Transzneműségről akkor beszélünk, ha az egyén születéskori neme és nemi önazonossága egymástól eltér: például, valaki férfiként látta meg a napvilágot, de nőként öltözködik, viselkedik, nőként érzi magát jól. És hogy mi köze mindennek a munka világához? Meglepően sok: a munkahelyi diszkriminációs esetek egyike lehet, ha a munkáltató transznemű munkavállalóval vagy jelentkezővel találja magát szembe.

 

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) előtt több olyan ügy folyt, amelyek tárgya egy transznemű jelentkező hátrányos megkülönböztetése volt.

Egy 2018-as ügy tényállása szerint egy panaszos azért fordult az EBH-hoz, mert nemi identitása (transzneműsége) miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetés érte a munkáltató részéről. A panaszos egy fejvadász cégen keresztül került kapcsolatba a munkáltatóval távmunkában végezhető web-fejlesztői állás kapcsán és pályázati anyagában előzetesen közölte nemi identitását. Annak ellenére, hogy a jelentkező referenciamunkáját a munkáltató jónak ítélte meg, a jelölt mégsem került kiválasztásra amiatt, mert a „csapatkultúrába nem illeszkedik”. Az ügyben a munkáltatónak kellett igazolnia azt, hogy nem történt megkülönböztetés a jelentkező nemi identitása miatt: a cég arra hivatkozott, hogy bár a referenciamunka jó volt, voltak benne hibák és a jelentkező még fejlesztésre szorult volna.

Végül a panaszos és a munkáltató az eljárás során egyezséget kötöttek egymással: a munkáltató vállalta, hogy a panaszostól meghatározott határidőig próbamunkát kér és azt a megfelelő szakmai elvek mentén írásban értékeli. Vállalta továbbá, hogy egy későbbi időpontban egy szakértőjének közreműködésével javaslatot tesz a panaszos önéletrajzának módosítására, valamint a panaszosnak átad egy kontaktlistát is az őt esetlegesen foglalkoztatni tudó cégek adataival.

Néhány évvel korábban (2015-ben) szintén egy munkát kereső személyt ért közvetlen hátrányos megkülönböztetés transzneműsége miatt. A panaszos transznemű nő volt, aki nem vett még részt nemi helyreállító beavatkozásokon és nyilvántartott nemének megváltoztatását sem kérelmezte, azonban több éve nőként élte az életét, ennek megfelelően öltözködött, illetve viselkedett. A panaszos eladó munkakörre jelentkezett egy cég üzletébe. Az üzletvezető, miután végigfutotta a panaszos önéletrajzát, közölte vele, hogy a boltba nem férfi, hanem női eladót keresnek. A panaszos megpróbálta elmagyarázni az üzletvezetőnek, hogy ő nem férfi, ekkor azonban az üzletvezető a kezével az arcára csapott és kinevette őt.

Az EBH az eljárás során megállapította, hogy a panaszos valóban férfi biológiai értelemben, ezért tényként rögzítette, hogy a munkáltató cég a jelentkezők kiválasztásánál a férfiakat az alkalmazásból ki kívánta zárni. Sőt, a munkáltató még hónapokkal később is hirdette az állást, tehát az elutasítás oka nem lehetett az, hogy alkalmasabb pályázót talált a cég. Az EBH arra a meggyőződésre jutott, hogy a panaszos nemi identitásával, valamint férfi nemhez tartozásával összefüggésben szenvedte el az általa megjelölt sérelmet, így a munkáltató többszörös diszkriminációt követett el. A hatóság megtiltotta a munkáltató jogsértő magatartásának jövőbeni tanúsítását.

Egyenlő Bánásmód Hatóság, EBH/152/2019; EBH/168/2016. számú ügyek

Forrás: https://www.egyenlobanasmod.hu/

A kép illusztráció.