7 pontban a figyelmeztetés munkajogi vonatkozásairól

figyelmeztetes_2017A mindennapokban sokszor halljuk azt, hogy egy munkavállalónak „fegyelmit” szeretne adni a munkáltatója. Valójában itt vagy figyelmeztetésről vagy úgynevezett „hátrányos jogkövetkezmény” alkalmazásáról van szó (utóbbiról viszont csak abban az esetben beszélhetünk, ha kollektív szerződés vagy a munkavállaló és a munkáltató közötti megállapodás ezt alkalmazhatóvá teszi).

Nézzük át, hogy milyen munkajogi vonatkozásai vannak a figyelmeztetésnek.

  1. Először is, a figyelmeztetés a munkáltató által a munkavállalónak adható, erkölcsi jellegű szankció, mely szokásosan enyhébb súlyú kötelezettségszegés elkövetése esetén kerül alkalmazásra.
  2. A figyelemfelhívás, adott esetben a figyelmeztetés joga – mivel az ellenőrzési és irányítási jogból következik – a munkáltatói jogkör része, ezért a munkáltató bármikor és bármennyiszer jogosult figyelmeztetést adni a munkavállalónak, feltéve, ha a munkavállaló vétkesen kötelezettséget szegett és természetesen amennyiben az ténybelileg is megalapozott.
  3. A figyelmeztetés a hátrányos jogkövetkezményektől független eszköze a munkáltatónak a munkavállaló értékelésére. Éppen ezért nem szükséges, hogy a figyelmeztetés alkalmazásakor fennálljanak a hátrányos jogkövetkezményekkel kapcsolatos, a Munka Törvénykönyve által előírt feltételek (kollektív szerződés vagy a munkavállaló és a munkáltató közötti megállapodás). Tehát a figyelmeztetés a munkáltató szabadabban alkalmazható eszköze arra az esetre, ha az érintett munkavállalóval nyomatékosabban kívánja érzékeltetni a kötelezettségszegés, mulasztás súlyát.
  4. A figyelmeztetés nincs alakisághoz kötve, megtehető szóban és írásban is, ettől függetlenül a szóbeli figyelmeztetésről is érdemes dokumentációt készíteni.
  5. A figyelmeztetés kapcsán nincsen jogszabály által meghatározott eljárás (természetesen a munkáltató alakíthat ki belső eljárási rendet). Ugyanakkor a figyelmeztetést ésszerű időben kell közölni a munkavállalóval (például nem a kötelezettségszegés ismertté válása után fél évvel).
  6. Ha egy adott magatartás a figyelmeztetés alapjául szolgált, ugyanazon magatartás nem lehet felmondási indok, ez ugyanis a „kétszeres értékelés tilalmába” ütközne. Természetesen annak nincsen akadálya, hogy a munkaviszony megszüntetésekor a munkáltató értékelje azt a körülményt, hogy a munkavállaló korábban már kötelezettségszegést követett el, amely figyelmeztetéssel járt.
  7. A felmondásnak nem előfeltétele, hogy a munkavállalót korábban legalább háromszor figyelmeztesse a munkáltató.

És hogy milyen esetben alkalmazható figyelmeztetés?

Gyakorlatilag bármilyen esetben, ha a munkavállaló valamilyen kötelezettségszegést követett el és az a munkáltató szempontjából enyhébb súlyúnak minősül. Például, ha a munkavállaló tiszteletlen, sértő magatartást tanúsít a felettesekkel, munkatársakkal szemben; ha együttműködési kötelezettségét megszegi vagy éppen ha teljesítménye gyenge, nem felel meg a munkáltatói elvárásoknak.

One thought on “7 pontban a figyelmeztetés munkajogi vonatkozásairól

Comments are closed.