Alkotmánybíróság: jogszerű a nyugellátás szüneteltetése a közszférában történő munkavégzés ideje alatt

A nyugdíjban részesülőket több éve foglalkoztatja az, hogy a közszférában történő munkavégzés idején nyugdíjat nem kaphatnak.

nyugdij-melletti-munka-2017

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény értelmében ugyanis az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas a közszférában helyezkedik el, például közalkalmazotti jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, állami szolgálati jogviszonyt létesít vagy bíróként, ügyészként tevékenykedik.

Ezen szabály ellen többen is panaszt emeltek, az egyik hasonló tárgyú, a magyar Kúria előtt zajló ügyről ITT írtunk. Egy magyar állampolgár pedig a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ugyanis álláspontja szerint sérült a tulajdonjog való joga – amelyet például az Emberi Jogok Európai Egyezménye is biztosít a polgárok számára.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Kamarája első fokon megállapította, hogy a tulajdonhoz való jog sérül azáltal, hogy az a személy, aki már nyugdíj-jogosultságot szerzett, ettől – ha átmeneti időre is – elesik, pusztán azért, mert a közszférában végez munkát. Ez diszkriminatív is, hiszen a versenyszférában az öregségi nyugdíj folyósítása nem akadálya a munkavégzésnek, a munkabér és a nyugdíj együttes folyósításának.

Az eljárás itt nem ért véget, ugyanis az állam fellebbezést nyújtott be és az ügy az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája elé került. A Nagykamara 2017. szeptember 5-én született döntésében más következtetésre jutott: álláspontja szerint nem sérül a tulajdonhoz való jog abban az esetben, ha a nyugdíj folyósítása felfüggesztésre kerül, mint ahogy a diszkrimináció sem állapítható meg.

Eközben a magyar Alkotmánybíróság előtt is indultak ügyek a fenti jogi probléma tekintetében, már 2013. óta. Az Alkotmánybíróság az Emberi Jogok Európai Bíróságának végleges döntéséig az eljárást felfüggesztette. Ugyanakkor – figyelembe véve a Nagykamara döntését – 2017. október 27. napján az Alkotmánybíróság is döntést hozott.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nyugdíjra való jogosultság az Alaptörvény által védett jog, annak korlátozása csak törvény alapján, közérdekből lehetséges. Jelen esetben a jogalkotó a „dupla ellátás tilalmát” közérdekből vezette be, ráadásul nem a nyugdíjjogosultság végleges elvesztéséről van szó, csupán annak átmeneti jellegű korlátozásáról. Az Alkotmánybíróság szerint a nyugellátás folyósításának célja a nyugdíjas személy megélhetésének biztosítása, márpedig a megélhetés a közszférában kapott illetménnyel (bérrel) megvalósul. Figyelembe vette az Alkotmánybíróság azt is, hogy az érintett személy szuverén döntési joga eldönteni, hogy melyik ellátást választja.

nyugdij-melletti-munka2-2017

Az Alkotmánybíróság azt is kimondta döntésében, hogy nem állapítható meg a diszkrimináció, vagyis a hátrányos megkülönböztetés a fenti ügyben, ugyanis különbség van a közszférában dolgozó és a versenyszférában foglalkoztatott személyek között (a közszféra haszonszerzés nélkül, állami feladatokat lát el, a versenyszférában pedig cél a profitorientáltság) – márpedig, ha a megkülönböztetés különböző jogi helyzetben lévők között történik, akkor nem beszélhetünk diszkriminációról.

A fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság elutasította azon indítványokat, miszerint a nyugellátás szüneteltetése jogellenes lenne.