Jó hír az örökbefogadást fontolgatók részére, hogy a Munka törvénykönyve legújabb módosítása lehetővé teszi az örökbefogadást megelőző kapcsolattartás miatti fizetett távollétet. olvasásának folytatása
szabadság
Tervezzük meg a tanévet és a jövő évi hosszú hétvégéket!
Lassan kezdődik a tanév, ezért sokakban felmerül, hogy hogyan tervezzenek, miként tudnak szabadságot igénybe venni. A nyár folyamán kiadásra kerültek a 2019-2020. évi tanév rendjére, valamint a 2020. évi munkanap-cserére vonatkozó jogszabályok. olvasásának folytatása
Évvégi teendők HR-esek számára
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az év utolsó hónapjába lépve szeretnénk felhívni a HR szakemberek figyelmét néhány fontos munkajogi szabályra.
Szabadságkiadás
„Apaszabadság” – a gyermek születése esetére
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy az anyát a gyermeke megszületése előtt és azt követően milyen pótszabadságok és kedvezmények illetik meg, sokan azonban nem tudnak arról, hogy az apának is jár pótszabadság gyermeke születésekor.
Csak úgy, mint az anyák számára, az apáknak is kiemelkedő jelentőségű a gyermek születését követő időszak a kötődés kialakulása szempontjából. A jogalkotó ennek okán hozta létre az apák számára járó pótszabadságot, amely a rendes szabadság kiadásának szabályaitól némiképp eltér. olvasásának folytatása
A gyermek után járó pótszabadságról
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]A munkajogi szabályozás értelmében a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után pótszabadság jár.
Ennek mértéke egy gyermek után kettő munkanap; két gyermek után négy munkanap; kettőnél több gyermek esetén összesen évi hét munkanap pótszabadság jár. (A pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.)
Bár a munkajogi rendelkezés elsőre egyértelműnek tűnik, mégis sok kérdést vet fel a gyakorlatban, ezért érdemes áttekinteni a szabályokat. olvasásának folytatása
10 pontban a szabadság kiadásáról
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Itt a nyár, így elérkezett a nyári szabadságolások időszaka. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy melyek a munkajogi szabályok a szabadság kiadása tekintetében.
1.
Mindenekelőtt a legfontosabb tudnivaló, hogy a szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége. Tehát nem „kivenni” kell a szabadságot, hanem a munkáltató köteles azt kiadni (a munkavállaló előzetes meghallgatását követően).
2.
Bár a szabadság kiadása elsősorban munkáltatói kötelezettség, évente hét munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Kivétel ez alól a munkaviszony első három hónapja. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. olvasásának folytatása
Igazolatlan távollét a munkahelyen
A munkavállaló egyik fő kötelezettsége a munkajog szerint, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére álljon.
Előfordulhat azonban olyan eset, hogy a munkavállaló igazolatlanul távol marad a munkavégzéstől, munkahelytől. Például, egyszerűen csak nem jelenik meg vagy telefonon jelzi, hogy beteg, ám utóbb nem tud orvosi igazolást felmutatni, amely igazolhatná a keresőképtelenség tényét. Ez utóbbi esetben is úgy tekinti a gyakorlat, hogy a munkavállaló igazolatlanul maradt távol. Hasonlóképpen igazolatlan mulasztásnak minősül az a helyzet, ha a munkavállalónak már nincsen a tárgyévre igénybe vehető szabadsága, azonban – meglehetősen öntörvényűen –
„szabadságot” vesz ki és elutazik.
Az is tekinthető igazolatlan mulasztásnak, ha a munkavállaló bár megjelenik dolgozni, de nincsen munkára képes állapotban, ezért a tényleges munkavégzést a vezetője nem engedélyezi: példának okáért, ha egy dolgozó alkoholos befolyásoltsággal venné fel a munkát, felettese hazaküldheti anélkül, hogy szabadságot írnának ki az adott napra.
Fontos hangsúlyozni, hogy az igazolatlan mulasztás napjára munkabér a munkavállalót nem illeti meg. Ezen túlmenően, az adott igazolatlan nap vagy napok tekintetében a társadalombiztosítás szünetel. (A biztosítás szüneteléséről itt olvashat részletesen.)
Fentebb említettük, hogy a munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkahelyen való megjelenés, rendelkezésre állás és természetesen a munkavégzés, ezért ha ezeket a munkavállaló elmulasztja, az kötelezettségszegésnek minősül és a munkáltató akár azonnali hatállyal is megszüntetheti a munkaviszonyt. Ezt a bírói gyakorlat is alátámasztja: egy ügyben például a Legfelsőbb Bíróság (mai nevén: Kúria) kimondta, hogy az igazolatlan mulasztás a jogszabályban meghatározott lényeges kötelezettségszegésnek minősül, ami miatt nem tekinthető jogszerűtlen intézkedésnek a munkavállalóval közölt munkáltatói, azonnali hatályú munkaviszony-megszüntetést eredményező felmondás (2001.3.136. sz. döntés).
munkajogiblog.hu 