Jelenleg sok ágazatban azzal szembesülnek a munkáltatók, HR vezetők, hogy nincs elegendő számú, megfelelően képzett állásra jelentkező. A következőkben néhány tippet hozunk arra, hogy milyen módon küszöbölhető ki a munkaerő hiánya.

1.

Több munkáltatóval fennálló munkaviszony

Korábbi cikkünkben részleteztük, hogy miről is van szó több munkáltatós munkaviszonyban: a több munkáltatóval fennálló munkaviszony lényege, hogy a munkaszerződésben a munkavállaló egy adott munkakörbe tartozó feladatok ellátása érdekében több munkáltatóval állapodik meg. Lehet ilyen jogviszonyt létesíteni például egy irodaház portaszolgálata tekintetében, amely esetben a bérlők közösen foglalkoztatják a recepciós kollégát.

2.

Távmunka

Ha a jelentkező megfelelő ugyan, de nem vállalja a költözést arra a településre, ahol a munkáltató cég üzemel és a munka természete ezt megengedi, ott szóba jöhet a távmunka. A távmunkavégzés a törvény szerint nem más, mint a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. Fontos, hogy a munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában, továbbá a munkavállalót tájékoztatni kell például a munkáltató általi ellenőrzés módjáról vagy éppen a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól.

3.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Megváltozott munkaképességűnek az minősül, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű. Bár tapasztalatink szerint sok munkáltató tart attól, hogy megváltozott munkaképességű személyt alkalmazzon, megítélésünk szerint ez is egy megfelelő opció. Egyrészt, sok megváltozott munkaképességű személy el tudna látni bizonyos munkaköröket, amennyiben erre lehetőséget kapna. Másrészt nem elhanyagolható, hogy abban az esetben, ha a munkáltató nem foglalkoztat megfelelő létszámú megváltozott munkaképességűt, úgy nem mentesülhet a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. A törvény szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (ún. kötelező foglalkoztatási szint).

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata; mértéke a 2017. évben 1.147.500 Ft/fő/év.

De ezen felül is több típusú támogatás igényelhető, ha a munkáltató megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat.

4.

Egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény értelmében egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyban (úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás) végzett munkák a mezőgazdasági idénymunka, a turisztikai idénymunka és az alkalmi munka.

A mezőgazdasági idénymunka fogalma a következő: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. A turisztikai idénymunka nem más, mint a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Alkalmi munkának pedig a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony minősül.

Fontos, hogy a munkáltató létszáma befolyásolja, hogy hány alkalmi munkavállalót foglalkoztathat: így például az egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt; hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt.

Az egyszerűsített foglalkoztatás közterheiről korábbi cikkünkben írtunk.

5.

A foglalkoztatást elősegítő támogatások

A munkáltató támogatást vehet igénybe a munkaerő toborzása kapcsán, például a személyszállítás körében, de a munkavállaló is jogosult bizonyos pénzbeli támogatásokra. Erről itt és itt írtunk.

A munkáltató által nyújtható úgynevezett mobilitási célú lakhatási támogatásról korábbi cikkünkben már hírt adtunk.

+1. 

Egyéb foglalkoztatási formák

A munkáltatók számára szóba jöhet még a munkaerő-kölcsönzés, az iskolaszövetkezettel való együttműködés, illetve a felsőoktatásban tanuló gyakornokok foglalkoztatása is (hallgatói munkaszerződés). Ezek úgynevezett háromoldalú jogviszonyok, hiszen a munkáltató és a munkavállaló mellett egy harmadik fél is szerepel a struktúrában: a munkaerő-kölcsönző cég, az iskolaszövetkezet vagy éppen a felsőoktatási intézmény.