A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja törvény) módosítása alapján 2016. augusztus 1-jétől módosult a kiküldetés fogalma.
A korábbi fogalom szerint a kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Kiküldetésnek minősült továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, átvezénylése is.
Ezzel szemben az új fogalom értelmében a kiküldetés nem más, mint a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás, ide nem értve a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járást, a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda- és visszautazást. (Kiküldetésnek minősül a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is.)
Tehát, az új fogalom már nem kötődik a munkaszerződésben előírt munkahelyhez képest eltérő munkavégzéshez, így az sem okoz problémát, ha a munkaszerződésben nem szerepel a munkavégzési hely, hiszen a módosítás alapján a törvény a hivatali, üzleti utazást tekinti kiküldetésnek. (Az Szja törvény szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazása; a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével. A hivatali, üzleti utazás fogalmába beleértendő a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazás is, azonban nem értendő ide az olyan utazás, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.) A fenti fogalmak alapján az is kiküldetésnek minősül, ha a rendszerint telephelyen kívül dolgozó munkavállaló a munkaidő kezdetén lakóhelyéről rögtön az első partnerhez utazik (hiszen itt nem a lakóhely és a munkahely közötti bejárásról van szó).
Nem változott ugyanakkor a külföldi kiküldetés fogalma: továbbra is a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást is.
