Ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye nem azonos a munkavégzésének helyével, abban az esetben a munkáltatónak költségtérítési kötelezettsége van. Egészen pontosan a munkáltató köteles a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás költségét megtéríteni.
A költségtérítés tehát minden esetben vonatkozik a közösségi közlekedés árának (részleges) megtérítésére. Ugyanakkor vannak esetek, amikor a munkavállaló a saját gépjárműjével történő munkába járását is kérheti megtéríteni. E kérdésben számos bizonytalanságot tapasztalunk a gyakorlatban, ugyanis a jogszabály rövid időn belül kétszer is módosításra került. Ezért az alábbiakban összefoglaljuk a főbb szabályokat.
Nézzük, mely esetekben lehet a személygépkocsival történő munkába járást (adómentesen) megtéríteni:
a) ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) ha a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) ha a munkavállaló jogszabály szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását hozzátartozója biztosítja;
d) ha a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
És most lássuk, hogy mennyi az annyi, vagyis mit kell és lehet megtéríteni a munkavállaló felé adómentesen:
2016. december 31-ig a költségtérítés adómentes maximuma 9 Ft/km volt. Ez 2017. január 1-jétől 15 Ft/km-re emelkedett, azonban január közepén ismét módosult a jogszabály: a munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka jár legalább, amelynek összege 9 Ft/km. A költségtérítést az Szja törvényben meghatározott összeg (15 Ft/km) és a 9Ft/km összeg különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja a fenti feltételeknek megfelelő munkavállaló számára.
A költségtérítés adómentessége szempontjából a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kell megállapítani.
Összefoglalva a fentieket, jelenleg kilométerenként 9 Ft megtérítése kötelező, azonban – munkáltatói döntés alapján – 15 Ft-ig adható – természetesen csak a fentebb felsorolt a) – d) esetekben.