Jó hír az örökbefogadást fontolgatók részére, hogy a Munka törvénykönyve legújabb módosítása lehetővé teszi az örökbefogadást megelőző kapcsolattartás miatti fizetett távollétet. Continue reading
munkaviszony
Az egyéni vállalkozó halála – munkajogi megközelítésben
Számos egyéni vállalkozó folytat gazdasági tevékenységet úgy Magyarországon, hogy munkavállalókat foglalkoztat. Ezzel önmagában nincs probléma, de vajon mi történik a munkavállalókkal, ha az egyéni vállalkozó sajnálatos módon elhalálozik? Continue reading
Jogszabályváltozás! Már nem kell kiléptetni a dolgozót, ha nyugdíjassá válik
Egy fontos jogszabályváltozásra hívjuk fel a figyelmet. Continue reading
Megtagadható-e a munkáltató utasítása?
Egy munkaviszony fennállása alatt előfordulhat olyan helyzet, hogy a munkavállaló nem ért egyet a munkáltatójával vagy a kiadott feladattal. Hol van a határ aközött, amikor még a munkavállalónak teljesítenie kell az utasítást és aközött, amikor már megtagadhatja azt vagy éppen, adott esetben köteles megtagadni az utasítás teljesítését? Continue reading
Kinek és mikor jó a határozott idejű munkaszerződés?
Egyre népszerűbb a munkáltatók körében határozott idejű munkaszerződések kötése, amit a munkavállalók igyekeznek elkerülni, hiszen a hagyományosabb, jobban ismert határozatlan idejű szerződés garantálja számukra, hogy a jogviszony tartós lesz és a munkáltató hosszú távon számít a munkájukra.
Sűrűn előfordul, hogy a munkáltató a határozott idejű szerződés lehetőségét kihasználva a pár hónapos, vagy egy éves periódusokra kötött szerződést hosszabbítja meg több alkalommal egymás után, elkerülve így a munkaviszony megszüntetésekor esedékes felmondási időre járó bér és végkielégítés fizetését.
Ez a kép azonban árnyaltabb, ha figyelembe vesszük, hogy a határozott idejű munkaszerződés előnyös is lehet a munkavállaló számára, ha azt megfelelő hosszúságúra, eleve több éves periódusra kötik meg. Az ilyen szerződés biztonságot is nyújthat a munkavállalónak, hiszen a munkáltatói felmondás lehetősége igen szűk körre korlátozódik. Ennek megfelelően a munkáltató csak akkor mondhat fel, ha csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll, a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné vált vagy azt a munkavállaló képességére alapítja. Indokolás nélküli felmondás csak abban az esetben lehetséges a munkáltató részéről, ha a határozott időből még hátra lévő részre, de legfeljebb 12 hónapra járó távolléti díját megfizeti a munkavállalónak. Continue reading