A digitális technológia, a közösségi média térhódítása nem kerülhette el a munkahelyi közösségeket sem. Gyakran hallunk arról, hogy a (leendő) munkáltató ellenőrzi a (leendő) munkavállalók közösségi oldalakon tett bejegyzéseit, fotóit és ennek kihatása van a munkahelyi viszonyrendszerre.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2016. évi állásfoglalása iránymutatásként szolgál az ilyen munkáltatói háttérvizsgálatokkal kapcsolatban. Az állásfoglalás központi kérdése, hogy a munkáltató végezhet-e, és amennyiben igen, milyen feltételekkel végezhet úgynevezett háttérvizsgálatot munkavállalók, illetve állásra jelentkezők esetében. Az állásfoglalás kitér az interneten, többek között a közösségi oldalakon fellelhető személyes adatok gyűjtésére is.

A NAIH állásfoglalása elsősorban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) rendelkezései alapján közelíti meg a kérdést. Hangsúlyozza, hogy a célhoz kötött adatkezelés, és szükségesség elve szerint személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. Ebből kifolyólag a munkáltató csak az adott munkakör betöltésével összefüggésben – a jogviszony létesítése, fenntartása, megszűnése vonatkozásában – kérhet a munkavállalótól személyes adatokat, és csak azon adatokat, amelyek az adott munkakör betöltéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Természetesen ezen adatokat a munkáltató kizárólag az érintett munkavállalótól kérheti, harmadik személyektől nem.

A Munka Törvénykönyve a fentiekkel összhangban úgy rendelkezik, hogy a munkáltatónak joga van ellenőrizni a munkavállalóit, de kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartás keretein belül, valamint a munkáltató köteles a munkavállalóit tájékoztatni a személyes adatok kezeléséről.

Léteznek viszont olyan speciális munkakörök, ahol a háttérellenőrzés nemcsak megengedett, de annak elvégzését jogszabály írja elő meghatározott eljárási rend szerint. Ilyen például a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományába tartozó személyek ellenőrzése. Munkaviszony esetére pedig az erkölcsi bizonyítvány szolgálhat a munkavállaló feddhetetlenségének igazolására, melynek tartalmát a munkáltató a 90 napos érvényességi időn belül köteles valósnak elismerni, tekintettel annak közokirat jellegére.

Az internetes közösségi oldalakon végzett információgyűjtéssel kapcsolatban a NAIH arra az álláspontra helyezkedett, hogy e tevékenység nem jogellenes, mivel az ott fellelhető adatok nyilvánosak, bárki számára könnyen hozzáférhetők, ezért nem lenne életszerű annak megtiltása. Az állásfoglalás felhívja a figyelmet arra is, hogy azok, akik nem kívánják, hogy más személyek – ideértve a munkáltatót is – hozzáférjenek a közösségi oldalakon közzétett adataikhoz, lehetőségük van az adott oldalon lévő adatvédelmi beállításokkal módosítani az adatok nyilvánosságát.

Tényszerű az is, hogy az interneten található adatok hitelességéről nem lehet teljes bizonyossággal meggyőződni, ezért ha a munkáltató felhasználja az így szerzett adatokat, akkor köteles erről tájékoztatni a munkavállalókat, annak érdekében, hogy az érintettek esetlegesen vitathassák az adatok valódiságát. Ellenkező esetben az adatkezelés törvényessége és tisztességessége is megkérdőjelezhető, valamint nem csupán a személyes adatok védelmével összefüggő elvek és szabályok sérülhetnek, hanem mások is, így például az egyenlő bánásmód követelménye.