Jó hír az örökbefogadást fontolgatók részére, hogy a Munka törvénykönyve legújabb módosítása lehetővé teszi az örökbefogadást megelőző kapcsolattartás miatti fizetett távollétet. Continue reading
szabadság
Évvégi teendők HR-esek számára
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az év utolsó hónapjába lépve szeretnénk felhívni a HR szakemberek figyelmét néhány fontos munkajogi szabályra.
Szabadságkiadás
10 pontban a szabadság kiadásáról
[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Itt a nyár, így elérkezett a nyári szabadságolások időszaka. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy melyek a munkajogi szabályok a szabadság kiadása tekintetében.
1.
Mindenekelőtt a legfontosabb tudnivaló, hogy a szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége. Tehát nem „kivenni” kell a szabadságot, hanem a munkáltató köteles azt kiadni (a munkavállaló előzetes meghallgatását követően).
2.
Bár a szabadság kiadása elsősorban munkáltatói kötelezettség, évente hét munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Kivétel ez alól a munkaviszony első három hónapja. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Continue reading
Igazolatlan távollét a munkahelyen
A munkavállaló egyik fő kötelezettsége a munkajog szerint, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére álljon.
Előfordulhat azonban olyan eset, hogy a munkavállaló igazolatlanul távol marad a munkavégzéstől, munkahelytől. Például, egyszerűen csak nem jelenik meg vagy telefonon jelzi, hogy beteg, ám utóbb nem tud orvosi igazolást felmutatni, amely igazolhatná a keresőképtelenség tényét. Ez utóbbi esetben is úgy tekinti a gyakorlat, hogy a munkavállaló igazolatlanul maradt távol. Hasonlóképpen igazolatlan mulasztásnak minősül az a helyzet, ha a munkavállalónak már nincsen a tárgyévre igénybe vehető szabadsága, azonban – meglehetősen öntörvényűen –
„szabadságot” vesz ki és elutazik.
Az is tekinthető igazolatlan mulasztásnak, ha a munkavállaló bár megjelenik dolgozni, de nincsen munkára képes állapotban, ezért a tényleges munkavégzést a vezetője nem engedélyezi: példának okáért, ha egy dolgozó alkoholos befolyásoltsággal venné fel a munkát, felettese hazaküldheti anélkül, hogy szabadságot írnának ki az adott napra.
Fontos hangsúlyozni, hogy az igazolatlan mulasztás napjára munkabér a munkavállalót nem illeti meg. Ezen túlmenően, az adott igazolatlan nap vagy napok tekintetében a társadalombiztosítás szünetel. (A biztosítás szüneteléséről itt olvashat részletesen.)
Fentebb említettük, hogy a munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkahelyen való megjelenés, rendelkezésre állás és természetesen a munkavégzés, ezért ha ezeket a munkavállaló elmulasztja, az kötelezettségszegésnek minősül és a munkáltató akár azonnali hatállyal is megszüntetheti a munkaviszonyt. Ezt a bírói gyakorlat is alátámasztja: egy ügyben például a Legfelsőbb Bíróság (mai nevén: Kúria) kimondta, hogy az igazolatlan mulasztás a jogszabályban meghatározott lényeges kötelezettségszegésnek minősül, ami miatt nem tekinthető jogszerűtlen intézkedésnek a munkavállalóval közölt munkáltatói, azonnali hatályú munkaviszony-megszüntetést eredményező felmondás (2001.3.136. sz. döntés).
