Változik az igazolások kiállításának rendje

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem szokatlan, hogy január 1-től számos jogszabályi rendelkezés változik. Most sem lesz másként: 2024. január 1-től a munkaviszony megszűnésekor kiállítandó igazolások tekintetében lesz változás, a 2023. évi LXX. törvény ugyanis jelentősen csökkenteni a vállalkozások adminisztratív terheit, ideértve a foglalkoztatás területét is.

Ennek keretében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása révén a munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor kiállítandó igazolás tartalmával és kiállításával kapcsolatos szabályok egyszerűsödnek. A módosításra figyelemmel a munkavállalók a munkaviszony megszűnésekor nem hatféle különböző dokumentumot, hanem csak egy, egységes, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot kapnak majd meg – elektronikus formában vagy papír alapon.

A 2024. január 1-től hatályos rendelkezések értelmében a munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor úgynevezett foglalkoztatási igazolást állít majd ki. A foglalkoztatási igazolás tartalmazza mindazt, amit korábban több igazolás-típusban kellett átadni, így többek között a munkavállaló által munkaviszonyban töltött idő időtartamát, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését, típusát; a munkavállaló munkakörének megnevezését; a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét; a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja, továbbá  a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét, egyéb járandóságát, távolléti díját, végkielégítését; azt, hogy a munkavállalónak van-e vagy nincsen tartozása, a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcímét, illetve a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is. Fel kell majd tüntetni a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét, továbbá a munkáltató által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét is. Társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát is bele kell foglalni az igazolásba.

A foglalkoztatási igazolást a munkáltatói felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül adja ki a munkavállaló részére.

Jól látható, hogy a korábbi, különböző igazolásokból álló „csomag” helyett a munkavállaló egy dokumentumot fog csak kapni (amely tartalmazza a korábbi igazolások adattartalmát is). Az új, a foglalkoztatási igazolásra vonatkozó szabályok 2024. január 1. napjától lépnek hatályba.

Milyen munkaügyi, munkavédelmi ellenőrzésre számítsunk a második negyedévben?

Ha meghalljuk azt a kifejezést, hogy munkaügyi vagy munkavédelmi ellenőrzés, nem biztos, hogy tudjuk pontosan, mit ellenőriz a hatóság. A nemzetgazdasági minisztérium minden évben az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig hatósági ellenőrzési irányelvet ad ki. Ebből az ellenőrzési tervből kiderülhet, hogy a következő évben mikor, milyen tevékenységi körben foglalkoztató munkáltatók, illetve milyen szabályok betartásával kapcsolatos ellenőrzésre számíthatnak a cégek.munkaugyi_ellenorzes_2017_masodik_negyedev

A nemzetgazdasági minisztérium által kiadott éves ellenőrzési terv célja, hogy az ellenőrzéseket kiszámíthatóan, gyorsan és pontosan hajtsa végre a hatóság. További célkitűzés az, hogy a munkavállalók alapvető jogait érvényre juttassák, a munkaviszonyuk rendezett legyen, csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, és ezáltal a munkahelyek megatartását elősegítsék, illetve az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények létrehozását támogassák. Az ellenőrzési tervben meghatározzák, hogy a következő évben melyek a prioritást élvező célkitűzések. Az ellenőrzési tervből az is kiderül, hogy melyek azok a területek, amik foglalkoztatási szempontból a legnagyobb kockázatot jelentik, ahol a legtöbb jogsértést követik a munkáltatók, vagy ahol jogszabályváltozás miatt fokozott ellenőrzés indokolt.

Nézzük meg, hogy 2017 II. negyedévében kik számíthatnak előre ütemezett, fokozott ellenőrzésre. olvasásának folytatása