Munkabér március 15-ére

Korábbi bejegyzésünkben részleteztük, hogy mely munkavállalói csoportok végezhetnek munkát munkaszüneti napon. Mostani bejegyzésünkben áttekintjük a bérezés szabályait arra az esetre, ha valainek e szerdai munkaszüneti napon dolgoznia kell.

munkaber_marcius_15re

Március 15-e – munkajogi fogalommal élve – munkaszüneti nap (a Munka Törvénykönyve sem az “ünnepnap”, sem a “fizetett ünnep” fogalmakat nem használja). Ez azt jelenti, hogy e napon 100% pótlék illeti meg a munkavállalót, ha ezen a napon munkát végez. Amennyiben március 15-én rendkívüli munkát köteles a munkavállaló végezni – vagyis túlórázik -, akkor további 100% bérpótlék jár. A pótlékok természetesen a rendes munkabér felett járnak.

Gyakori tévedés, hogy a munkaszüneti napra – mint kiesett munkaidőre – mindenkinek jár díjazás (a bérszámfejtő programok sokszor külön sorban, „fizetett ünnep-ként” definiálják a munkaszüneti napot).

Havi díjas munkavállalók esetében a munkaszüneti napra semmiféle külön díjazás nem jár, ugyanis a havi munkabér összege állandó és független attól, hogy az adott hónapban ténylegesen hány munkanap vagy munkaszüneti nap van. Ha egy hónapban 21 munkanap és egy munkaszüneti nap van, a havi bér – tegyük fel: 176.000,- Ft – ugyanannyi, mint abban a hónapban, amelyben 22 munkanap van és nincsen munkaszüntei nap (tehát szintén 176.000,- Ft).

Más a helyzet ugyanakkor az óra- vagy teljesítménybérezésben részesülő munkavállalók esetében, hiszen ők ténylegesen „eleshetnek” a munkaszüneti napra eső munkaórák számától, amennyiben a munkaszüneti nap hétközbenre esik és a munkajogi szabályok alapján rendes munkaidőre nem oszthatóak be e napra. A fenti példánál maradva, egy teljes munkaidős (napi 8 órás) munkavállaló egy 22 munkanapos hónapban 22 x 8, azaz 176 órát dolgozik és megkapja az erre járó munkabérét (1.000,- Ft-os órabérrel számolva 176.000,- Ft-ot). Ha azonban egy hónapban 21 munkanap és egy, például szerdára eső munkaszüneti nap van, csak a 21 x 8 órára, 168 órára kapná meg az órabéres munkavállaló a bért (168.000- Ft lenne) – ez nyilvánvalóan méltánytalan lenne, hiszen nem a munkavállalónak felróható az, hogy egy munkaszüneti nap van a hónapban.

Ezért a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló részére távolléti díj jár a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra (hétfő-péntek) eső munkaszüneti nap miatt csökkenne a teljesítendő munkaidő. A fenti esetben tehát a munkavállaló is megkapja a munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre járó díjazást.

 

 

 

6+1 munkavállaló, aki dolgozhat március 15-én

Bár sokan örülnek a március 15-i hosszú hétvégének, vannak olyan munkavállalók, akik e napon is dolgoznak. A következőkben bemutatjuk, hogy mely munkavállalók számára rendelhető el a nemzeti ünnepre munkavégzés.

Rendes munkaidőben jogszerűen dolgozhatnak:

  1. a rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben. Például a vagyonvédelem területén a biztonsági őrök vagy éppen a kokárda-árusok;
  2. az idényjellegű tevékenységben dolgozók, például azok, akik a tavaszi vetési munkákat végzik;
  3. ha a munkáltató tevékenysége megszakítás nélkül. Ennek lehetnek technológiai okai, mint például a vegyipari tevékenységek vagy a kohászat, tehát ahol objektív körülmények miatt a tevékenység rendeltetésszerűen vagy gazdaságosan csak folyamatos működéssel (legfeljebb napi 6 óra szünettel) folytatható;
  4. ha a munkáltató egy társadalmi közszükségletet teljesít, például villamosenergiát szolgáltat;
  5. ha a munkavégzés külföldre történő szolgáltatás nyújtása és – a szolgáltatás jellegéből eredően – munkaszüneti napon is szükséges a munkavégzés. Nyilvánvaló, hogy ami nálunk ünnepnap, az más országban nem feltétlenül az. Például ha a magyar cég nyújt 24 órás informatikai támogatást egy német cégnek, a magyar informatikus jogszerűen dolgozhat március 15-én;
  6. külföldön történő munkavégzés során – ennek oka szintén az ünnepnapok országok közötti különbözősége.

Fontos tudni, hogy ezen munkavállalóknak túlóra, vagyis rendkívüli munka is előírható március 15-ére.

+ 1. Aki pedig nem tartozik a fenti csoportokba, kizárólag akkor végezhet munkát – mégpedig túlóra (rendkívüli munka) formájában -, ha arra baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében kerül sor.

A munkaszüneti napon történő munkavégzésre figyelemmel 100% bérpótlék jár.

DSC_0151-2