A méltányos mérlegelés elve és az aránytalan sérelem okozásának tilalma a munkajogban azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaviszonyból eredően, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása során túlzó sérelmet nem okozhat a munkavállaló számára. Más munkajogi alapelvek mellett (például jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés) ez is terheli a munkáltatókat.

A méltányos mérlegelés elvéről ITT írtunk korábban. 

De vajon mit jelent „a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása” a felek (munkáltató és munkavállaló) kapcsolatrendszerében?

A munkáltató számos tekintetben egyoldalú utasítási joggal rendelkezik: beosztja a munkaidőt, rendkívüli munkát (túlórát) rendelhet el, de akár arra is kötelezheti a munkavállalót, hogy átmenetileg más munkakörben, más munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa.

Mindez persze jelenthet a munkavállaló számára sérelmet, az azonban nem feltétlenül aránytalan. Azaz, a munkáltatónak azt kell figyelembe vennie, hogy ha valamely munkavállalói kötelezettséget egyoldalúan határoz meg, akkor ne okozzon olyan mértékű problémát a munkavállaló számára, amely személyi, családi körülményei miatt már aránytalan lenne.

Egy, a Kúria által nemrégiben elbírált ügyben az a kérdés merült fel, hogy alkalmazandó-e a méltányos mérlegelés elve és az aránytalan sérelem okozásának tilalma a munkaviszony megszüntetése során?

A perbeli esetben a munkáltató azonnali hatállyal szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát. A perben a volt munkavállaló arra hivatkozott, hogy ez számára aránytalan terhet eredményezett, így a munkáltató megsértette a méltányos mérlegelés elvét.

A Kúria nem értett egyet a volt munkavállaló érvesével: döntésében kimondta, hogy a méltányos mérlegelés elve a munkáltató és a munkavállaló jogviszonyában „a munkaszerződés teljesítésére vonatkozik, nem pedig a munkáltatói azonnali hatályú felmondás körébe tartozó mérlegelési körülményekre. Az aránytalan sérelem okozásának tilalma tehát a munkáltatónak a munkaviszony teljesítésére irányuló egyoldalú intézkedésekor veendő figyelembe, márpedig a munkaviszony megszüntetése nem a munkaviszony teljesítésére irányul„. Ezért a munkaviszony megszüntetése kapcsán ezen munkajogi alapelv nem bírhat jelentőséggel.

Kúria, Mfv.I.10.252/2018. számú ügy; az idézet a http://www.kuria-birosag.hu oldalról származik.