A Magyar Közlöny 2020. április 10-i számában jelentek meg új rendelkezések, amelyek a járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben tartalmaznak munkajogi vonatkozású szabályokat. Röviden ismertetjük a rendelkezéseket.

1. Hosszabb munkaidőkeret

A Kormány 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete tartalmaz a munkaidőkeret alkalmazására vonatkozó szabályokat.

–              A munkáltató legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el (egyoldalúan) és a rendelet hatályba lépését (2020. április 11.) megelőzően elrendelt munkaidőkeretet a munkáltató legfeljebb 24 hónapos időtartamra meghosszabbíthatja;

–              Nem lehet eltérni a Munka törvénykönyve alábbi rendelkezéseitől:

o             a napi munkaidő beosztásának minimuma és maximuma (teljes munkaidő esetén legalább 4 óra; teljes és részmunkaidő esetén legfeljebb 12 óra)

o             a napi, heti pihenőidőre és pihenőnapra vonatkozó rendelkezésektől (kivéve egyes ágazatokban, pl. polgári repülés, vasúti személyszállítás);

–              Amennyiben kollektív szerződés van hatályban és a fentiektől eltérő rendelkezéseket tartalmaz, úgy azok nem alkalmazhatóak a rendelet hatálya alatt.

Fontos, hogy sem a legfeljebb 24 órás munkaidőkeret, sem a korábban, megállapodással létrejött, az Mt-ben foglaltnál hosszabb munkaidőkeretet nem érinti az, ha a veszélyhelyzet megszűnik.

2. Bértámogatás

A Kormány 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek mentén a munkáltatók támogatást igényelhetnek.

A rendelet alkalmazásában „csökkentett munkaidő” a  veszélyhelyzet kihirdetését (2020. március 11.) követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú; „egyéni fejlesztési idő” ha a munkavállaló a  munkaköréhez, vagy a  munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a  csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól; „létszámtartási kötelezettség” pedig a munkáltató kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására.

A endlet értelmében az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a  veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást nyújt a  munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére, ha

• a munkavállaló ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban; a munkáltatóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, ésnem tölti a felmondási idejét;
• a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében, továbbá a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a  veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a  gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését; valamint a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette, legalább hat hónapja működik, továbbá a  vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a  kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában;
• a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.

A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra; hónapokban állapítható meg. A támogatás időtartama három hónap. A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett (nettó) összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka. Ugyanakkor a támogatás havi összegének meghatározásakor a  maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a  kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.

A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható; egyébként a támogatás köztehermentes.

A munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételével köteles vállalni, hogy csökkentett munkaidőben, vagy a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Ezen túlmenően a munkavállaló a támogatás igénybevételekor vállalja a jövedelemkieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, azt, hogy a  kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a  támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a  csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek, illetve azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkáltató rendelkezésére áll.

A munkáltató a támogatás igénybevételekor köteles vállalni a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig; b) azt, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és c) azt, hogy az  együttműködési és tájékoztatási kötelezettségével összhangban a  támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak. Ezen kívül a munkáltató köteles vállalni azt, hogy a  támogatással együtt a  munkabér összege a  támogatás időtartama alatt eléri a  munkavállaló távolléti díját, valamint azt, hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.

A támogatás akkor nyújtható, ha a  munkavállalónak az  állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn; illetve a munkáltató  megfelel a  rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek és ezt igazolja, továbbá nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és 2019. december 31-én nem minősült a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak; továbbá bemutatja, hogy a  csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a  veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Nem nyújtható a rendelet szerinti támogatás a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz ,  valamint munkaerő-kölcsönzéshez.

A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható. A kérelmet a  munkáltató a  veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a  veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a   Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett, erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújthatja be. A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a csökkentett munkaidőről, illetve az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodást. A  támogatás iránti kérelmet a  munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni.

Megszűnik a támogatás – többek között -, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, vagy ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül.

A munkáltató a kérelem benyújtásával vállalja, hogy ha a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig nem teljesíti, akkor a  Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a  létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni. A befizetésről a kormányhivatal határozattal dönt.

A rendelet 2020. április 16-án lép hatályba.

A kép illusztráció.