Lassan, de biztosan kezd visszatérni az élet azokra a munkahelyekre, amelyek hetek óta üresen állnak. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a napokban egy tájékoztatót adott ki a munkahelyek újranyitása kapcsán, amelynek tartalmát röviden ismertetjük. olvasásának folytatása
munkavédelem
Koronavírus – a munkáltató (adatvédelmi jellegű) kötelezettségei
Egy korábbi cikkünkben megvizsgáltuk a koronavírussal kapcsolatos munkajogi vonatkozásokat; a jelen cikkben pedig ismertetjük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2020. március 10. napján kiadott, a koronavírussal kapcsolatos munkáltatói adatkezelésről szóló tájékoztatójának részleteit. olvasásának folytatása
Munkabaleset és a munkáltató megtérítési kötelezettsége
Ha a munkáltatónál munkabaleset történik, ennek szinte egyenes jogkövetkezménye, hogy a társadalombiztosítási szerv (azaz az illetékes kormányhivatal) a balesettel összefüggően megtérítési igényt támaszt a munkáltatóval szemben, azaz visszamenőlegesen megfizetteti a céggel például a kórházi kezelés és az üzemi baleseti táppénz összegét. Vannak azonban olyan esetek, amikor a munkáltató mentesülhet ez alól. olvasásának folytatása
Mi változik a munkajog területén 2019-ben?
Egy budapesti rendezvényre szeretnénk felhívni a figyelmet, ugyanis a jövő évtől nem csak a Munka törvénykönyve változik a “túlóratörvény” miatt, hanem számos más munkaügyi előírás is.
Részletek és jelentkezés:
MUNKAJOGI VÁLTOZÁSOK 2019.
A rendezvény házigazdája a HR Horizon (DGS Global Kft.). Előadó: dr. Rátkai Ildikó, HR szakjogász, munkajogi szakjogász, ügyvéd – a munkajogiblog.hu egyik szerzője.
Mit ellenőriznek a munkavédelmi felügyelők 2019-ben?
Kétrészes cikksorozatunk első részében áttekintettük, hogy a munkaügyi ellenőrzések mely területekre koncentrálnak 2019-ben. Jelen cikkben pedig azt vizsgáljuk, hogy hol lehet számítani munkavédelmi ellenőrzésekre. olvasásának folytatása
Munkáltatók figyelmébe: ezek a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések várhatók 2018-ban
Hány munkavédelmi szakemberre van szükség egy cégnél?
Munkavédelmi alapszabály az, hogy a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a jogszabályban meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, megfelelő szakképesítési feltételekkel rendelkező személyt köteles kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani. A szakember állhat munkaviszonyban vagy e tevékenység ellátható polgári jogi szerződés alapján, külső szolgáltatás útján.
Kérdés, hogy egy adott cégnél, munkáltatónál pontosan hány munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatni. olvasásának folytatása
Érdemes már most felkészülni! 1. rész: Milyen munkavédelmi ellenőrzésre számíthatunk az utolsó negyedévben?
Két részes sorozatunkban segítsége szeretnénk nyújtani a munkáltatóknak abban, hogy a várható hatósági ellenőrzésekre időben felkészülhessenek. Az első részben a munkavédelmi ellenőrzéseket ismertetjük.
Korábbi cikkünkben a 2017 második negyedévére ütemezett munkaügyi ellenőrzéseit néztük át, amelynek folytatásaként most megvizsgáljuk, hogy a negyedik negyedévében kik számíthatnak előre ütemezett, fokozott ellenőrzésre a munkavédelem területén. A munkáltatóra vonatkozó legfontosabb munkavédelmi szabályokat a munkavédelemről szóló törvény tartalmazza, ezen túl azonban figyelemmel kell lenni az egyes ágazatok specifikus szabályaira is. olvasásának folytatása
Itt a hőség! Milyen munkavédelmi intézkedéseket javasolt tenni?
A munkavédelemről szóló törvény alapelvként rögzíti, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ez természetesen magában foglalja azt is, hogy a különösen meleg nyári napokon a munkáltató fokozott védelmet biztosítson a munkavállalók részére.
A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya felhívást adott ki a hőséghullámok veszélyeivel kapcsolatban. A tájékoztató részletezi, hogy milyen egészségügyi kockázatok merülhetnek fel a hőség idején: napszúrás, hőséggörcsök, hőkimerülés, akár hőguta is előfordulhat, hiszen a kültéren vagy különösen meleg munkakörnyezetben végzett munka extrém megterhelést jelent az emberi szervezet számára.
A felhívás kiemeli, hogy mindenképpen szükséges a megfelelő hőmérsékletű (14-16 Celsius fokos) ivóvíz biztosítása és emellett kerülendőek az olyan dehidratációt eredményező folyadékok, mint a kávé vagy a cukros italok.
Célszerű a munkát a hőség idején úgy megszervezni, hogy rövidebb szünetek beiktathatóak legyenek, amelyeket lehetőség szerint árnyékban vagy hűvösebb helyen tölthetnek el a munkavállalók. A felhívás kitér arra is, hogy bár erre jogszabályi előírás nincsen, az egyenlőtlen beosztásban dolgozók – például napi 12 óra munkát teljesítők – esetében is célszerű a munkaidőt és a pihenőidőket átütemezni, a munkavállalók teherbírására is figyelemmel. E körben célszerű a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot is bevonni.
A felhívás utal arra, hogy a munkavállalók lehetőség szerint egymást váltva tartózkodjanak a tűző napon és ha megoldható, a munkaterületet célszerű árnyékolni (például ponyvával). A kültéren végzett munkához – amennyiben a munkabiztonsági követelmények azt megengedik – javasolt a könnyű és világos ruházat viselése.
A zárt térben történő munkavégzés körében javasolt a klímaberendezések rendszeres karbantartása, esetleges javítása, ugyanis számos betegség származhat a nem megfelelően karbantartott berendezés használatából. Itt is célszerű figyelni a megfelelő hőmérsékletre (a külső hőmérséklethez képest túl alacsonyra állított klimatizált hőmérséklet légúti megbetegedéseket, megfázást okozhat).
Végül mindenképpen javasolt, hogy mind a munkáltató figyeljen a dolgozókra, mind pedig a dolgozók figyeljenek egymásra: hiszen ha bármilyen rendellenességet tapasztalnak, akár azonnali beavatkozás is szükséges lehet (pl. a mentőszolgálat értesítése).
(A cikk elkészítéséhez a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának a hőséghullámok veszélyeivel kapcsolatban kiadott felhívása nyújtott segítséget.)
Munkáltatók figyelmébe: 18 év alattiak foglalkoztatása munkaviszonyban
Itt a nyár és a szünidő – ilyenkor sok középiskolai diák szeretne nyári munkát vállalni és sok cég keres átmeneti jelleggel kisegítő munkaerőt. Az alábbiakban azokat a szabályokat foglaljuk össze, amelyeket alkalmazni kell, ha a tizennyolcadik életévét még be nem töltött diákkal munkaviszonyt kívánnak létesíteni, hiszen a fiatalok foglalkoztatását a munkaügyi felügyelők jogosultak ellenőrizni. (A cikk kifejezetten a munkaviszonnyal foglalkozik, tehát az iskolaszövetkezetekről jelen bejegyzésben nem szólunk.) olvasásának folytatása