Változások a munkajogban 2023. január 1-től – ismét módosul a munka törvénykönyve!

Ahogyan korábban már jeleztük, számos tekintetben módosul a munka törvénykönyve 2023. január 1-től.

A munkajogi változások érintik a kisgyermekes szülők, illetve a gondozást végző munkavállalók foglalkoztatását: megnő az apasági szabadságnapok száma, bevezetésre kerül a szülői szabadság, amelynek mértéke 44 nap és a gyermek három éves koráig jogosultak rá a szülők. A 8 éven aluli gyermeket nevelők és a gondozást végző munkavállalók kérhetik a munkáltatótól, hogy részükre rugalmasabb munkafeltételeket biztosítson: így, a munka törvénykönyve új szabálya alapján a munkavállaló kérheti

a) a munkavégzési helyének módosítását,

b) a munkarendjének módosítását,

c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve

d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.

A munkajogi szabályozás változása kibővíti a felmondási védelem körét is: 2023. január 1-től az alábbi időtartamokban nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyt felmondással:

a) a várandósság,

b) a szülési szabadság,

c) az apasági szabadság,

d) a szülői szabadság,

e) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,

g) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, és

h) gondozói munkaidő-kedvezmény (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontja)

Szintén újdonság a munkajogban, hogy 2023. január 1-től a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is köteles lesz megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a gondozói munkaidő-kedvezmény, az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy a rugalmas munkafeltételek iránti kérelme miatt került sor.

A munka törvénykönyve a tájékoztatási kötelezettséget is kibővíti: a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül többek között a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §), valamint a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról is tájékoztatást kell adni.

Változnak a minimálbér szabályai is 2023. január 1-től: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 232 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 53 340 forint, napibér alkalmazása esetén 10 670 forint, órabér alkalmazása esetén 1334 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 296 400 forint, hetibér alkalmazása esetén 68 140 forint, napibér alkalmazása esetén 13 630 forint, órabér alkalmazása esetén 1704 forint.

Amennyiben a munka törvénykönyve 2023. január 1-től hatályos módosításával kapcsolatban kérdése van vagy új típusú iratmintákra van szüksége, kereshet minket bizalommal (elsősorban e-mailben).

Ismét változik a munka törvénykönyve

Két Európai Uniós irányelvnek megfelelően fog változni 2023. január 1-jétől a munka törvénykönyve.

Kép: Pixabay

A módosítások érintik a kisgyermekes szülőket: bővül az apákat a gyermek születése esetén megillető “apasági szabadságnapok” száma, bevezetésre kerül a szülői szabadság. A hozzátartozó gondozása esetén munkaidő-kedvezményre lesz jogosult a munkavállaló.

A munkaviszony létesítésekor adandó munkáltatói tájékoztatás tartalmi elemei is jelentősen változnak, kibővülnek.

Módosulni fognak a felmondással kapcsolatos szabályok, a próbaidőre vonatkozó rendelkezések és a joggal való visszaélés szabályrendszere is.

Irodánk vezetője, dr. Rátkai Ildikó, HR szakjogász, munkajogi szakjogász, ügyvéd 2022. december 14-én az Adózóna előadásán fog beszélni arról, hogy munkáltatóként, HR szakemberként milyen feladatokkal kell számolni a munka törvénykönyve módosítása kapcsán.

A munkáltató által előírható Covid19-oltásról

A Kormány 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelete a munkahelyek koronavírus elleni védelméről 2021. november 1. napján lép hatályba. A rendelet szabályai az alábbiakban foglaljuk össze.

A rendelet célja annak biztosítása, hogy a cégek és vállalkozások jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. (Figyelem! Az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak oltási kötelezettségére egy másik jogszabály, az 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet vonatkozik!)

A rendelet értelmében a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a  munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki a rendelet hatálybalépése (2021. november 1.) előtt a védőoltást nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól orvosi okokból mentesül (ilyen mentesülési ok, ha a munkavállaló részére az oltás egészségügyi indokból ellenjavallt és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. A szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki).

.A munkáltató az intézkedésben meghatározza a védőoltás felvételének határidejét, amely

  • egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás,
  • kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében

legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos    meghatározott időpontban kell felvenni.

A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon köteles tájékoztatni a foglalkoztatottat a védőoltással kapcsolatos intézkedéséről, az alkalmazandó határidőről és a  védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.

A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és az alábbi dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával – a munkáltató által meghatározott módon – igazolhatja:

a) uniós digitális Covid-igazolvány;

b) védettségi igazolvány, illetve applikáció,

c) a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján közzétett minta alapján az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolás,

d) az Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,

e) az olyan állam által kiállított védettségi igazolás, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri, és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a  határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.

Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól orvosi okokból mentesül.

Abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé vagy nem igazolja azt, hogy egészségügyi okok miatt nem oltható, úgy a munkáltató jogosult lesz a jogviszonyt felmondással, azonnali hatállyal megszüntetni.

Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, úgy a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.

Azt a foglalkoztatottat, aki a rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (pl. betegállományban vagy gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon van), a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.

A rendelet kitér az adatkezelésre is: a munkáltató kezeli a foglalkoztatottnak az oltásra vonatkozó hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó adatokat. Ugyanakkor a munkáltató ezen adatokat csak az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig, de legfeljebb a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti.

Lehet-e felmondási ok a pihenőidőben tanúsított magatartás?

tiszteletlenseg-felmondasi-ok

A Munka Törvénykönyve szerint mind a munkáltatót, mind a munkavállalót együttműködési kötelezettség terheli, például a munkatársakkal szemben is. Az együttműködési kötelezettség sok vonatkozásban megnyilvánulhat, például a másokkal való viselkedés módjában is.

Kérdés, hogy a sajátos – bántó, megalázó – kommunikációs stílus – például durva kifejezések használata a munkatársakkal szemben – lehet-e felmondási indok? Continue reading

Felmondási indok lehet-e a munkáltató forgalmának visszaesése?

forgalomvisszaeses-felmondas.jpg

A gazdasági életben előfordulhat, hogy az eredmények csökkennek, a forgalom visszaesik és emiatt a munkáltató munkajogi lépésekre kényszerül, munkaviszonyokat szüntet meg. Kérdés, hogy lehet-e ezt jogszerűen tenni? Continue reading

A munkaügyi per indításának határideje felmondás esetén

[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]A Munka Törvénykönyve szerint egyes munkáltatói intézkedések, így például a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén 30 napon belül lehet bírósághoz fordulni.

jogorvoslati-hatarido-munkaugyi per

Kérdés lehet azonban, hogy a 30 napos határidő honnan számítandó. Continue reading

A munkavállalói alkalmatlanság értékelése

A munkajogi szabályok alapján a munkáltatói felmondásnak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie; munkaügyi per esetén a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a Munka Törvénykönyvének megfelelt a felmondás.

munkavallalo_alkalmatlansag

Egy nemrég közzétett jogesetben a Kúria azt vizsgálta, hogy nem volt-e túl általános a munkáltatói felmondásban foglalt indokolás. Az eset tényállása szerint a munkavállaló értékesítő csoportvezető munkakört töltött be. Munkaviszonyát a munkáltató felmondással szüntette meg, amelynek indoka szerint a munkavállaló nem volt alkalmas a munkakörébe tartozó feladatok elvárt szintű elvégzésére, nem tanúsított kellő gondosságot, a munkáltató utasításait nem tartotta be, a feladatait pontatlanul, hiányosan és késedelmesen végezte. Összegezve, a munkavállaló nem volt alkalmas a munkakörébe tartozó feladatok ellátására és a munkáltató gazdasági, anyagi érdekeit súlyosan veszélyeztette.

A munkavállaló bírósághoz fordult, vitatva a felmondás indokolásának jogszerűségét, így például túl általánosnak vélte a felmondásban foglaltakat. Mind az első fokú, mind a másodfokú bíróság a munkáltató álláspontját fogadta el, majd ezt követően az ügy a Kúria elé került.

A Kúria a következőképpen foglalt állást: a munkavállalói alkalmatlanságot nem általánosságban kellett vizsgálni, hanem a munkavállaló által betöltött értékesítő csoportvezetői munkakörére vetítve. A munkavállalóval szemben – az ellenőrzési és irányítási tevékenysége miatt az értékesítési osztály vezetőjeként – fokozott elvárások érvényesültek és a felmondás jogszerűségének elbírálása során figyelembe kellett venni a munkavállaló szervezeten belül elfoglalt helyét, az értékesítési osztály munkája során felmerült hiányosságok miatti felelősségét is. Ekképpen a felmondást a Kúria is jogszerűnek találta.

(Kúria, Mfv.I.10.768/2016.)

Fotó: Pexels.com

Lehet-e felmondási indok a „nem megfelelő stílus”?

Minden munkahelyen vannak olyan alapvető viselkedési normák, amelyekhez minden munkavállalónak, valamint a munkáltatónak is ragaszkodnia kell. A legtöbb munkáltatónál erre külön etikai kódexek, magatartási szabályzatok szolgálnak iránymutatásként, hogy mi az elvárt viselkedés az adott munkáltatónál.

viselkedes_felmondas.jpg

Ebben a bejegyzésben a bírói gyakorlat alapján próbáljuk kideríteni, hogy a nem megfelelő viselkedés vagy kifogásolható kommunikációs stílus vajon szolgálhat-e alapul a munkaviszony megszüntetéséhez. Continue reading