[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy az anyát a gyermeke megszületése előtt és azt követően milyen pótszabadságok és kedvezmények illetik meg, sokan azonban nem tudnak arról, hogy az apának is jár pótszabadság gyermeke születésekor.
Csak úgy, mint az anyák számára, az apáknak is kiemelkedő jelentőségű a gyermek születését követő időszak a kötődés kialakulása szempontjából. A jogalkotó ennek okán hozta létre az apák számára járó pótszabadságot, amely a rendes szabadság kiadásának szabályaitól némiképp eltér.
Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt munkanap; ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár. Tehát ezt a fajta „apaszabadságot” nem a naptári év függvényében lehet kivenni, hanem a gyermek születésének időpontja az irányadó. Ha a gyermek például februárban születik, a szabadságot legkésőbb április 30-ig kell kiadni.
Jellegzetessége az „apaszabadságnak”, hogy tartamát a munkáltató teljes egészében a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal, hiszen ilyenkor is, sőt ilyenkor talán még inkább szüksége van az apának is a munkahelyi terhektől való eltávolodásra.
Mint minden szabadságra azonban, erre is vonatkozik, hogy az igénybe vétel előtt legalább 15 nappal be kell jelenteni a munkáltatónak.
Jó hír a munkáltatóknak, hogy az apai pótszabadság idejére járó távolléti díjat és annak közterheit az Államkincstár megtéríti, amelyet a munkáltató az erre a célra rendszeresített nyomtatványon évente 4 alkalommal kérelmezheti.
A munkavállaló a pótszabadság igényléséhez a munkáltatójának köteles bemutatnia a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát. Az igénybevételi jogosultságot ellenőrizhető módon, írásban dokumentálni kell. Ennek során a munkáltató jogosult a bemutatott okiratokról másolatot is készíteni.
A munkáltatóknak az apai pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetniük. Ennek tartalmaznia kell az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket.
Ha a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről – és részleges igénybevétel esetén a már kivett napok számáról – az előző munkáltató a munkavállaló kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni.