A nyugdíjjogosultság számításánál döntő kérdés az, hogy mi számít „szolgálati időnek”: például, beleszámítható-e a felsőoktatási tanulmányokra fordított idő?

A nyugellátásról szóló törvény értelmében öregségi nyugdíj esetében az 1998. január 1-je előtt a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányok idejét szolgálati időként kell figyelembe venni. Ugyanakkor hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintett nélkül számítható be a felsőoktatásban nappali képzésben folytatott tanulmányi idő (legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges idő).

A felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek, de szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.

Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

Ugyanakkor a külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként csak akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon törvény rendelkezés alapján egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányi időbe beszámították.

Lényeges hangsúlyozni, hogy a „nők 40 éves nyugdíjjogosultsága” körében a bírói gyakorlat az, hogy a munkaviszony azon időtartama, amely alatt a leendő nyugdíjas felsőfokú tanulmányokat folytatott de amely idő alatt keresetpótló juttatásban részesült, függetlenül attól, hogy ez idő alatt fennállt a munkaviszonya, kereső tevékenység folytatása hiányában nem minősül a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíja szempontjából jogosító időnek. (Kúria Mfv.III.10.537/2013.)