Elindult a GDPR a HR-ben blogmellékletünk!

gdpr_hr-logo-x

Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, a GDPR 2018. május 25. napjától hazánkban is alkalmazandó. A GDPR hatással lesz a munkahelyi adatkezelésre, így az egyes HR folyamatokra is.

A GDPR a HR-ben blogmelléklet célja az egyes GDPR rendelkezések magyarázata, kifejezetten a HR szempontjából vizsgálva: milyen adatokat kérhetünk a toborzási folyamatban az álláskeresőktől, hogyan kezeljük az AC módszereket, milyen adatokat tarthatunk nyilván a munkaviszony alatt és után és milyen jogalap szerint? Kell-e adatkezelési nyilvántartás vagy éppen adatvédelmi tisztviselő?

A GDPR a HR-ben blogmellékletet elsősorban HR szakembereknek szánjuk.

Első cikkünkben egy HR vezetőknek, HR-ben dolgozóknak tartott rendezvényről számolunk be, amelyen a HR Horizon szervezésében dr. Rátkai Ildikó, HR szakjogász-ügyvéd mutatta be, hogy mire számíthat a HR a GDPR-ral kapcsolatban.

Ismét módosul a Munka Törvénykönyve

[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az új évtől, azaz 2018. január 1-től ismét módosul a Munka Törvénykönyve. A módosításokra egyrészt Európai Uniós irányelvek, másrészt pontosítási okok miatt került sor.

munka-torvenykonyve-modositas-2018.jpg

Lássuk, mi és hogyan változik a Munka Törvénykönyvében. Continue reading

Módosul a Munka Törvénykönyve – 36 havi munkaidő-keret, új szabadságkiadási szabályok jönnek

Figyelem! A cikk közzététele óta a módosítási javaslat visszavonásra került.

2017 nyarán ismét módosul a Munka Törvénykönyve (Mt.) – ezúttal a munkaidő-szervezés tekintetében. A törvényjavaslat indokolása szerint a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás módosítását egyfelől az utóbbi évek gazdasági fellendülésével megjelenő, a munkaerőpiac kínálati oldalán megfigyelhető elszívó-hatás indokolja, másfelől a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerőpiaci igényekre tekintettel – egyes gazdasági területeken – az eddiginél rugalmasabb megoldásra van szükség. A törvénymódosítás a hosszabb távú gazdasági trendekre figyelemmel kívánja biztosítani a munkaidő-szervezés megfelelő kialakításának lehetőségét. Ez különösen a hosszú, akár 6-7 éves termékciklusokkal működő ágazatokban segítheti elő a kereslethez igazodó termelést.

Mt_modositas_2017

A törvényjavaslat célja – a teljesítendő munkaidő és az üzemidő jobb összehangolása által – a munkavállalók védelme, a változó gazdasági környezetben munkahelyük megtartásának, folyamatos és egyenletes bérkereseti lehetőségüknek biztosítása, és ezzel párhuzamosan a munkáltatók számára a termelés kiszámíthatóvá és tervezhetővé tétele, valamint a megfelelő munkaerő folyamatosan biztosítása.

Nézzük, melyek lesznek a legfontosabb, várhatóan 2017. július 1-jén hatályba lépő változások. Continue reading

Ismét fontos munkaügyi, munkajogi változások jönnek

Korábbi bejegyzésünkben bemutattunk néhány munkajogi változást. Ezt folytatva, a 2016 végén, illetve 2017. január 1-jén  változott és változó főbb rendelkezéseket listázzuk:

munkaugyi_valtozasok_2017

  • A munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató cégek kötelező vagyoni biztosítéka 2 millió Forintról 5 millió Forintra emelkedett.
  • A munkavédelmi törvény kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a törvényben meghatározott bejelentőlapon elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le.
  • Változott a munkába járás költségtérítésére vonatkozó rendelet: a munkába járás költségeinek megtérítése szempontjából kibővült a munkába járás fogalma: „munkába járás” az is, ha a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.
  • Kibővült a munkába járás költségtérítésére vonatkozó jogszabály azzal, hogy a munkáltató a munkavállalóval való megállapodás szerint nem téríti meg a munkába járási költségeket, ha a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.
  • Az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztató munkáltatók számára fontos hír lehet, hogy az iskolaszövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összege megegyezik a minimálbér 1,274-szeres összegével. Ezt az iskolaszövetkezet által a szolgáltatás fogadójával már megkötött szolgáltatási megállapodásra is alkalmazni kell oly módon, hogy a már megkötött szolgáltatási megállapodást 2016. december 31-ig módosítani kell.
  • Változnak a szociális szövetkezetekre, iskolaszövetkezetre vonatkozó rendelkezések is: Megszűnnek például a foglalkoztatási szövetkezetek, amelyek szociális szövetkezetként folytathatják tevékenységüket.
  • Január 1-jétől a munkaügyi ellenőrzés hatálya kiterjed a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén a szociális szövetkezetek ellenőrzésére is.

 

 

Munkaügyi változások 2017-től

Az év vége közeledtével érdemes röviden áttekinteni, hogy milyen fontosabb munkaügyi, munkajogi változások várhatóak 2017-től.

Minimálbér, garantált bérminimum 2017.

Jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege: a minimálbér összege 2017-től bruttó 127.500 Forintra, a garantált bérminimum bruttó 161.000 Forintra nő. Ezen változásmunkaugyi_valtozasok_2017sal együtt érdemes a teljes munkavállalói bérstruktúrát áttekinteni, hiszen azon dolgozók tekintetében, akik jelenleg e bérszint körüli összeget keresnek, szintén célszerű lesz emelést végrehajtani annak érdekében, hogy bérfeszültségek ne alakuljanak ki.

