GDPR a HR-ben: Meddig őrizhető meg a pályázó önéletrajza?

neletrajz-megorzese

A HR gyakorlatában naponta felmerül a kérdés: meddig jogszerű megőrizni a toborzási folyamatban beérkező önéletrajzokat? Különösen azért fontos ez, mert a munkáltató birtokában lévő önéletrajz nagy kincs, hiszen a cég a saját adatbázisból gazdálkodhat. Ugyanakkor a kérdésnek adatvédelmi vonatkozásai is vannak, hiszen a pályázó számos személyes adatát osztja meg a potenciális munkaadóval. Continue reading

Az „elfeledtetéshez való jog”

elfeledtetes-joga

A GDPR biztosítja az érintettnek azon jogát, hogy kérje a rá vonatkozó adat törlését – ez az úgynevezett „elfeledtetéshez való jog”. Kérdés azonban, hogy például egy munkahelyen korlátlan-e ezen jog érvényesíthetősége? Kérheti-e például a munkavállaló, hogy személyes adatait a munkáltató törölje? Continue reading

Elindult a GDPR a HR-ben blogmellékletünk!

gdpr_hr-logo-x

Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, a GDPR 2018. május 25. napjától hazánkban is alkalmazandó. A GDPR hatással lesz a munkahelyi adatkezelésre, így az egyes HR folyamatokra is.

A GDPR a HR-ben blogmelléklet célja az egyes GDPR rendelkezések magyarázata, kifejezetten a HR szempontjából vizsgálva: milyen adatokat kérhetünk a toborzási folyamatban az álláskeresőktől, hogyan kezeljük az AC módszereket, milyen adatokat tarthatunk nyilván a munkaviszony alatt és után és milyen jogalap szerint? Kell-e adatkezelési nyilvántartás vagy éppen adatvédelmi tisztviselő?

A GDPR a HR-ben blogmellékletet elsősorban HR szakembereknek szánjuk.

Első cikkünkben egy HR vezetőknek, HR-ben dolgozóknak tartott rendezvényről számolunk be, amelyen a HR Horizon szervezésében dr. Rátkai Ildikó, HR szakjogász-ügyvéd mutatta be, hogy mire számíthat a HR a GDPR-ral kapcsolatban.

HR-esek figyelmébe: teendők munkavállaló külföldi kiküldetése esetére

kulfoldi-kikuldetes

Globalizált világunkban nem ritka, hogy egy magyar munkáltató tevékenysége ellátása során egy vagy több munkavállalót küld ki egy másik államba. Tapasztalataink szerint sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ilyen esetben milyen szabályokat kell betartani, ezért az alábbiakban röviden összefoglaljuk a tennivalókat. Continue reading

HR Lawyers Meet Business 2017

Ezúttal egy rendhagyó bejegyzést teszünk közzé, „házunk tájáról”: egy üzleti rendezvényre szeretnénk felhívni a figyelmet.

hrln-logo-small

A HR Lawyers Network (HRLN) különböző országokban tevékenykedő, munkajogra, társadalombiztosítási jogra és a HR menedzsmenthez kötődő jogterületekre specializált ügyvédek szakmai közössége, amelynek Irodánk is társ-alapítója.

Jelenlegi tagjaink között Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Litvánia és Magyarország képviselteti magát. Tagjaink magas színvonalú munkajogi-szakmai felkészültsége, az Európai Uniós jogban szerzett tapasztalatai és idegennyelv-tudása biztosítja, hogy mind hazai környezetben, mind nemzetközi vonatkozású jogi ügyekben (például külföldi kiküldetés, határon átnyúló kiszervezések) segítséget tudunk nyújtani.

A HRLN olyan Ügyfelek számára jelent megoldást, amelyeknek valamely ügyben külföldi munkajogászra van szüksége, például, mert

  • külföldön van üzleti érdekeltsége;
  • külföldön tervez céget alapítani;
  • munkavállalókat küld ki eseti jelleggel vagy rendszeresen egy másik államba;
  • határon átnyúló out- vagy insourcing-ot tervez;
  • az Európai Unió szociális koordinációs szabályaival szeretne tisztában lenni.

 

2017. NOVEMBER 14-ÉN, REGGEL 9.00 ÓRÁTÓL VÁRJUK ÖNT A
KAPTÁR COWORKING RENDEZVÉNYTERMÉBEN

(1065 BUDAPEST, RÉVAY KÖZ 4.).
A kb. 1 órás rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

A RENDEZVÉNY KIZÁRÓLAG ANGOL NYELVŰ, FORDÍTÁST NEM BIZTOSÍTUNK.

Amennyiben szeretne részt venni a HR LAWYERS MEET BUSINESS rendezvényen, kérjük, hogy 2017. november 6-ával bezárólag szíveskedjék e-mailben jelezni Dr. Rátkai Ildikó szervezőnek (ratkai@ratkai.com).

További információ:
https://hr-lawyers.net/hr-lawyers-meet-business-2017/

HRLN_pic

HR-esek figyelmébe: ellenőrizhető-e a pályázó a közösségi oldalakon?

