Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, azaz a GDPR lehetővé teszi az uniós tagállamok – így Magyarország – számára, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adatkezeléssel összefüggésben pontosabban meghatározott szabályokat állapíthassanak meg, így különösen a munkaerő-felvétel, a munkaszerződés teljesítése céljából, a munka irányítását, tervezését és szervezését, a munkahelyi egyenlőséget és sokféleséget, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, a munkáltató vagy a fogyasztó tulajdonának védelmét is érintve, továbbá a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogok és juttatások egyéni vagy kollektív gyakorlása és élvezete céljából, valamint a munkaviszony megszüntetése céljából.

Az Igazságügyi Minisztérium 2018. október 1-jén tette közzé azt az előterjesztést, amely a hazai ágazati jogszabályok adatvédelmi szempontú módosítását tartalmazza, többek között a Munka törvénykönyve tervezett módosítását is.

A törvénymódosítás tervezetében kerülnek meghatározásra a munkáltató személyes adatkezeléssel és a különleges adatok kezelésével összefüggő jogai és kötelezettségei; de az adatkezelés jogalapjai tekintetében a GDPR rendelkezései irányadók.

Lássuk tehát, hogy az előterjesztés miként módosítaná a Munka törvénykönyvét.

A jelenlegi 10. § szövegét felváltaná az a rendelkezés, miszerint a munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, és a munkavállalónak olyan személyes adatát kezelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy e törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges. Meghatározása kerülne, hogy a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet az Mt-ben meghatározott jogának gyakorlása vagy kötelességének teljesítése céljából nyilatkozat megtételét vagy adat közlését követelheti, ezzel összefüggésben adatot kezelhet; ezek során okirat bemutatása követelhető és ennek másolata kezelhető. Ezen adatkezelésekről a munkavállalót természetesen tájékoztatni kell.

Az alkalmassági vizsgálatok tekintetében a Munka törvénykönyve továbbra is előírná, hogy a munkavállalóval szemben olyan vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. Erről is tájékoztatni kell a munkavállalót.

A különleges adatok* tekintetében a Munka törvénykönyve az alábbi új szabályokat tartalmazná a módosítás tervezete szerint:

A munkáltató a munkavállaló egyedi azonosítását célzó biometrikus adatát (ilyen lehet például az ujjlenyomat) kezelheti, ha ez

a) az egészség, a különleges adat, a munkáltató jelentős vagyoni érdekének védelme, a törvény által védett titok megőrzése, az adat- és információbiztonsági szabályok megtartása, veszélyes anyag őrzése, és

b) a munkavállaló kétséget kizáró azonosítása

érdekében szükséges.

Lényeges, hogy bűnügyi személyes adat – azaz erkölcsi bizonyítvány (!) – a fenti a) pontban előírt feltételek szerint kezelhető, azaz például a munkáltató jelentős vagyoni érdekének védelme, a törvény által védett titok megőrzése, az adat- és információbiztonsági szabályok megtartása, veszélyes anyag őrzése esetében jogszerűen kezelhető lenne. A különleges adatok kezelése során az adatkezelés feltételeit írásban meg kell határozni és az adatok csak törvény előírása alapján továbbíthatók.

Az előterjesztés arra is kitér, hogy a munkáltató az egyedi azonosítást szolgáló biometrikus adatkezelés során keletkezett adatot munkaidő-nyilvántartás céljából is kezelheti. Az előterjesztés indokolása szerint önmagában a biometrikus adat nem kezelhető munkaidő-nyilvántartás céljából, kivéve, ha az adat erre alkalmas. Tehát, ha a munkáltató területén lévő valamely egységbe történő, rövid ideig történő bejutás céljából kezeli a munkáltató a biometrikus adatot, akkor az nyilván nem lesz alkalmas a munkaidő kezdetének és a végének a nyilvántartására.

A törvénymódosítás érintené a munkáltató ellenőrzéshez való jogát (jelenlegi 11. §). Ez a szabályendszer kiegészülne egy új rendelkezéssel, miszerint a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell.

Lényeges, hogy az előterjesztés szerint a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja. A munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön tárolt a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be. (Ez utóbbi rendelkezés abban az esetben is irányadó lenne, a munkavállaló a munkaviszony teljesítése érdekében saját számítástechnikai eszközt használ.) Az ellenőrzési jogosultság szempontjából munkaviszonnyal összefüggő adatnak minősül a magáncélú használat korlátozása betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat is.

*Az előterjesztés szerint ilyennek minősül a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó minden adat, azaz a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a genetikai adatok, a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok