valamint a munkaerő-toborzás költségei tekintetében. A munkavállalók pedig lakhatási támogatásra lehetnek jogosultak.
Cikkünk első részében a helyközi utazás és a csoportos személyszállítás támogatásával foglalkozunk. olvasásának folytatása
munkajogiblog.hu 