Napjainkban általánosan elterjedt, hogy egy álláspályázatra jelentkezőket a leendő munkáltató a közösségi médiában is „leellenőrzi”. Ez az előzetes eljárás sok esetben megkönnyíti a jövőbeni munkatárs kiválasztását vagy éppen meggyorsítja a pályázó visszautasítását.

kivalasztas-kozossegi-media

Kérdéses azonban, hogy az álláspályázatra jelentkező előzetes, a közösségi médiában megjelenő profilját, bejegyzéseit, „lájkolásait” firtató munkáltatói ellenőrzés mennyiben tekinthető jogszerűnek – adatvédelmi szempontból. Continue reading

Vallási szimbólumok viselése a munkahelyen

vallas_a_amunkahelyenNapjainkban Európa lakossága egyre inkább multikulturálissá válik és ezzel együtt a munka világában is megjelentek a különböző vallási irányzatok követői. Néhány vallás esetében azonban a munkavállaló ruházatán is megjelenhet a vallásra utaló szimbolizmus. Megtilthatja-e a munkáltató, hogy a munkavállalói a vallásuknak megfelelő öltözékben jelenjenek meg a munkahelyükön?

Ezt a bejegyzést egy friss Európai Uniós Bírósági döntés inspirálta. Ebben az ügyben, amelyet előzetes döntéshozatali eljárásra terjesztett fel egy belga bíróság, az volt a kérdés, hogy vajon diszkriminációnak minősül-e, ha a munkáltató saját belső szabályzatában megtiltja a vallási, politikai vagy filozófiai jelképek viselését a munkahelyen. Continue reading

Németországba tervez kiküldetést? – Erre figyeljen!

Idén január 1-jétől változtak a magyar munkavállalók Németországba irányuló kiküldetésére vonatkozó bejelentési szabályok. Idéntől a bejelentést elektronikus úton kell megtenni. Június 30-ig lehetőség van a nyomtatvány faxon történő megküldésére is, azonban július 1-től már minden esetben kötelező a kiküldetés elektronikus regisztrációja.

nemet_kikuldetesi_bejelentes

A kiküldetés bejelentését az alábbi portálon lehet elvégezni: www.meldeportal-mindestlohn.de Azok számára, akik a német nyelvvel kevésbé boldogulnak, jó hír, hogy a bejelentési portál angol nyelven is rendelkezésre áll. A portál használatához egyszer szükséges regisztrálni, az így létrejött belépési adatokkal lehet a bejelentési weboldalt később is használni.

A kiküldetés bejelentése során meg kell határozni a tervezett munkaütemet (nem csak a helyhez kötött szolgáltatások esetén, hanem a mobil tevékenységek vonatkozásában is – például áruszállítás, személyszállítás), illetve az ágazatot, amelyben a kiküldött munkát fog végezni – utóbbira a német minimálbér szabályok alkalmazása miatt van szükség. Meg kell adni természetesen a magyar munkáltató és a kiküldött(ek) adatait is. A bejelentési űrlap kitöltésének megvégén egy visszaigazolást kapunk arról, hogy a bejelentés megtörtént.

Fontos, hogy az új szabályozás a határon átnyúló munkaerő-kölcsönzésre is vonatkozik.

A többszörös diszkriminációról

Diszkriminációról akkor beszélhetünk, ha valaki valamely tulajdonsága, helyzete vagy jellemzője (pl. anyaság, életkor, vallás, stb.) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A foglalkoztatás területén viszonylag gyakran fordul elő diszkrimináció.

tobbszoros_diszkriminacio_2017

Az emberi viszonyok komplexek és sokszínűek, léteznek közöttünk olyan anyák, akik fogyatékkal élnek, olyan nők, akik a társadalom által kirekesztett etnikai csoporthoz tartoznak, és e felsorolásnak még számtalan kombinációja fordulhat elő. Sok esetben a hátrányos megkülönböztetéssel érintett személyt kettő vagy több védett tulajdonságából kifolyólag diszkriminálják. Continue reading

Munkaidő-e az utazási idő a Kúria szerint?

Pár hónapja bejárta a magyar (és az európai) sajtót az Európai Unió Bíróságának (EUB) azon döntése, miszerint ha munkavállalók nem rendelkeznek állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel, akkor „munkaidőnek” minősül (és fizetett) az az utazási idő, amelyet e munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatójuk által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti mindennapos utazással töltenek (C‑266/14., Tyco-ügy).

utazasi_ido

A döntés következményeivel a Kúria is foglalkozik. A 2016. június 9-én közzétett döntésben az alábbiak olvashatóak.

A munkavállaló területi kereskedelmi képviselő munkakörben állt alkalmazásában. A munkaszerződése szerint a munkavégzés helye változó, a munkakör jellegéhez, a munkáltató utasításához igazodó, a munkáltató által adott „túraterv” szerint dolgozott. A 8.00 órai munkakezdés a túraterv szerinti első üzletbe való megérkezéssel kezdődött; az utolsó üzletet 17.00 órakor lehetett elhagyni. A munkavégzéshez a munkáltató szolgálati gépjárművet biztosított, amelyet a munkavállaló a lakóhelyén tárolt és a munkába járás is ezzel történt. Continue reading