Béremelés és diszkrimináció

beremeles-vegrehajtasa.jpeg

A béremelés (vagy más néven: bérfejlesztés) a Munka törvénykönyve szerint nem kötelező (kivéve, ha azt jogszabály írja elő, például a minimálbér, illetve a garantált bérminimum esetén). Ugyanakkor, ha a munkáltató béremelést hajt végre, e vonatkozásban is köteles megtatani az egyenlő bánásmód követelményét, másképpen: nem diszkriminálhat a munkavállalók között. Continue reading

„Tervez Ön gyermeket a közeljövőben?” – avagy: mit kérdezhetünk az állásinterjún és mit nem?

A megfelelő munkaerő kiválasztása, a munkaviszony létrejötte szempontjából az első lépcsőfok jellemzően az állásinterjú, amelyen a munkáltató több információt tudhat meg a lehetséges jövőbeni munkavállalójáról egy strukturált kérdéssor mentén haladva. De hol van az a határ, amit egy munkáltató már nem léphet át? Melyek azok a kérdések, amelyeket nem tanácsos feltenni, mert már személyiségi jogot sértenek, esetleg diszkriminatívnak számítanak?

allasinterju_kerdesek.png

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. Ugyanakkor az állásinterjú időpontjában munkaviszonyról még nincsen szó. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy nem csak a Munka Törvénykönyve irányadó a foglalkoztatás területén, hanem az egyenlő bánásmódról szóló törvény (2003. évi CXXV. törvény) is. Éppen ezért figyelemmel kell lenni arra, hogy az interjún feltett kérdések ne valósítsanak meg közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést. Fontos kiemelni, hogy egyetlen kérdés feltevése önmagában nem alapoz meg diszkriminációt, csak akkor, ha azzal összefüggésben a leendő dolgozó hátrányt szenved el, például azért nem veszik fel, mert gyermekvállalást tervez. Continue reading

Terhesség a próbaidő alatt – mire figyeljen munkáltatóként?

Az viszonylag közismert, hogy a munkaviszony a próbaidő alatt azonnali hatállyal és indokolás nélkül felmondható. A várandósság a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás ellen nem „véd”, hiszen ez a körülmény csak munkáltatói felmondás (régi nevén: rendes felmondás”) esetén bír jelentőséggel. Azaz, ha egy hölgy munkavállaló várandós, munkaviszonya munkáltatói felmondással nem szüntethető meg, azonban annak nincsen akadálya, hogy a próbaidő alatt a munkáltató azonnali hatállyal váljon meg a kismamától.

terhesseg_probaido_alattAzonban próbaidő alatt is köteles a munkáltató az egyenlő bánásmód követelményét megtartani, tehát nem diszkriminálhatja a várandós munkavállalót. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2016-ban hozott határozatot egy olyan ügyben, amikor a munkavállaló a próbaidő alatt lett állapotos és a munkáltató azonnali hatállyal vált meg tőle.

Az eset a következő tényeken alapult. Egy hölgy specialista munkakörben helyezkedett el a cégnél, majd 2 hónappal később jelezte felettese felé, hogy állapotos. A vezető megnyugtatta, hogy emiatt semmilyen hátrány nem fogja érni a munkavállalót. Ezt követően veszélyeztetett terhessége miatt táppénzes állományba került, amelyet követően a munkáltató próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást közölt a hölggyel.

A munkavállaló az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, anyasága miatt történt diszkrimináció miatt. A speciális bizonyítási szabályoknak megfelelően a munkáltatónak kellett magát kimentenie, azaz igazolnia azt, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. A Hatóság nem fogadta el azon munkáltatói érvelést, miszerint a munkavállaló hibákat vétett (ennek bizonyítéka ugyanis nem volt) és azt sem, hogy utóbb kiderült, hogy specialista szaktudásra nincsen szükség a cégnél.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapította, hogy a munkáltató közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg a munkavállalóval szemben várandóssága miatt. A Hatóság elrendelte a jogsértést megállapító határozat nyilvános közzétételét 30 napra a munkáltató hivatalos honlapján, közvetlenül a nyitólapról elérhető módon, és a Hatóság www.egyenlobanasmod.hu című honlapján, továbbá a munkáltatóval szemben 500 000 Ft bírságot szabott ki.

(EBH/415/2016; forrás: http://www.egyenlobanasmod.hu)

A többszörös diszkriminációról

Diszkriminációról akkor beszélhetünk, ha valaki valamely tulajdonsága, helyzete vagy jellemzője (pl. anyaság, életkor, vallás, stb.) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A foglalkoztatás területén viszonylag gyakran fordul elő diszkrimináció.

tobbszoros_diszkriminacio_2017

Az emberi viszonyok komplexek és sokszínűek, léteznek közöttünk olyan anyák, akik fogyatékkal élnek, olyan nők, akik a társadalom által kirekesztett etnikai csoporthoz tartoznak, és e felsorolásnak még számtalan kombinációja fordulhat elő. Sok esetben a hátrányos megkülönböztetéssel érintett személyt kettő vagy több védett tulajdonságából kifolyólag diszkriminálják. Continue reading