A munkáltató köteles megindokolni mind a felmondást, mind az azonnali hatályú felmondást. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Azonnali hatályú felmondásra akkor van lehetőség, ha a másik fél a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A Munka Törvénykönyve rendelkezik a munkáltató és a munkavállaló személyiségi jogai védelméről is olyan formában, hogy az azokra vonatkozó Polgári Törvénykönyv megfelelő szabályait teszi irányadóvá. Ezek a jogok annak ellenére, hogy a Ptk. szabályai vonatkoznak rájuk, munkajogi perben érvényesíthetők, feltéve, ha megállapítható, hogy azok munkaviszonnyal összefüggésben sérültek. A következő kúriai döntés (BH2015.311.) azt szemlélteti, hogy a felmondás jogellenességét és személyiségi jog megsértését a bíróságnak külön kell vizsgálnia.
A felperes munkavállaló munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntették (az eset idején még rendkívüli felmondással éltek a régi Mt. alapján), mivel a számára a cég által biztosított laptopot a munkáltató elkérte biztonsági mentés céljából. A munkavállaló azonban megtagadta a számítógép visszaszolgáltatását, kihívta a rendőrséget, hogy időt biztosítson magának személyes adatai mentésére. Ezt követően több órán keresztül mentést és adattörlést végzett, amit a munkáltató többszöri felszólítására sem hagyott abba. Ennek az volt az oka, hogy engedély nélkül telepített a laptopra egy olyan szoftvert, ami meggátolta, hogy az általa törölt adattartalom utóbb visszaállítható legyen, valamint kisollóval feszegette a laptop házát, hogy eltávolíthassa a winchestert.
A rendkívüli felmondás indokolása szerint a munkavállaló megsértette a munkáltató IT-szabályzatát és munkáltatói előírást azzal, hogy nyíltan szexuális tartalmú adatokat tárolt a munkáltató tulajdonában álló laptopon. A személyes tartalmak mellett közel 1000 db munkavégzéssel kapcsolatos adatot (fájlt) semmisített meg, amelyek a munkáltató kizárólagos tulajdonát képezték, egyben üzleti titoknak minősültek, ezeket a munkáltató később csak csekély mértékben tudta helyreállítani, amivel súlyosan veszélyeztette a jogos gazdasági érdekeit.
A Kúria határozatában megállapította, hogy a munkavállaló jogosult volt a céges laptop magáncélú használatára is, ám nem volt engedélyezett olyan jelentős mennyiségű, részben pornográf anyag tárolása, amelynek letöltése több órát vett igénybe, ezért a munkavállaló kötelezettségszegése bizonyítást nyert.
A munkavállaló a perben magánjellegű adatainak megsértésére, valamint az adatvédelmi rendelkezésekre hivatkozott, miszerint jogosult eldönteni, hogy személyes adatait mely harmadik személynek adja át. Hivatkozott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság gyakorlatára is.
A Kúria határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az adott jogvita tárgya a munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása volt, vagyis az képezheti a vizsgálat tárgyát, hogy a munkavállaló elkövette-e a terhére rótt cselekményeket. A bíróság szerint a munkavállaló fenti, tényállásban megállapított magatartása önmagában alkalmas volt az azonnali hatályú megszüntetésre, így a hivatkozott adatvédelmi sérelem és az adatvédelmi hatóság megállapításainak nincs perdöntő jelentősége.
Megállapította továbbá, hogy amennyiben a tárolt adataival összefüggésben jogsértés érte a munkavállalót, személyiségi jogi vagy kártérítési pernek lehet helye, azonban a rendkívüli felmondásban foglaltakat nem érinti. A munkavállaló a felmondás jogellenességének megállapítása mellett további igényként személyiségi joga megsértéséből adódó sérelemdíj megállapítását is kérhette volna. A két jogcímen előterjesztett igényt a bíróság egymástól függetlenül bírálhatta volna el.
Az ügy tanulsága tehát az, hogy a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott felmondás jogszerű lehet akkor is, ha a munkavállaló személyiségi jogai sérültek.