A társadalombiztosítás szempontjából alapvetően biztosítottnak minősül mindenki, aki ellenérték fejében munkát végez. Például biztosított az, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban áll, vagy éppen szövetkezet olyan tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot). Biztosított továbbá például a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, az álláskeresési támogatásban részesülő személy, továbbá a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási, szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, ha a tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének 30%-át, vagy naptári napokra annak harmincad részét. (E felsorolás nem teljes.)
Vannak azonban olyan időszakok, amikor a társadalombiztosítás szünetel. A Legfelsőbb Bíróság Mfv.III.10.745/2009. számú döntésében rámutatott, hogy a biztosítás szünetelésének ideje alatt a biztosításból eredő jogok, kötelezettségek szünetelnek, így a biztosítás fennállásához kötött ellátásra való jogosultság is szünetel.
Például, a biztosítás szünetel a fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Kivétel ez alól, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. Például az a kismama, aki a munkáltatójától gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot kap, de ezen időszakban GYED-re jogosult, biztosítottnak tekintendő a társadalombiztosítás szempontjából.
Szintén szünetel a biztosítás az igazolatlan távollét időtartama alatt. Erre az időre értelemszerűen munkabér sem jár a munkavállalónak.
Szünetel továbbá a biztosítás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint valamilyen díjazás jár, például munkabér vagy távolléti díj, illetve táppénz. Ezt megerősítette a Kúria is a Kúria Mfv.10521/2014/6. számú határozatában: szünetel a biztosítás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha arra az időre a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér, átlagkereset stb. kifizetése történt. Például, ha a munkavállaló szabadságát tölti, ez idő alatt mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, azonban mivel a szabadság idejére távolléti díja illeti meg, ezért biztosítása nem szünetel.
Az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt szintén szünetel a társadalombiztosítás. Kivétel ez alól, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette.
Bizonyos szakmákban a tevékenység szüneteltetése alatt szintén szünetel a biztosítás: ennek megfelelően például ha egy ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságát szünetelteti vagy egy egyéni vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, nem „ketyeg” a biztosítási idő.
