Nagyon gyakran találkozunk a mindennapokban azzal a kifejezéssel, hogy „felmondtam, közös megegyezéssel”, vagy: „felmondott nekem a cég, közös megegyezéssel”.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a munkajogban nincsen „felmondás közös megegyezéssel”. A munkaviszony a munkajogi szabályok szerint háromféleképpen szüntethető meg:

• közös megegyezéssel,
• felmondással,
• azonnali hatályú felmondással

Míg a közös megegyezés a munkáltató és a munkavállaló megállapodása, addig a felmondás és az azonnali hatályú felmondás valamelyik fél (akár a munkáltató, akár a munkavállaló) egyoldalú jognyilatkozata, amely a másik fél elfogadásától függetlenül megszünteti a munkaviszonyt.

De mi van akkor, ha a munkavállaló ír egy olyan nyilatkozatot, miszerint „felmondok, közös megegyezéssel”? Ilyen esetben két dolog történhet. Ha a munkáltató a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést elfogadja, és ezt írásban jelzi a munkavállaló felé – feltéve, hogy ismert a munkaviszony megszűnésének konkrét időpontja és kiolvasható a felek egyértelmű szándéka arról, hogy a munkaviszonyt meg kívánják szüntetni – , úgy a munkaviszony közös megegyezéssel, azaz megállapodással szűnik meg.

Ha azonban a munkáltató nem tesz olyan nyilatkozatot, amely a közös megegyezés tényét alátámasztaná, úgy – az állandó bírói gyakorlat szerint – a munkavállalói „felmondás közös megegyezéssel” sima munkavállalói felmondásnak minősül. Ez azt is jelenti, hogy a felmondási idő elindult, amelyet a munkavállaló köteles ledolgozni, munkával tölteni.

Ha ezt nem teszi meg, mert például a „felmondás közös megegyezéssel” átadását követően nem jelenik meg dolgozni, az nem más, mint jogellenes munkavállalói felmondás, hiszen a dolgozó nem töltötte le a felmondási időt, nem számolt el a munkáltatóval. Ilyen esetben a cég nem csak a felmondási időre eső távolléti díjat (pl. egy havi munkabért), hanem kártérítést is követelhet a munkavállalótól.