A munkajogiblog.hu egyik legtöbbet olvasott bejegyzésében azt néztük meg, hogy mely eset minősülhet igazolatlan mulasztásnak és ennek milyen társadalombiztosítási következménye van.
A munkahelyről való igazolatlan távollétnek azonban lehet egy olyan kimenetele is, hogy azt a munkáltató a munkaviszony – jogellenes – munkaviszony-megszüntetésnek tekinti. Egy bírósági jogesetben a munkavállaló közel egy hónapig nem vette fel a munkát és távollétét nem igazolta a munkáltatója felé. A bíróság az ügyben kimondta, hogy a munkavállaló munkaviszonyt megszüntető akaratnyilatkozatának minősül, ha a munkáltató értesítése nélkül a munkahelyéről elfogadható indok nélkül huzamosabb ideg távol marad (EH 2002.787).
Ugyanezt az elvet jelenleg is alkalmazza a munkajogi, a munkaügyi bírói gyakorlat: ha a munkavállaló „szó nélkül” felhagy a munkavégzéssel, eltűnik, telefonon nem elérhető, stb., az azt jelentheti, hogy ráutaló magatartással kifejezi azt a szándékát, hogy nem kívánja a munkaviszonyt a továbbiakban fenntartani. Ez azért jogellenes cselekmény, mert a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatot írásban kell közölni. Ha a munkavállaló fel szeretne mondani, a felmondási időt le kell dolgoznia, továbbá a munkakörét szabályszerűen át kell adnia.
Amennyiben a munkavállaló jogellenes szünteti meg a munkaviszonyt, úgy köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni a munkáltató részére. Ha abból indulunk ki, hogy a felmondási idő minimum 30 nap, könnyen kiszámolható, hogy a munkavállaló legalább egy havi bérével tartozik, ha jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt. Hosszabb felmondási idő esetén az összeg is értelemszerűen nőni fog. Ha a munkavállaló a határozott idejű munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, úgy a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.
Fontos azonban, hogy a fentieken felül a munkáltató követelheti további kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.
(Kivételes esetben a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjat köteles megfizetni, ha munkaviszonyát jogellenes szünteti meg, mégpedig abban az esetben, ha a munkavállaló vezetőnek minősül.)