Követelhető-e a kártérítés a sofőrtől, ha elalszik a volán mögött?

A munkaviszony során előfordulhat az, hogy a munkavállaló kárt okoz munkáltatójának. Ilyenkor a munkáltató munkaügyi perben érvényesítheti igényeit, azonban neki kell bizonyítania, hogy a munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, hogy a kár a munkaviszonnyal összefüggésben történt, valamint azt is, hogy összefüggés áll fenn a kár és a munkavállaló magatartása között.

munkavallalo_karterites.jpeg

Főszabályként a munkavállaló kártérítésének mértéke nem haladhatja meg távolléti díjának négyhavi összegét. Kivételt jelent, ha a munkavállaló a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozza, ilyenkor ugyanis a kár teljes összegét meg kell térítenie a munkáltató felé. Nem kell azonban megtéríteni a kárt, ha bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, illetve amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, valamint, amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Continue reading

A pénztárt kezelő munkavállaló felelőssége

Vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása során a munkavállaló értékekkel dolgozik vagy éppen pénzt kezel, házipénztárért felelős. Ez fokozott felelősséget jelent a munkavállaló részéről, hiszen a munkajogi szabályozás e körben szigorú: a pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt akkor is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében., ha azt külön jegyzék vagy elismervény nélkül vette át.

munkavallalo_hazipenztar.jpg

Ennek jogi alapja az úgynevezett megőrzési felelősség, amelynek értelmében a munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel, jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel és csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. Continue reading

Kártérítés munkabalesetért – mikor nem felelős a munkáltató?

A munkabaleset fogalma hallatán az embereknek legtöbbször hatalmas gyárakban, építkezéseken előforduló nehéz tárgyak mozgatása, veszélyes anyagok okozta balesetek jutnak eszükbe. Munkahelyi balesetek azonban nem kizárólag fizikai munkához köthető helyeken történhetnek meg.munkaltatoi_karfelelosseg

A munkabaleset és üzemi baleset igen hasonló jelentéssel bírnak, használatuk a gyakorlatban sokszor keveredik. A két fogalom jelentése jelentős részben fedi egymást, ám mutatkoznak kisebb eltérések néhány tényállási elem tekintetében. Ráadásul felvetődik a munkáltató felelőssége is a munkajogi szabályok alapján. Continue reading

Az ügyvezető kártérítési felelősségének bizonyítása

A Kúria 2016 júniusában hozott döntést az ügyvezetők kártérítési felelősségével kapcsolatos kérdésben. Az ügyben a munkáltató nyújtott be keresetet az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a társaság ügyvezetője ellen arra figyelemmel, hogy az ügyvezető a társaságnak kárt okozott, amikor egy szakértői irodával és egy jogi szakértővel kötött megbízási szerződéseket és ezek alapján megbízási díjat fizetett részükre, amelyekről az ügyvezető a társaságot nem tájékoztatta.

ugyvezeto_karterites

A közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapította, hogy a társaság keresete megalapozott, ugyanis az ügyvezető nem volt figyelemmel a társaság elsődleges érdekeire, vagyonának megőrzésére; ügyvezetőként széles körű döntési lehetőséggel rendelkezett az egyes szerződések megkötésekor, azonban tevékenységét annak szem előtt tartásával kellett végeznie, hogy a társaság vagyonát megőrizze. A közigazgatási és munkaügyi bíróság szerint az ügyvezető ezen minőségében a szerződéskötéskor nem az elvárható gondossággal járt el, nem történt meg az elvégzendő feladat számon kérhető módon történő meghatározása.  Continue reading

Miért érdemes a munkaszerződéseket felülvizsgálni?

Bár az „új” Munka Törvénykönyve lassan négy éve (2012. óta) hatályban van, még mindig viszonylag gyakran találkozunk olyan munkaszerződéssel, amely a régi szabályok szerint, azaz a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján íródott. Ennek egyik oka lehet az, hogy sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem vették figyelembe a 2012. évi változást és a munkaszerződést nem vizsgálták felül. Más esetekben viszont a cégek gyakran az internetről lementett, régi mintákat használnak annak ellenére, hogy már az új szabályok szerint lehet és kell szerződni.

A korábbi szabályok szerint írott munkaszerződésekben találhatunk olyan kifejezéseket, mint például a „személyi alapbér”, „átlagkereset”, „rendes felmondás” vagy éppen „rendkívüli felmondás”, noha a jelenlegi szabályok szerint „alapbérről”, „távolléti díjról”, „felmondásról” és „azonnali hatályú felmondásról” beszélhetünk csak. Ezek kevésbé súlyos gondok, hiszen a jelenlegi Munka Törvénykönyvét hatálya léptető jogszabály (2012. évi LXXXVI. törvény) egyértelműen úgy fogalmaz, hogy ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása személyi alapbért említ, azon alapbért; ahol átlagkeresetet említ, azon távolléti díjat kell érteni. Hasonlóképpen, ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása rendes felmondást említ, azon felmondást; ahol rendkívüli felmondást említ, azon az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondást kell érteni. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a régi szóhasználat csupán „esztétikai” hiba, negatív jogkövetkezménye jellemzően nincsen.

Continue reading

3 pontban arról, ami jogellenes munkáltatói felmondás esetén jár

felmondás cikk képSzemben a korábbi szabályokkal, a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve (Mt.) értelmében a munkavállaló

  • kártérítést;
  • kártérítés helyett a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget, illetve
  • a munkaviszony helyreállítását

kérheti.

Continue reading