Ha a munkáltatónál munkabaleset történik, ennek szinte egyenes jogkövetkezménye, hogy a társadalombiztosítási szerv (azaz az illetékes kormányhivatal) a balesettel összefüggően megtérítési igényt támaszt a munkáltatóval szemben, azaz visszamenőlegesen megfizetteti a céggel például a kórházi kezelés és az üzemi baleseti táppénz összegét. Vannak azonban olyan esetek, amikor a munkáltató mentesülhet ez alól.

A szabályozás értelmében a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

A Kúria egy friss döntésében megállapította, hogy ez a fajta felelősség nem feltétlenül érvényesíthető a munkáltatóval szemben. A perbeli esetben egy villamos hálózat karbantartó munkakörben foglalkoztatott személy szenvedett el munkabalesetet és a kormányhivatal a balesettel összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén 2.748.933 forint és kamata megfizetésére kötelezte a munkáltatót. A munkáltató ez ellen bírósághoz fordult, mondván, hogy a munkavédelmi szabályokat betartotta, a baleset kizárólag a sérült munkavállaló figyelmetlensége miatt következett be.

A Kúria megállapította, hogy téves az az értelmezés, amely szerint a sérült munkavállaló munkavédelmi szabályszegése, figyelmetlensége miatt bekövetkező balesetért a munkáltató felelősségét megalapozná. Önmagában az a tény, hogy munkabaleset történt, nem igazolja azt, hogy a munkáltató munkavédelmi szabályszegést, mulasztást követett volna el. A munkafolyamat, technológia, munkaeszköz nem megfelelő megválasztását sem bizonyítja önmagában az, hogy munkabaleset következett be és az sem, hogy a foglalkoztató utóbb a balesetveszély minimalizálása érdekében a technológiában módosításokat hajtott végre vagy egyéb megelőző intézkedéseket tett.

A jogszabály szerinti, a munkáltatót terhelő megtérítési felelősséget tehát önmagában nem alapozza meg az, ha a foglalkoztató egy munkahelyi baleset bekövetkezte után, annak következményeit levonva, a hasonló balesetek elkerülését biztosítandó, intézkedéseket tesz, így pl. a baleset körülményeit, okát, megelőzési módozatait munkavédelmi oktatás keretében ismerteti, belső szabályzatát, utasítását módosítja.

(Egy hasonló esetről ITT  írtunk korábban.)

Kúria, Mfv.III.10.354/2018.