Ismét fontos munkaügyi, munkajogi változások jönnek

Korábbi bejegyzésünkben bemutattunk néhány munkajogi változást. Ezt folytatva, a 2016 végén, illetve 2017. január 1-jén  változott és változó főbb rendelkezéseket listázzuk:

munkaugyi_valtozasok_2017

  • A munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató cégek kötelező vagyoni biztosítéka 2 millió Forintról 5 millió Forintra emelkedett.
  • A munkavédelmi törvény kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a törvényben meghatározott bejelentőlapon elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le.
  • Változott a munkába járás költségtérítésére vonatkozó rendelet: a munkába járás költségeinek megtérítése szempontjából kibővült a munkába járás fogalma: „munkába járás” az is, ha a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.
  • Kibővült a munkába járás költségtérítésére vonatkozó jogszabály azzal, hogy a munkáltató a munkavállalóval való megállapodás szerint nem téríti meg a munkába járási költségeket, ha a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.
  • Az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztató munkáltatók számára fontos hír lehet, hogy az iskolaszövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összege megegyezik a minimálbér 1,274-szeres összegével. Ezt az iskolaszövetkezet által a szolgáltatás fogadójával már megkötött szolgáltatási megállapodásra is alkalmazni kell oly módon, hogy a már megkötött szolgáltatási megállapodást 2016. december 31-ig módosítani kell.
  • Változnak a szociális szövetkezetekre, iskolaszövetkezetre vonatkozó rendelkezések is: Megszűnnek például a foglalkoztatási szövetkezetek, amelyek szociális szövetkezetként folytathatják tevékenységüket.
  • Január 1-jétől a munkaügyi ellenőrzés hatálya kiterjed a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén a szociális szövetkezetek ellenőrzésére is.

 

 

Munkaügyi változások 2017-től

Az év vége közeledtével érdemes röviden áttekinteni, hogy milyen fontosabb munkaügyi, munkajogi változások várhatóak 2017-től.

Minimálbér, garantált bérminimum 2017.

Jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege: a minimálbér összege 2017-től bruttó 127.500 Forintra, a garantált bérminimum bruttó 161.000 Forintra nő. Ezen változásmunkaugyi_valtozasok_2017sal együtt érdemes a teljes munkavállalói bérstruktúrát áttekinteni, hiszen azon dolgozók tekintetében, akik jelenleg e bérszint körüli összeget keresnek, szintén célszerű lesz emelést végrehajtani annak érdekében, hogy bérfeszültségek ne alakuljanak ki.

Kompenzációs pihenőidő 2017-től

A Munka Törvénykönyvének 2017. január 1-jétől hatályos új rendelkezése szerint a napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, azonban ilyen esetben a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra kell, hogy legyen. Tehát a fenti tevékenységben dolgozók számára továbbra is jogszerűen adható 8 órás pihenő, de a következő napi pihenőidőnek legalább 14 órát el kell érnie.

 Munkavédelmi képviselő választása 2017. január 8-ig

2017. január 8-ig van még jogszerű lehetőség munkavédelmi képviselő választására. A munkavédelmi törvény 2016 júliusi változása szerint ugyanis az a munkavállalói létszám, amely esetén a munkavédelmi képviselő választása kötelező, 50 főről 20 főre csökkent. A jogalkotó 6 hónapos határidőt biztosított arra, hogy a cégek az új szabálynak megfeleljenek. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.

Közigazgatási szervezeti változások 2017-től

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) neve 2017. január 1-jétől Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (NEAK) változik. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) is megszűnik, feladatait egyrészt Budapest Főváros Kormányhivatala, másrészt ágazati szervek veszik át.