Kompenzációs pihenőidő 2017-től

A Munka Törvénykönyvének 2017. január 1-jétől hatályos új rendelkezése szerint a napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, azonban ilyen esetben a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra kell, hogy legyen. Tehát a fenti tevékenységben dolgozók számára továbbra is jogszerűen adható 8 órás pihenő, de a következő napi pihenőidőnek legalább 14 órát el kell érnie.

 Munkavédelmi képviselő választása 2017. január 8-ig

2017. január 8-ig van még jogszerű lehetőség munkavédelmi képviselő választására. A munkavédelmi törvény 2016 júliusi változása szerint ugyanis az a munkavállalói létszám, amely esetén a munkavédelmi képviselő választása kötelező, 50 főről 20 főre csökkent. A jogalkotó 6 hónapos határidőt biztosított arra, hogy a cégek az új szabálynak megfeleljenek. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.

Közigazgatási szervezeti változások 2017-től

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) neve 2017. január 1-jétől Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (NEAK) változik. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) is megszűnik, feladatait egyrészt Budapest Főváros Kormányhivatala, másrészt ágazati szervek veszik át.

A munkaügyi ellenőrzés és a munkavédelmi szabályok módosítása (2016. július 8-tól)

Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény – 2016. július 8. napi hatállyal – módosítja többek között a munkaügyi ellenőrzés és a munkavédelem szabályait.

A munkaügyi ellenőrzés új szabályai

A munkaügyi ellenőrzés a jövőben kiterjed – többek között – a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra (külföldi munkáltató), valamint a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. § alapján történő munkavégzésére (azaz, ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre az Mt. hatálya nem terjed ki).

Jelentősen módosulnak a kiküldetésre vonatkozó munkaügyi ellenőrzési szabályok, összhangban a 2014/67/EU irányelvvel. Egyrészt, a munkaügyi hatóság meghatározott értékelési szempontok alapján vizsgálja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzését. Ennek eredményeként a munkaügyi hatóság jogosult annak megállapítására, hogy a munkavállaló nem minősül kiküldött munkavállalónak. A külföldi munkáltató és a jogosult (belföldi foglalkoztató) köteles a munkaügyi hatóság rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek a fentiek szerinti ellenőrzés elvégzéséhez szükségesek.munkaugyi_ellenorzes_munkavedelem_valtozas_2016 Continue reading

Mi változik a Munka Törvénykönyvében?

Már az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amely – többek között – a Munka Törvénykönyve módosítását célozza. A módosítás indoka egyrészt az európai jogharmonizáció, másrészt egyes gyakorlati problémák orvoslása.

munka_torvenykonyve_valtozas_2016.jpg

Kép: Wikipedia

A legfontosabb (tervezett) módosítások a következők:

1.

Közismert, hogy a várandós nőket, illetve azokat, akik ún. emberi reprodukciós eljárásban vesznek részt (lombikbébi-program) felmondási védelem illeti meg munkáltatói felmondás esetén. Egy korábbi Alkotmánybírósági határozat alapján erről a tényről a munkavállaló akár utólag, a felmondás átvételét követően is tájékoztathatta a munkáltatót, így a felmondás jogellenesnek minősült.

A módosítás értelmében a munkavállaló a várandósságra, illetve a lombikbébi-programra, mint felmondási tilalmakra akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja. Ez egyedülálló megoldás lesz a magyar munkajogban, ugyanis a töretlen gyakorlat szerint felmondást visszavonni nem lehet. Ha a munkáltató a felmondást visszavonja, amunkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, valamint meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni. (Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni azt, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.)

2.

A Munka Törvénykönyve szerint a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell biztosítani.  A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében.

Ugyanakkor ez a szabály nem pontosan tükrözte az irányadó EU rendelet szabályait, ezért a módosítás előírja majd, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra kell, hogy legyen. Tehát, ha a munkavállaló számára tizenegy óránál kevesebb egybefüggő pihenőidőt biztosított a munkáltató, ezen rövidebb napi pihenőidőt követő beosztás szerinti munkavégzését követő napi pihenőidejének és a rövidebb pihenőidőnek együttesen legalább huszonkét órának kell lennie, a tizenegy óránál rövidebb pihenőidő kompenzálásaként. A két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának meghatározásakor, a tizenegy óránál kevesebb egybefüggő pihenőidő tartamát és ezen rövidebb napi pihenőidőt követő a munkavállaló beosztás szerinti munkavégzését követő napi pihenőidő tartamát kell figyelembe venni.

Tovább pontosítja a törvényjavaslat a napi pihenőidő mértékét a nyári időszámítás kapcsán: a napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább tíz, a fenti speciális tevekénységekben dolgozók számára legalább hét óra.

Az új szabályokat a módosító törvény hatálybalépését követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni. Continue reading

Minimálbér 2016-ban

minimálbér kép

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől

– havibér alkalmazása esetén 111 000 forint,

– hetibér alkalmazása esetén 25 550 forint,

– napibér alkalmazása esetén 5110 forint,

– órabér alkalmazása esetén 639 forint.

Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől

– havibér alkalmazása esetén 129 000 forint,

– hetibér alkalmazása esetén 29 690 forint,

– napibér alkalmazása esetén 5940 forint,

– órabér alkalmazása esetén 742 forint.

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege 2016. január 1-jétől 111 000 forint; a garantált bérminimum összege 2016. január 1-jétől 129 000 forint.