A bírósági rendszer változásai miatt 2020. március 31. napjával megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Nézzük a részleteket! Continue reading
Kúria
A tanulmányi szerződések joggyakorlata
A tanulmányi szerződés alapvető szabályairól írtunk már (ITT). Ezúttal a Kúria 1/2019. (V.20.) KMK véleményének a tanulmányi szerződésre vonatkozó munkajogi szabályok értelmezését vizsgáljuk meg. (Ugyanezen kúriai véleménynek a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó okfejtését ITT ismertettük.) Continue reading
Mentesülhet-e a munkavállaló az okozott kár megtérítése alól?
Szűk körben ugyan, de a Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a bíróság mentesítse a munkavállalót az általa okozott kár megtérítése alól. Az alábbiakban ennek legújabb bírói gyakorlatát ismertetjük. Continue reading
Fontos döntést hozott a Kúria a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény alkalmazásáról
Talán kevésbé közismert, de 1963 óta hatályban van egy kétoldalú nemzetközi egyezmény, amely Magyarország és a (volt) Szovjetunió közötti társadalombiztosítási ellátások tárgyában született. A Szovjetunió megszűnése óta kérdéses, hogy az egyezmény alkalmazandó-e. Az utóbbi évek társadalombiztosítási hatósági gyakorlata az volt, hogy kizárólag Ukrajna és Oroszország kapcsán alkalmazható az egyezmény, azonban a Kúria nemrég ezzel ellentétes értelmű döntést hozott. Continue reading
Munkabaleset és a munkáltató megtérítési kötelezettsége
Ha a munkáltatónál munkabaleset történik, ennek szinte egyenes jogkövetkezménye, hogy a társadalombiztosítási szerv (azaz az illetékes kormányhivatal) a balesettel összefüggően megtérítési igényt támaszt a munkáltatóval szemben, azaz visszamenőlegesen megfizetteti a céggel például a kórházi kezelés és az üzemi baleseti táppénz összegét. Vannak azonban olyan esetek, amikor a munkáltató mentesülhet ez alól. Continue reading
Jár-e készenléti díj – készenlét nélkül?
Ha a munkáltató a munkavállalót a munkaidőn túl rendelkezésre állásra kötelezi, úgy megalapozott a készenléti díjra vonatkozó igény. Egy, a napokban született bírósági eset azonban arra mutat rá, hogy ha a munkáltató nem várja el a rendelkezésre állást és nem ad utasítást a munkaidőn túli munkavégzésre, úgy a munkavállaló nem követelhet díjazást. Continue reading
Lehet-a „aránytalan sérelem” a munkaviszony megszüntetése?
A méltányos mérlegelés elve és az aránytalan sérelem okozásának tilalma a munkajogban azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaviszonyból eredően, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása során túlzó sérelmet nem okozhat a munkavállaló számára. Más munkajogi alapelvek mellett (például jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés) ez is terheli a munkáltatókat. Continue reading
Az ügyvezető munkaviszonyának megszüntetése
Gyakran előfordul, hogy egy gazdasági társaság ügyvezetői tisztsége munkaviszonyban kerül ellátásra. Az ügyvezetőt a tulajdonos bármikor visszahívhatja – azaz jogviszonyát megszüntetheti -, amely ráadásul indokolást sem igényel. Kérdés azonban, hogy hogyan szüntethető meg ilyen esetben a munkaviszony, hogyan kell jogszerűen eljárni. Continue reading
Adható-e figyelmeztetés – kollektív szerződés nélkül?
Egy korábbi cikkünkben már részletesen áttekintettük, hogy mit kell tudni a figyelmeztetés munkajogi természetéről: többek között írtunk arról, hogy a figyelmeztetés jellemzően enyhébb súlyú kötelezettségszegések szankciójaként szolgál és a figyelmeztetés nem ugyanaz, mint a Munka Törvénykönyvében megjelenő „hátrányos jogkövetkezmény”. Continue reading
Versenytilalom: köteles-e a munkavállaló bejelenteni, hogy hol helyezkedett el?
Korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy mit szükséges tudni a versenytilalmi megállapodásról, amelynek célja, hogy a munkáltató megakadályozza, hogy a kilépő munkavállaló a konkurenciánál helyezkedjék el.
A Kúria nemrégiben hozott döntést egy ügyben, amelyben a munkáltató azt kifogásolta, hogy a kilépett munkavállaló megsértette a versenytilalmi rendelkezéseket. Continue reading
