A munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén a munkáltató köteles megindokolni, hogy miért nem kívánja a munkaviszonyt a továbbiakban fenntartani. A törvény szerint a felmondás okának valósnak és okszerűnek, míg az indokolásnak világosnak kell lennie. A felmondás okait két csoportba sorolhatjuk: egyrészt a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy képessége, másrészt a munkáltató működésével összefüggő okok.
Ez utóbbi kategóriában találkozhatunk a minőségi csere fogalmával. De milyen szabályoknak kell a felmondásnak megfelelnie, hogy jogszerű legyen az erre való hivatkozás?
A minőségi csere fogalma alatt a munkajogban azt értjük, hogy a munkáltató az adott munkakörben a továbbiakban valamilyen szempontból képzettebb munkavállalót szeretne alkalmazni. Ez lehet egy plusz végzettség, szaktudás vagy nyelvismeret. Fontos, hogy jogvita esetén a munkáltató bizonyítani köteles, hogy az új munkavállaló valóban az elvárt magasabb vagy plusz végzettséggel, képzettséggel rendelkezik.
A téma széleskörű bírósági gyakorlattal is rendelkezik: adott ügyben a bíróság azt vizsgálta, hogy valóban minőségi cserének minősül-e az, ha az angol nyelvtudás hiánya miatt bocsátotta el a munkáltató az alkalmazottját. A kérdéses munkakör olyan volt, amely akár 8 általános iskolai végzettséggel is betölthető lett volna. A felmondás után azonban a munkáltató továbbra is keresett munkavállalókat, és ekkor sem jelölte meg, hogy ehhez a munkakörhöz angol nyelvtudás szükséges lenne. A bíróság szerint sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, ha bizonyítottan nincs szükség nyelvtudásra az adott munkakörben, és a munkáltató mégis erre hivatkozik. A bíróság azt is kimondta, hogy igaz ugyan, hogy a bíróság gazdaságossági vagy célszerűségi szempontból nem vizsgálhatja a munkáltató döntését, de a felmondás okszerűsége tekintetéből igen.
Tehát a minőségi csere célszerűsége nem vizsgálható, de az igen, hogy az adott munkakör szempontjából szükséges-e másik, képzettebb munkavállaló alkalmazása. Adott esetben nagyon is indokolt lehet- akár a munkakör jobb kihasználása, akár a megnövekedett külföldi ügyfelek miatt-az, hogy a munkáltató ilyen minőségi cserét hajtson végre. A munkáltató oldalán felmerülő ok lévén, minőségi csere helyett akár továbbképzéssel vagy nyelvtanfolyammal is orvosolható lehet az adott helyzet. Azonban a minőségi csere okainak meghatározása mindig az adott munkáltató mérlegelési jogába tartozó kérdés, de természetesen ennek is akad korlátja: a jóhiszeműség és tisztesség elvébe nem ütközhet ez a magatartás. A minőségi csere, mint felmondási indok nem alkalmazható visszaélészerűen és a nem okszerűen erre alapított felmondás jogellenes lehet.
Összegzésül elmondható, hogy a minőségi csere nem egy kiüresedett „jolly joker” kategória, amit a munkáltatók kedvük szerint tölthetnek meg tartalommal. Ugyan a munkáltató döntheti el, hogy mire van szüksége a hatékony munkavégzéshez, de ez nem lehet diszkriminatív, nem szólhat csakis egyetlen munkavállaló ellen és nem ütközhet a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe. Ezen túlmenően a minőségi csere esetén is vizsgálandó a felmondás indokolásának valósága, okszerűsége és világossága.
One thought on “Mit jelent a „minőségi csere”?”
Comments are closed.