Lehet-e felmondási ok a pihenőidőben tanúsított magatartás?

tiszteletlenseg-felmondasi-ok

A Munka Törvénykönyve szerint mind a munkáltatót, mind a munkavállalót együttműködési kötelezettség terheli, például a munkatársakkal szemben is. Az együttműködési kötelezettség sok vonatkozásban megnyilvánulhat, például a másokkal való viselkedés módjában is.

Kérdés, hogy a sajátos – bántó, megalázó – kommunikációs stílus – például durva kifejezések használata a munkatársakkal szemben – lehet-e felmondási indok? Continue reading

Felmondási indok lehet-e a munkáltató forgalmának visszaesése?

forgalomvisszaeses-felmondas.jpg

A gazdasági életben előfordulhat, hogy az eredmények csökkennek, a forgalom visszaesik és emiatt a munkáltató munkajogi lépésekre kényszerül, munkaviszonyokat szüntet meg. Kérdés, hogy lehet-e ezt jogszerűen tenni? Continue reading

A munkaügyi per indításának határideje felmondás esetén

[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]A Munka Törvénykönyve szerint egyes munkáltatói intézkedések, így például a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén 30 napon belül lehet bírósághoz fordulni.

jogorvoslati-hatarido-munkaugyi per

Kérdés lehet azonban, hogy a 30 napos határidő honnan számítandó. Continue reading

A munkavállalói alkalmatlanság értékelése

A munkajogi szabályok alapján a munkáltatói felmondásnak valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie; munkaügyi per esetén a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a Munka Törvénykönyvének megfelelt a felmondás.

munkavallalo_alkalmatlansag

Egy nemrég közzétett jogesetben a Kúria azt vizsgálta, hogy nem volt-e túl általános a munkáltatói felmondásban foglalt indokolás. Az eset tényállása szerint a munkavállaló értékesítő csoportvezető munkakört töltött be. Munkaviszonyát a munkáltató felmondással szüntette meg, amelynek indoka szerint a munkavállaló nem volt alkalmas a munkakörébe tartozó feladatok elvárt szintű elvégzésére, nem tanúsított kellő gondosságot, a munkáltató utasításait nem tartotta be, a feladatait pontatlanul, hiányosan és késedelmesen végezte. Összegezve, a munkavállaló nem volt alkalmas a munkakörébe tartozó feladatok ellátására és a munkáltató gazdasági, anyagi érdekeit súlyosan veszélyeztette.

A munkavállaló bírósághoz fordult, vitatva a felmondás indokolásának jogszerűségét, így például túl általánosnak vélte a felmondásban foglaltakat. Mind az első fokú, mind a másodfokú bíróság a munkáltató álláspontját fogadta el, majd ezt követően az ügy a Kúria elé került.

A Kúria a következőképpen foglalt állást: a munkavállalói alkalmatlanságot nem általánosságban kellett vizsgálni, hanem a munkavállaló által betöltött értékesítő csoportvezetői munkakörére vetítve. A munkavállalóval szemben – az ellenőrzési és irányítási tevékenysége miatt az értékesítési osztály vezetőjeként – fokozott elvárások érvényesültek és a felmondás jogszerűségének elbírálása során figyelembe kellett venni a munkavállaló szervezeten belül elfoglalt helyét, az értékesítési osztály munkája során felmerült hiányosságok miatti felelősségét is. Ekképpen a felmondást a Kúria is jogszerűnek találta.

(Kúria, Mfv.I.10.768/2016.)

Fotó: Pexels.com

Lehet-e felmondási indok a „nem megfelelő stílus”?

Minden munkahelyen vannak olyan alapvető viselkedési normák, amelyekhez minden munkavállalónak, valamint a munkáltatónak is ragaszkodnia kell. A legtöbb munkáltatónál erre külön etikai kódexek, magatartási szabályzatok szolgálnak iránymutatásként, hogy mi az elvárt viselkedés az adott munkáltatónál.

viselkedes_felmondas.jpg

Ebben a bejegyzésben a bírói gyakorlat alapján próbáljuk kideríteni, hogy a nem megfelelő viselkedés vagy kifogásolható kommunikációs stílus vajon szolgálhat-e alapul a munkaviszony megszüntetéséhez. Continue reading

Mi a teendő, ha változik a munkáltató?

A gazdasági életben gyakori esemény a vállalatok átalakulása, egyes szervezeti egységek kiszervezése: például a munkáltató egy adott egység – például kiszolgáló jellegű funkció (bérszámfejtés, könyvelés, étkeztetés) – átadását határozza el egy másik cég számára. Ilyen esetben a két vállalkozás egymással megállapodást köt a tevékenység átadása ás átvétele tárgyában, amely a gyakorlatban egy viszonylag hosszabb tranzakciót jelent.

 

 

munkajogi_jogutodlas_2017

Milyen következménye van ennek a munkajog szempontjából, azaz mi a teendő, ha a munkáltató személye fog megváltozni?
Continue reading

Ha a létszámcsökkentés nem elfogadható felmondási indok

Szinte minden munkáltató működése során előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy a munkavállalói létszámot csökkenteni kell: például visszaesik a megrendelései, megbízási száma, vagy kiüresedik egy munkakör, illetve egy másikkal kerül összevonásra. A létszámcsökkentés bekövetkezhet akkor is, ha szervezeti változtatásra kerül sor és akkor is, ha nem, pusztán a munkavállalók száma kevesebb lesz. Jogszerű felmondási ok lehet, ha a munkáltató a megrendelések csökkenése miatt létszámleépítésre hivatkozva mond fel a munkavállalónak (BH 2005.190.)

letszamcsokkentes_2017

Itt szükséges megjegyezni, hogy ha a létszámleépítéssel érintett létszám eléri Munka Törvénykönyvében meghatározott mértéket, úgy csoportos létszámcsökkentésről beszélünk, amelynek speciális szabályai vannak. Azonban nem minden létszámleépítés jelent egyben csoportos létszámcsökkentést. Continue reading

Felmondás – mikor nem kell indokolni?

Mind a munkavállaló, mind a munkáltató élhet felmondással a munkaviszony megszüntetése során. Gyakori tévhit, hogy a felmondást mindig indokolni kell.

Lényeges körülmény az indokolás szükségességét vizsgálva, hogy a munkavállaló határozatlan vagy határozott idejű munkaszerződéssel áll-e a munkáltató foglalkoztatásában. felmondas_indoklasaFőszabály szerint a munkáltató a felmondását köteles indokolni, amelyet a törvényben meghatározott okokra alapíthatja.: így a munkaviszony megszüntetése alapjául szolgálhat a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, képessége, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok. Continue reading