Egy fontos jogszabályváltozásra hívjuk fel a figyelmet. Continue reading
nyugdíj
Alkotmánybíróság: jogszerű a nyugellátás szüneteltetése a közszférában történő munkavégzés ideje alatt
A nyugdíjban részesülőket több éve foglalkoztatja az, hogy a közszférában történő munkavégzés idején nyugdíjat nem kaphatnak.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény értelmében ugyanis az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas a közszférában helyezkedik el, például közalkalmazotti jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, állami szolgálati jogviszonyt létesít vagy bíróként, ügyészként tevékenykedik.
Ezen szabály ellen többen is panaszt emeltek, az egyik hasonló tárgyú, a magyar Kúria előtt zajló ügyről ITT írtunk. Egy magyar állampolgár pedig a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ugyanis álláspontja szerint sérült a tulajdonjog való joga – amelyet például az Emberi Jogok Európai Egyezménye is biztosít a polgárok számára. Continue reading
Alaptörvény-ellenesnek minősített nyugdíj-szabály
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtása tárgyában hozott rendelet kapcsán hozott a napokban megsemmisítő döntést: a Kúria kezdeményezésére indult eljárásban született, 2017. szeptember 11-én kihirdetett 21/2017. (IX. 11.) AB határozat kimondja, hogy alaptörvény-ellenes az a szabály, miszerint egy adott, nyugdíj-elbírálásra vonatkozó kérdésben a módosító jogszabályt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Continue reading
Beszámítanak-e az egyetemi, főiskolai évek a nyugdíj szolgálati időbe?
A nyugdíjjogosultság számításánál döntő kérdés az, hogy mi számít „szolgálati időnek”: például, beleszámítható-e a felsőoktatási tanulmányokra fordított idő?
A nyugellátásról szóló törvény értelmében öregségi nyugdíj esetében az 1998. január 1-je előtt a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányok idejét szolgálati időként kell figyelembe venni. Ugyanakkor hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintett nélkül számítható be a felsőoktatásban nappali képzésben folytatott tanulmányi idő (legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges idő).
A felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek, de szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.
Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.
Ugyanakkor a külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként csak akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon törvény rendelkezés alapján egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányi időbe beszámították.
Lényeges hangsúlyozni, hogy a „nők 40 éves nyugdíjjogosultsága” körében a bírói gyakorlat az, hogy a munkaviszony azon időtartama, amely alatt a leendő nyugdíjas felsőfokú tanulmányokat folytatott de amely idő alatt keresetpótló juttatásban részesült, függetlenül attól, hogy ez idő alatt fennállt a munkaviszonya, kereső tevékenység folytatása hiányában nem minősül a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíja szempontjából jogosító időnek. (Kúria Mfv.III.10.537/2013.)
