[sg_popup id=”7″ event=”onload”][/sg_popup]Az év utolsó hónapjába lépve szeretnénk felhívni a HR szakemberek figyelmét néhány fontos munkajogi szabályra.
Szabadságkiadás
Célszerű ellenőrizni, hogy hogyan állnak a tárgyévi szabadságkiadások. Fontos, hogy a szabadság kiadása munkáltatói kötelezettség! Akkor is ki kell tehát adni a szabadságot, ha a munkavállaló nem szeretne szabadságra menni. Szigorúan tilos a ki nem adott szabadságot pénzben megváltani a munkaviszony alatt – erre csak akkor van lehetőség, ha a munkaviszony megszűnik.
A 2017. évi szabadságot alapvetően még az idei évben ki kell adni, azonban négy esetben a szabadságkiadás áthúzódhat 2018-ra. Ezek az esetek a következők:
– ha a munkaviszony 2017. október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a szabadság kiadható 2018. március 31-ig;
– ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett 2017-ben kiadni (pl. tartós távolléten van a munkavállaló) – ilyen esetben az aktív állományba történő visszatéréstől számított 60 napon belül kell megkezdeni a szabadság kiadását;
– ha a szabadságkiadás még 2017-ben megkezdődik, de legfeljebb 5 munkanap szabadság átnyúlik 2018-ra;
– ha a felek a 2017. év tekintetében megállapodást kötöttek arról, hogy az életkor szerinti pótszabadságot a munkáltató 2018. december 31-ig adhatja ki. (Az életkor szerinti pótszabadság mértéke például egy 36 éves dolgozónál 5 munkanap).
Van még egy eset, amikor a szabadságkiadás a következő évre nyúlhat, ehhez azonban a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés és a munkáltatónál felmerülő kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok szükséges: kollektív szerződés rendelkezése esetén ugyanis a munkáltató a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
Tehát sem a munkaerőhiány, sem az évvégi hajtás nem mentesíti a munkáltatót az alól, hogy a tárgyévi szabadságot még 2017-ben kiadja, erre tehát célszerű figyelni.
Túlóra
A „túlóra” nem jogi fogalom, hiszen a munkajog a „rendkívüli munka” fogalmát használja. Figyelemmel arra, hogy a rendkívüli munkának éves korlátja van, ezért célszerű az év vége közeledtével ellenőrizni, hogy hogyan áll a cég e tekintetben.
Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként ugyanis legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. (Kollektív szerződés évi 300 óra túlórát engedhet.). Ugyanakkor ezen éves korlát arányosan alkalmazandó, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy pedig részmunkaidőre jött létre. Ennek megfelelően például az a munkavállaló, aki 2017. szeptember 1-jén lépett be, 83 óra rendkívüli munkát teljesíthet. A 4 órás részmunkaidős dolgozó részére pedig éves szinten 125 óra túlóra rendelhető el.
Fontos, hogy ha a cég túllépi az éves rendkívüli munkaidő felső korlátját, munkaügyi ellenőrzés során súlyos bírságra számíthat.
Minimálbér 2018
Januártól ismét emelkedik a minimálbér, tehát a jelenleg minimálbérrel díjazott munkavállalók szerződéseit érdemes felülvizsgálni.
A minimálbér teljes munkaidő esetén 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint.
A garantált bérminimum (a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó minimálisan kötelező bér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8300 forint, órabér alkalmazása esetén 1038 forint.