Korábbi cikkeinkhez hasonlóan idén is áttekintjük, hogy milyen munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésre számíthatnak a munkáltatók 2018-ban. olvasásának folytatása
munkaerő-kölcsönzés
Ismét fontos munkaügyi, munkajogi változások jönnek
Korábbi bejegyzésünkben bemutattunk néhány munkajogi változást. Ezt folytatva, a 2016 végén, illetve 2017. január 1-jén változott és változó főbb rendelkezéseket listázzuk:
- A munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató cégek kötelező vagyoni biztosítéka 2 millió Forintról 5 millió Forintra emelkedett.
- A munkavédelmi törvény kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a törvényben meghatározott bejelentőlapon elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le.
- Változott a munkába járás költségtérítésére vonatkozó rendelet: a munkába járás költségeinek megtérítése szempontjából kibővült a munkába járás fogalma: „munkába járás” az is, ha a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.
- Kibővült a munkába járás költségtérítésére vonatkozó jogszabály azzal, hogy a munkáltató a munkavállalóval való megállapodás szerint nem téríti meg a munkába járási költségeket, ha a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.
- Az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztató munkáltatók számára fontos hír lehet, hogy az iskolaszövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összege megegyezik a minimálbér 1,274-szeres összegével. Ezt az iskolaszövetkezet által a szolgáltatás fogadójával már megkötött szolgáltatási megállapodásra is alkalmazni kell oly módon, hogy a már megkötött szolgáltatási megállapodást 2016. december 31-ig módosítani kell.
- Változnak a szociális szövetkezetekre, iskolaszövetkezetre vonatkozó rendelkezések is: Megszűnnek például a foglalkoztatási szövetkezetek, amelyek szociális szövetkezetként folytathatják tevékenységüket.
- Január 1-jétől a munkaügyi ellenőrzés hatálya kiterjed a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén a szociális szövetkezetek ellenőrzésére is.
Munkaerő-kölcsönzéssel kijátszani a versenytilalmi megállapodást?
A versenytilalmi megállapodás célja, hogy a munkavállaló ne veszélyeztethesse vagy sérthesse meg volt munkáltatója jogos gazdasági érdekeit, így egy ilyen megállapodással tiltják meg a munkavállalónak, hogy konkurens vállalkozásnál helyezkedjen el meghatározott ideig. Ezen tilalom körét bővítheti vagy szűkítheti olyan feltételek meghatározása, mint például földrajzi hatály kijelölése, az elkerülendő vállalkozások vagy azok tevékenységi körének pontos megjelölése, valamint azon eset, amikor nem tiltják meg a munkavállalást a konkurenciánál, ha a kikötött munkaköröktől eltérő pozícióba veszik fel, amellyel nem veszélyezte
ti előző munkáltatója érdekeit.
Egy 2014-ben hozott kúriai döntés (Mfv.II.10.125/2014/4.) bemutatja, hogy egy furfangos munkavállaló miként próbálta megkerülni a rá vonatkozó versenytilalmi megállapodást.
Az alperes munkavállaló kiskereskedelmi értékesítőként dolgozott a felperes munkáltató alkalmazásában. Még a régi (1992. évi) Munka Törvénykönyve szerint kötöttek versenytilalmi megállapodást, s ennek ellentételezéseként több, mint hatszázezer forintot kapott a munkavállaló a munkaviszony tartama alatt.
A munkaviszony megszűntével a munkavállaló egy munkaerő-kölcsönző céggel kötött határozatlan idejű munkaszerződést. Ebben rögzítették, hogy pontosan melyik céghez fogják kikölcsönözni a munkavállalót, és hogy valamennyi munkáltatói jogkört is a kölcsönvevő fogja a gyakorolni. Ez a cég, mint kiderült, a felperessel konkurenciaharcban állt, így az utóbbi megpróbálta visszakérni a munkavállalótól a neki kifizetett versenytilalmi megállapodás összegét. Ennek sikertelensége miatt indított munkaügyi pert arra hivatkozva, hogy a munkavállaló megszegte a versenytilalmi megállapodást, mivel ténylegesen a konkurens cégnél végzett munkát, a munkáltatói jogkört sem a kölcsönbeadó gyakorolta, akivel a munkaszerződést kötötte, így egyértelműen megállapítható a konkurens cég és a munkavállaló közötti munkaviszony.
Az alperes munkavállaló azzal védekezett, hogy a kölcsönbeadó céggel létesített ténylegesen munkaviszonyt és a konkurens cégnél értékesítési tevékenységet nem végzett, így nem sértette előző munkaadója gazdasági érdekeit.
A bíróság megállapította, hogy az alperes annak ismeretében létesítette a munkaerő-kölcsönzéssel történő munkavégzést, hogy az őt ténylegesen foglalkoztató cég konkurenciaharcban állt a felperessel, illetve tudatában volt annak, hogy versenytilalmi megállapodása az azonos tevékenységi körű munkáltatónál történő elhelyezkedést egyértelműen tiltotta. A munkavállaló valóban formálisan nem a konkurenciával, hanem a kölcsönbeadó céggel létesített munkaviszonyt, ám már a munkaszerződésben rögzítették, hogy ezen konkurens cégnél fog határozatlan ideig munkát vállalni, valamint a fő szabálytól eltérően minden munkáltatói jogkört a kölcsönző munkáltató fog gyakorolni.
A munkaviszony tényleges tartalmát vizsgálva megállapítható, hogy az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta jogát, valójában a konkurens cég számára végzett munkát, megsértette a versenytilalmi megállapodást, és így köteles annak összegét visszafizetni a felperesnek.
munkajogiblog.hu 