A munkaviszony jellemzően hosszabb időtartamra jön létre, amely során – a felek együttműködési kötelezettségéből adódóan – számos tájékoztatási kötelezettség fordulhat elő.

Éppen ezért a Munka Törvénykönyve alapelvi jelleggel mondja ki azt, hogy törvény hatálya alá tartozók (munkáltató, munkavállaló, munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, üzemi tanács, szakszervezet, de ide sorolható a munkaerőt kölcsönző foglalkoztató is) kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Ez az általános kötelezettség kerül konkretizálásra a munkaviszony létesítése kapcsán, ugyanis a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót az alábbiakról:

a) a napi munkaidőről,

b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,

c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint

f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá

g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint

h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

Abban az esetben, ha a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg, elegendő csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyéről tájékoztatni a munkavállalót.

Kérdés, hogy mi a teendő, ha a fenti elemek közül valamelyik változik? Például megváltozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye vagy változnak a munkaköri feladatok. Ilyen esetben a munkáltató a változást követő tizenöt napon belül írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni.