Munkajog és munkaügyek 2024-ben

Ismét jogszabályi változásokkal indul az új év, amelyek érintik a munkajog, munkaügyek területét is.

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat.

Szokatlan módon a minimálbér emelésére nem január 1-jétől, hanem 2023. december 1. napjától került sor. Az új rendelkezések értelmében

  • a minimálbér összege havi bruttó 266 800 forint,
  • a garantált bérminimum összege havi bruttó 326 000 forint.

Ahogyan arról korábban írtunk, a kilépő munkavállaló számára kiadandó igazolások adminisztrációja csökken: többfajta igazolást vált ki az úgynevezett foglalkoztatási igazolás.

Közvetlenül karácsony előtt jelent meg az a jogszabálymódosítás, amely szerint a munkáltató a gyermek utáni pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Bár ez a módosítás csak 2024. szeptember 1-jén lép hatályba, sok munkáltató örömmel néz elébe: szeptembertől ugyanis megszűnik a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat. Egészen pontosan arról van szó, hogy jogszabályban meghatározott esetben, munkakörökben, illetve ha a munkáltató elrendeli, a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkáltató ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. Mindazonáltal álláspontunk szerint továbbra is javasolt lesz a munkaköri alkalmasság orvosi felmérése, hiszen ha a munkavállaló olyan egészségkárosodásra hivatkozik, amely – állítása szerint – a munkahelyen következett be, a munkáltató kivédheti az ilyen igényt azzal, ha igazolja: a munkavállalót az üzemorvos alkalmasnak találta és nincsen nyoma annak, hogy bármiféle egészségügyi károsodás érte volna.

A munkavédelmi törvény módosításának köszönhetően 2024. február 1-től a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott tevékenységek, munkakörök, álláshelyek esetében az munkavédelmi oktatás a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával is teljesíthető. Az átadás megtörténhet az oktatási tematikának a munkavállaló számára elérhető belső elektronikus hálózaton történő közzétételével is.

Bár e jogszabálymódosítás már megjelent, a vonatkozó rendelkezés csak 2025. január 1-től lép majd hatályba: e szerint a munkáltató a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó, csak a 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokat, adatokat és foglalkoztatási igazolásokat köteles a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig megőrizni. A korábbi szabályozás és gyakorlat szerint a különböző munkaügyi és társadalombiztosítási iratok nem elektronikusan készültek, ugyanakkor azok megőrzése a biztosított későbbi nyugellátásának megállapításához nélkülözhetetlen volt. A munkáltatókat terhelő kötelezettség felmenő rendszerben, 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül, a megőrzési kötelezettség így csak a 2024. december 31-ig keletkező iratokra marad fenn; a nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások fogják tartalmazni.

Változások a munkajogban 2023. január 1-től – ismét módosul a munka törvénykönyve!

Ahogyan korábban már jeleztük, számos tekintetben módosul a munka törvénykönyve 2023. január 1-től.

A munkajogi változások érintik a kisgyermekes szülők, illetve a gondozást végző munkavállalók foglalkoztatását: megnő az apasági szabadságnapok száma, bevezetésre kerül a szülői szabadság, amelynek mértéke 44 nap és a gyermek három éves koráig jogosultak rá a szülők. A 8 éven aluli gyermeket nevelők és a gondozást végző munkavállalók kérhetik a munkáltatótól, hogy részükre rugalmasabb munkafeltételeket biztosítson: így, a munka törvénykönyve új szabálya alapján a munkavállaló kérheti

a) a munkavégzési helyének módosítását,

b) a munkarendjének módosítását,

c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve

d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.

A munkajogi szabályozás változása kibővíti a felmondási védelem körét is: 2023. január 1-től az alábbi időtartamokban nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyt felmondással:

a) a várandósság,

b) a szülési szabadság,

c) az apasági szabadság,

d) a szülői szabadság,

e) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,

g) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, és

h) gondozói munkaidő-kedvezmény (Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontja)

Szintén újdonság a munkajogban, hogy 2023. január 1-től a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is köteles lesz megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a gondozói munkaidő-kedvezmény, az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy a rugalmas munkafeltételek iránti kérelme miatt került sor.

A munka törvénykönyve a tájékoztatási kötelezettséget is kibővíti: a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül többek között a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §), valamint a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról is tájékoztatást kell adni.

Változnak a minimálbér szabályai is 2023. január 1-től: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 232 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 53 340 forint, napibér alkalmazása esetén 10 670 forint, órabér alkalmazása esetén 1334 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 296 400 forint, hetibér alkalmazása esetén 68 140 forint, napibér alkalmazása esetén 13 630 forint, órabér alkalmazása esetén 1704 forint.

Amennyiben a munka törvénykönyve 2023. január 1-től hatályos módosításával kapcsolatban kérdése van vagy új típusú iratmintákra van szüksége, kereshet minket bizalommal (elsősorban e-mailben).

Munkaerő-kölcsönzők, munkaközvetítők figyelem! Ezek változnak januártól

minimalis-kolcsonzesi-dij-2019.jpeg

A jövő év elejétől nem csak a munkaidőszervezés szabályai változnak, hanem a munkaerő-kölcsönzésre és a magán-munkaközvetítésre vonatkozó rendelkezések is: bevezetésre kerül a minimális kölcsönzési díj és a vagyoni biztosíték összege 15 millió Forintra emelkedik. A 2018. december 20-i Magyar Közlönyben megjelent jogszabály-módosítás fontosabb részleteit az alábbiakban ismertetjük. olvasásának folytatása

Munkáltatók figyelmébe: ezek a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések várhatók 2018-ban

munkaugyi-ellenorzes-2018

Korábbi cikkeinkhez hasonlóan idén is áttekintjük, hogy milyen munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésre számíthatnak a munkáltatók 2018-ban. olvasásának folytatása

Ismét módosul a Munka Törvénykönyve

[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az új évtől, azaz 2018. január 1-től ismét módosul a Munka Törvénykönyve. A módosításokra egyrészt Európai Uniós irányelvek, másrészt pontosítási okok miatt került sor.

munka-torvenykonyve-modositas-2018.jpg

Lássuk, mi és hogyan változik a Munka Törvénykönyvében. olvasásának folytatása

Évvégi teendők HR-esek számára

[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az év utolsó hónapjába lépve szeretnénk felhívni a HR szakemberek figyelmét néhány fontos munkajogi szabályra.

evvege-HR-teendok

Szabadságkiadás

olvasásának folytatása

Minimálbér 2016-ban

minimálbér kép

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől

– havibér alkalmazása esetén 111 000 forint,

– hetibér alkalmazása esetén 25 550 forint,

– napibér alkalmazása esetén 5110 forint,

– órabér alkalmazása esetén 639 forint.

Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől

– havibér alkalmazása esetén 129 000 forint,

– hetibér alkalmazása esetén 29 690 forint,

– napibér alkalmazása esetén 5940 forint,

– órabér alkalmazása esetén 742 forint.

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege 2016. január 1-jétől 111 000 forint; a garantált bérminimum összege 2016. január 1-jétől 129 000 forint.